Természetes dolog az izzadás, ám ha túlzott mértékű, az egyértelműen kellemetlen. A hónaljfoltok zavaróak, a szag, ami kialakulhat, kellemetlen, nyár derekán mégis érezhetjük úgy, nincs az az izzadásgátló, ami segíthet bajunkon. És könnyen lehet, hogy tényleg nincs. De mit tehetünk ilyen esetben?
Hiperhidrózis
A fokozott izzadást más néven hiperhidrózisnak nevezzük, aminek két típusát különíthetjük el. Primer hiperhidrózis esetén fokozott verejtékezés jelentkezik nyugalmi állapotban is, olyankor is, ha azt a körülmények nem indokolják. Ez a túlműködéses állapot a vegetatív idegrendszer kiegyensúlyozatlan működésére vezethető vissza, általában öröklött és már gyerekkorban jelentkezik. Ok nélküli, erős verejtékezésről van szó, ami nem kapcsolódik betegséghez vagy gyógyszerszedéshez, általában stressz és/vagy hőség esetén jelentkezik. A fokozott izzadás ilyenkor csak a test bizonyos részeit érinti, leggyakoribb a hónalj, a tenyerek, a talpak, valamint az arc, homlok erőteljesebb verejtékezése.
Szekunder hiperhidrózisról beszélünk, ha a fokozott izzadás valamilyen betegség, kialakult állapot tüneteként jelentkezik. Kapcsolódhat többek közt cukorbetegséghez, pajzsmirigybetegséghez, szív- és érrendszeri betegségekhez, kiválthatják bizonyos gyógyszerek, de ezek mellett életmódbeli, életviteli szokásokhoz is köthető. Ha előbbiek gyanúja felmerül, mindenképp szükséges orvossal konzultálni, azonban utóbbiak esetén is fontos, hogy a kiváltó okokat is amennyire lehetőség van rá, enyhítsük. Túlsúly esetén a többletteher állandó cipelése okozhat erőteljesebb verejtékezést, de a nagyobb mértékű alkoholfogyasztás, dohányzás is kiválthatja. Nőknél a menopauza idejének jellemző tünete lehet, melyet a hormonális változások okoznak, és ami a változókor lezárulását követően rendeződhet. Pszichés problémák, például szorongás velejárója is lehet az erős izzadás, és stresszhelyzetekhez kötődően, időszakosan is jelentkezhet. Tipikusan ilyen lehet egy vizsgahelyzet, tárgyalás, ha előadást kell tartanunk, vagy bármilyen egyéb, számunkra kellemetlen szituáció, amitől – ahogyan mondani is szokás – lever a víz.
Izzadásgátlók fokozott izzadásra
Dezodor és izzadásgátló közt nagy a különbség, nem érdemes összekeverni őket. Míg a dezodorok a kellemetlen szagok semlegesítésében segítenek, addig az izzadásgátlók a verejtékezés intenzitásán (is) próbálnak csökkenteni. Ennek aktív hatóanyagai az alumíniumsók, amik képesek befolyásolni az izzadásért felelős ekkrin és apokrin mirigyek működését, illetve azáltal, hogy eltömítik a verejtékmirigyek kivezetőnyílását, szintén mérsékelni tudják a verejtékezést.
Verejtékmirigyek és testszag
Egy kicsit álljunk meg, érdemes tisztázni, mi a különbség az ekkrin és apokrin verejtékmirigyek között. Előbbi a test teljes felületén megtalálható, és belőlük alapvetően víz távozik, némi só társaságában, amitől büdösek nem leszünk. Az apokrin veretékmirigyek ezzel szemben csak bizonyos testrészeinken találhatók, például a hónaljnál is, a belőlük távozó izzadtság az, aminek a hónaljszag köszönhető. Az innen származó verejték ugyanis önmagában is tartalmaz „szagfelelős” kemikáliákat, másrészt pedig olyan összetevőik vannak, amik kedveznek a testszag megjelenéséért felelős baktériumok (egész pontosan a corynebacteria csoportba tartozók) elszaporodásának.
