Nagy port kavart a Burda magazin bejegyzése a Facebookon, melyet el is távolítottak azóta, mert akkora felháborodást keltett a kommentelők között, és nagyjából felrobbantotta a közösségi oldalt. A Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány hívta fel a Burda szerkesztőségének figyelmét arra, hogy nem igazán ildomos, sőt, a jóízlés határán egyensúlyoz az egyik kislányt ábrázoló fotóhoz mellékelt szöveg: „Sima kerek nyak, az eleje közepén szexi hasítékkal, gumival behúzott háromnegyedes ujjával: hát igen, ezt Anyu is megirigyelhetné!”
Bocs, de TÉNYLEG ciki
A Burda erre a problémafelvetésre sajnos nem felnőtt módon – értsd: megköszönve a jelzést és javítva a hibát –, hanem egy toporzékoló kisgyerek hisztijével reagált, és a kérdéses, törölt facebook posztban a Hintalovon Alapítványt „periférikus gyerekjogi szervezet”-nek titulálva felháborodottan megkérdezte az olvasóktól: „Szerintetek ez TÉNYLEG annyira ciki, hogy súlyos vádakat kell a fejünkhoz vagdosni?” A több száz felháborodott válaszból és a poszt alatt kialakult csatatérből kiderült aztán számukra, hogy a „TÉNYLEG” a válasz. Egy mismásolós reakciót még adtak a 444.hu kérdésére, amitől csak még kényelmetlenebből érezzük magunkat, mert pont olyanra sikerült, mint az egyszeri hírbe hozott színész nyilatkozata, aki előszeretettel használta a díványt fiatal színésznők meghallgatására:
A posztra érkezett több mint 400 hozzászólásból egyértelmű volt az irányvonal, hogy a mai magyar közvélemény a szexi kifejezést gyerekkel összefüggésben nem fogadja szívesen, ezért többet nem fogják használni.
Értjük, szerintük nincs probléma továbbra sem azzal, hogy szexiznek egy alig négy-ötéves gyereket (vagyis a ruháját), hanem a sok érzékeny lelkű kommentelő sértődött meg, úgyhogy a közvélemény nyomására mellőzni fogják a szexi szó használatát.
A családból indul a szexizés
A Burda saját maga alatt vágta a fát, amikor közhírré tette a hibát, amire a Hintalovon Alapítvány privát üzenetben hívta fel a figyelmét. A Hintalovon üzenetében egyáltalán nem az volt a cél, hogy meghurcolják a magazint, csupán egy hibás szóhasználatot jeleztek a szerkesztőség felé, amiből a hisztis válasz miatt lett ekkora ügy és vihar a közösségi oldalakon. De ha már ügy lett, el is gondolkodhatnánk rajta, hogy miért érezte vajon a szerkesztőség azt, hogy a közvélemény az ő oldalukra fog állni a szexi kérdésben. A válaszokat meg is kapjuk, ha utánaolvasunk a balhénak a közösségi oldalakon, hiszen az ingerküszöbünk most alacsonyabb a járványhelyzet és ingeréhség miatt, úgyhogy rengetegen beszélgettek, veszekedtek erről az ügyről az interneten.
A legmeglepőbbek azok a hangok voltak – nem is kevesen -, akik szerint túlzásba esünk, túlérzékenyek vagyunk, és miért ne lehetne egy kicsi gyerek „cukin szexi”? Ez utóbbi kifejezést egyébként egy kisbabás anya – ráadásul óvónő – írta le egy közösségi oldalon, védve a Burda becsületét. Tehát anyaként, pedagógusként ő például semmi kivetnivalót nem lát abban, hogy szexi legyen egy négyéves kislány. És sajnos rengetegen vannak ugyanígy vele, elég körülnézni anyaként a saját játszóteres ismerőseink között és meghallgatni egy átlag délután, hogyan beszélnek a pici, ovis lányaikkal a szülők. Azon már szinte meg sem rezzenünk, ha azt kiabálják a kétéves gyereknek, hogy „Gyere ide te kis picsa!”, mindezt egyáltalán nem szidalmazásként, hanem kedvességként használva. Persze családon belül mindig tágabbak a keretek, más, egyéni normák is kialakulhatnak, az én fejemben a „picsa” szó sem jön össze a saját lányommal egy mondatban, másnál meg ez a természetes. A probléma az, ha ezt nyilvánosan, mindenkire érvényesnek akarnánk elfogadtatni, például épp a reklámokon keresztül – látható, hogy akkor bizony jön a népharag, teljesen jogosan.
A szexualizálás vajon mi?
Felnőttként, a 21. században illene már tisztában lenni azzal, mit jelent a tárgyiasítás és szexualizáció egy fiatal lány életében. Az Amerikai Pszichológiai Társaság (APA) már 2007-ben olyan aggasztónak látta a lányok szexualizációját, hogy munkacsoportot hoztak létre a jelenség definiálására, megelőzésére, kezelésére. A definíció alapján a szexualizáció:
- Az ember értékeit a szexuális fellépése, viselkedése határozza meg;
- Annyit ér az ember, amennyire fizikailag vonzó;
- Szexuálisan tárgyiasítja a környezet az embert, azaz mások szexuális használatára valónak látja;
- A szexualitást indokolatlanul vetítik ki egy emberre.
A szexualizáció nemcsak akkor jelenik meg, amikor mind a négy feltétel érvényesül, elég hozzá egy is, és a szakemberek megállapítása szerint épp a negyedik (a szexualitást indokolatlanul vetítik ki egy emberre) az, ami általában a gyerekekkel kapcsolatban előfordul és veszélyes. Épp ezt tette a Burda, és ezt teszik azok is, akik egyetértenek és védik a szexizést egy négyéves gyerek ruhájával kapcsolatban. Ráadásul minél kisebb gyereket szexualizálnak ilyen módon, annál kártékonyabb ez a gyakorlat, hiszen még a saját testtudata formálódás alatt van, azt sem tudja, mi az a szex, és hogy rá nézve ez a szexi kifejezés pontosan milyen jelentést hordoz.
A legegyszerűbb lenne, ha elfelejtenénk végre a gyerekekkel kapcsolatban minden szexuális töltetű megjegyzést, még akkor is, ha poénnak érezzük mi, felnőttek. Annyira gazdag a magyar nyelv, ha azt akarjuk kifejezni egy gyerekkel kapcsolatban, hogy bájos – ahogy a Burda magyarázatában ez állt, hogy a szexit így értették -, akkor van rá ezernyi más szavunk, hívjuk legközelebb segítségül akár a szinonima szótárt is hozzá, melyben ilyeneket is találunk a szexi mellett:
elbűvölő, bűbájos, ennivaló, angyali, tündéri, elragadó, drága, aranyos, cuki, ari, aranypofa, zabálnivaló, helyes, imádnivaló, tüneményes, édes, szeretetreméltó, édi, cukorfalat, tündibündi, cukimuki, szeretnivaló, aripofa, kedves, cukkancs, cukipofa, cukcsi, cukker, mesés, lenyűgöző, csodás, varázslatos…
Vagy ajánljuk a reklámszakemberek figyelmébe a Hintalovon által összeállított útmutatót, hogy mégis milyen módon lehet úgy reklámozni gyerekkel, hogy a lehető legkevesebbet ártsunk: Hogyan (ne) reklámozz gyerekkel. Ha nagyon akarjuk, akkor kikerülhető a szexi és az ovis gyerek kontextusa egy mondatban. Akarjuk. Nagyon.