Az amerikai Villamos- és Elektromérnökök Intézete, azaz az Institute of Electrical and Electronics Engineers (IEEE) éves konferenciáján mutatta be a University of Arizona kutatócsapata azt a tervét, amely címe alapján a Holdon található, felszín alatti barlangok és lávakürtők felhasználásáról szól.
Ez eddig még nem túl izgalmas, viszont egészen máshogy hangzik a javaslat, ha hozzátesszük, hogy a kutatók egy gigantikus spermabankot szeretnének létrehozni a Holdon. Felmerül a kérdés, hogy mit szívtak a derék tudósok, így érdemes picit körüljárni a javaslat lényegét.
Vetőmagok helyett ondó- és petesejtek, nem csak emberektől
Még 2008-ban nyitották meg Norvégiában a Spitzbergák Nemzetközi Magbunker nevű létesítményt, amely egy különleges óvóhely, ahol az ismert élelmiszernövények magvait őrzik, hogy egy esetleges globális természeti katasztrófa esetén az emberiségnek lehetősége legyen újra telepíteni a létfontosságú fajokat. A magokat vastag betonfalak és légmentesen záródó ajtók védik a természet viszontagságaitól.
Hasonló az elképzelés a Holdra tervezett spermabank esetén is, azzal a különbséggel, hogy ennek segítségével a bolygót lehetne újra benépesíteni, ha egy katasztrófa miatt kihalna az emberiség nagy része.
Képünk illusztráció (Fotó: NASA)
A Hold felszíne alatt rengeteg lávakürtő húzódik, a NASA eddig legalább 200 hasonló helyszínt azonosított. Ezek 80-100 méter mélyen található barlangok, amelyeken keresztül a felszínre tört a láva, amikor a Hold még aktív volt. Ezek a kürtők kiváló védelmet nyújtanak a jelentős hőmérséklet-ingadozás, a kozmikus sugárzás, de kisebb aszteroida-becsapódások ellen is.
Egy ilyen kürtőben alakítanák ki a magbunkerhez hasonló építményt, amelyben elhelyeznék a sperma– és petesejteket, természetesen lefagyasztva. Nem csak az emberekre gondoltak azonban az arizonai kutatók, ugyanis a Vice információi szerint összesen mintegy 6,7 millió földi faj örökítőanyagával töltenék fel a speciális bunkert.
Érdekesség, hogy a tervezett bunkerben olyan hideg lenne, hogy még „hagyományos” robotokat sem lehetne leküldeni a mintákért, azok ugyanis megfagynának. Ezért a kutatók az úgynevezett „kvantumlevitáció” módszerét javasolják, amelynek segítségével a robotok a talaj felett lebegve tudnának közlekedni.
Nem ez az első alkalom, hogy hasonló ötlet jut a pihent kutatók eszébe. 2019-ben egy tudóscsapat azt javasolta, hogy a hosszú távú űrmissziókra – amely más bolygók kolonizálására irányul – csak űrhajósnőket küldjenek, akik lefagyasztott hímivarsejteket visznek magukkal. Ennek kapcsán 10 donortól származó mintát fel is küldtek az űrbe, hogy megvizsgálják, hogyan viselkednek az ondósejtek a kozmoszban. A kísérlet sikeres volt, a Földre visszahozott sperma ugyanúgy életképesnek bizonyult, mintha sosem hagyta volna el a bolygót.
Még több tudomány az nlc-n:
- Karikó Katalin: Az egyetemen biztos azt gondolták, hogy ez a nő örök vesztes
- Határtalan tudás: terítéken a génszerkesztés
- Színes LED-ekkel tartják távol a rovarokat a terményektől Hollandiában