A dezodorok a szagsemlegesítést többféleképp végezhetik. Legegyszerűbb – és erős izzadás esetén legkevésbé hatékony – módja, ha szimplán egy kis illatanyagot kenünk a hónaljra, ami ideig óráig képes elnyomni a szagokat. Ennél hatásosabb lehet, ha az izzadtságszagért felelős baktériumok elszaporodását gátolja a készítmény. Ennek működési elve lehet a szárazabb bőrfelület megteremtése (kevesebb izzadás formájában), és a bőr pH-értékének megváltoztatása, alacsonyabb pH-érték mellett ugyanis csökken a kialakulásukért felelős baktériumok száma. Az alumíniumsók közül például az aluminium chlorohydrate amellett, hogy az izzadás mértékét is tudja csökkenteni, alacsony pH értéke van, így szintén rendelkezik baktériumellenes hatással is.
Mind a dezodorok, mind az izzadásgátlók közt találhatunk olyanokat, melyeket napi szinten használhatunk, másokat 2-3 naponta elegendő alkalmazni, és azt is érdemes elolvasni a leírásukban, mennyi ideig javasolt a folyamatos használat.
Izzadásgátlók és dezodor erős izzadásra: Vchy Dezodor Stresss Resist 72 Órás Izzadtságszabályozó Golyós Dezodor, Nuud Care The Carefree Dezodor, Eucerin Izzadásgátló golyós dezodor
Kémiai hámlasztók izzadásra
A kémiai hámlasztókról az arcápolással kapcsolatban szoktunk beszélni, holott testünk más területein is érdemes bevetni őket. Az AHA savakról és a BHA savról van szó (részletesebben itt is olvashatsz róluk), melyeket egyre többen, egyre gyakrabban vetnek be szagsemlegesítőként is. Rácz Judit kozmetikai vegyész szerint „ebbéli hatékonyságuk pH értékükhöz kapcsolódhat, ezek a készítmények ugyanis jellemzően 3-4 közötti pH értékkel rendelkeznek, míg a hónalj területén bőrünk pH-értéke magasabb. 5,5-6,5 között mozog ez az érték, ezek a hámlasztó készítmények pedig ezt tudják valamelyest befolyásolni. Nem arról van szó, hogy gyökeresen megváltozik használatuktól a bőr pH-értéke, mégis egy olyan, alacsonyabb pH-jú, savasabb kémhatású közeget teremtenek, amiben a szagok kialakulásáért felelős baktériumok nem érzik jól magukat.”
„Én vagyok az a 39 éves »lány«, aki már mindent kipróbált izzadásfronton, legalábbis ezt érzem. Összeszámoltam, 17 darab izzadásgátlóm/dezodorom van a fürdőszobaszekrényben. Közel sem a gyűjtögetés a hobbim, a kényszerűség vitt rá, hogy kísérletezzek – ezek már Eszter szavai, aki az elmúlt időszakban döntött úgy, tesz egy próbát a kémiai hámlasztókkal is. – Már kamaszként izzadós voltam, és bár mindig tettem ellene, hogy ne legyen »szagom«, valahogy nem leltem meg a Szent Grált a témában. Nyilván nem segít az inzulinrezisztencia és a Hashimoto sem, de azt sem hiszem, hogy bele kellene nyugodnom mindebbe. Próbáltam az egyszerűbb saját márkás izzadásgátlókat, a gyógyszertárit, a bio/alumentes/mindenmentest, fújósat, kenőset, krémes, 24/48/72 órás és 1 hetes változatokat. Volt, ami ideig-óráig segített, de valamiért az a tapasztalatom, hogy egy idő után megszokja a bőröm, és utána már nem használ. Az AHA sav az új próbálkozásom, eddig örömmel jelentem, hogy ha meg nem is oldotta a problémámat, de kiegészítésnek úgy tűnik, beválik. A választás egy gyengébb változatra esett, amit az arcomon is mindennap használok. Esti fürdés után száraz bőrre kenem fel a kémiai hámlasztót egy vattakoronggal, reggel csak megmosakszom, izzadásgátlót használok, és nekivágok a napnak. Egyhetes használat után még messzemenő következtetéseket nem tudok levonni – és azért éreztem magamat már izzadtságszagúnak délutára/estére emellett is –, és bár izzadok, de kevésbé »szagosan«. Bízom benne, hogy az idő múlásával még lehet ez jobb is.”
Ahogyan Eszter is elmondta, úgy javasolja Rácz Judit is a kémiai hámlasztók használatát: gyengédebb típust válasszunk. Százalékos koncentrációra lefordítva egy 7-10 százalék körüli AHA hámlasztó tökéletesen megfelelő lehet. Mindennapos használat esetén ennél erősebb nem javasolt, hisz a hónalj bőre esetén is ugyanúgy fennállhat a túlhámlasztás esete, érzékennyé válhat a bőrfelület. A kémiai hámlasztót reggel is használhatjuk, mosakodás után, száraz bőrre. Hogy utána szükséges-e még dezodor, ezt mindenkinek magának kell kitapasztalnia, a kettő nem zárja ki egymás használatát.
Kémiai hámlasztók: Geek & Gorgeous Cheer Up, The Ordinary Glycolic Acid 7% Toning Solution, Revox Just Salicylic Acid 2%
A kémiai hámlasztó ráadásul a szőrbenövés megelőzésében is segítségünkre lehet, valamint az elhalt hámsejtek fokozottabb eltávolításával a hónalj sötétebb bőrszínén is világosíthat. Judit azt javasolja, minden pozitív tulajdonsága ellenére AHA savat dezodorként nyaralás alatt inkább ne használjunk, ugyanis érzékenyebbé teszi a bőrt a napra, a sima hétköznapokon azonban érdemes próbát tenni vele. A BHA savat, vagyis a szalicilsavat is kipróbálhatjuk, az ilyen kémiai hámlasztóknak a pH értéke épp úgy 3 és 4 közötti, ráadásul a BHA-s hámlasztók nyáron is, akár nyaralás alatt is nyugodtan használhatók.
Izzadásgátlás botox injekcióval
Ha mindez nem segít, vagy nem eléggé segít, az izzadásgátlás műtét nélküli legbiztosabb módja a botoxos kezelés. Esetében ugyanarról a botulinum toxinról van szó, melyet az arcfiatalító kezeléseknél is használnak, izzadásgátlás esetén azonban alkalmazásának módja és lényege egészen más. Hogy mennyire, arról Dr. Altmayer Anita bőrgyógyász-kozmetológus főorvost kérdeztem, aki elmondta, az aktív fázisban lévő autoimmun betegségeket, illetve az izomgyengeséggel járó betegségeket leszámítva a kezelés nagy biztonsággal adható. Az orvostudomány jelenlegi ismeretei szerint a hatóanyag nem kerül át a vérkeringésbe, csak ott hat lokálisan, ahová beinjektálták. „Nagyon minimális mennyiséget használunk fel mind a szépészeti, mind az izzadásgátló kezelések esetében, amelyből még ha az injektálás során bekerülne is a vénába valamennyi, ott az olyan pillanatok alatt kihígulna, hogy nem okozna semmilyen mellékhatást.”
A kezelés lényege, hogy a botox képes blokkolni az idegvégződések és a verejtékmirigyek közötti ingerületátvitelt a bőrben, ezáltal pedig a verejtékezést, anélkül, hogy maradandó károkat okozna bármelyikben is. „Izzadásgátlás esetén 1-1,5 centis távolságokba szúrunk, így tudjuk elérni, hogy a kezelt területen egyenletesen fejtse ki hatását a készítmény. Oldalanként általában 20-20 szúrással számolunk, amit nagyon vékony tűvel végzünk – mondta el a doktornő. – Van egy eljárás, a keményítős jódpróba, aminek segítségével megjelöljük, hol szükséges a kezelés. Ennek során jódos oldattal bekenjük a hónaljat, beszórjuk keményítőporral, aminek kékes-barnás elszíneződése jelöli ki, hol erős az izzadás. Aki rutinosan szúr, annak erre nincs is feltétlen szüksége, de nagyobb testű pácienseknél például hasznos lehet, hisz jobban lehet látni, hová és mennyit kell szúrni.”
Izzadásgátlás botoxinjekcióval – illlusztráció (Fotó: Getty Images)
A doktornő elmondta, maguk a szúrások nagyon felületesek, ugyanis ilyenkor nem az izomba adják a készítményt, hanem a bőrbe, emiatt pedig abszolút minimális fájdalommal jár, érzéstelenítésre nincs is szükség az esetében. „Maga a beavatkozás nagyon gyors, pár percről van szó mindössze. Betegség, láz esetén, illetve terhesség és szoptatás ideje alatt a kezelés nem végezhető, előzetes konzultáció azonban alapesetben nem szükséges, a kezelés időpontjában végezzük el a szükséges egyeztetéseket.”
A botox 5-7. napra fejti ki teljesen a hatását, bár vannak, akik már a 2. napon is érzik, ebben lehet némi hullámzás az elején. Hatása 6-12 hónap között változik, ami egyénfüggő, átlagosan azonban évi egyet szoktak kérni. „Ritka, hogy évente kétszer kér valaki ilyen kezelést, jellemzően április környékén adatják be, amivel a nyári időszak tökéletesen biztosított, és a csökkenő hatásfok csak a téli időszakban jelentkezik, amikor ez sokkal kisebb kellemetlenséggel jár.”
Miután egész testünkön vannak verejtékmirigyek, mindenhol párologtatunk, összességében az, hogy a hónaljak kis területén blokkoljuk az izzadást, a szervezet egésze számára nem okoz problémát. Egész egyszerűen máshol fog távozni testünkből az adott folyadékmennyiség, mi pedig megszabadulunk a kellemetlen izzadtságszagtól és foltoktól. A hónalj mellett lehetőség van a homlok, a hajas fejbőr, a mell alatti területek botoxos izzadásgátlására is, mi több, a tenyér és talp esetén is megoldható. „A kezelések legérzékenyebb része az ára, TB támogatás ugyanis itthon nincs rá. A hónalj botoxos izzadásgátló kezelése átlagosan 110-150 ezer forintba kerül alkalmanként. A tenyér és talp esetén ennél is nagyobb összegekkel kell számolni, ugyanis a tenyér esetén duplikálni, a talpnál négyszerezni szükséges a beadott mennyiséget, a kezelések árai pedig ennek megfelelően növekednek. A tenyér és talp botoxos kezelése ráadásul nagyon fájdalmas, és nem is tart tovább fél évnél, mindezek miatt ritka, ha valaki ilyen kezelést vesz igénybe.”
Hogy kinél mennyire hatásos a botoxkezelés, nem a beadott mennyiségtől függ, az ugyanis pontosan szabályozva van. Ez abszolút egyénfüggő, a legtöbb esetben teljesen elmulasztja az izzadást, de van, hogy csak csökkenti, bár mint a doktornő elmondta, ez minden esetben jelentős mértékű. „Ha 90 százalékban lecsökken egy erőteljes izzadás, az már nagyon nagy életminőségbeli javulás jelent. Több olyan páciensem is volt már, akiknél egy adott élethelyzet váltotta ki a fokozott izzadást. Ilyenkor egy pszichogén faktor által előidézett izzadásról beszélünk, amire jellemző, hogy a helyzet ismétlődésekor reflexszerűen erősödik az izzadás is. 2-3 botoxkezeléssel sikerült elérnünk, hogy kiiktatódott ez az automatikus reflex, és az izzadás a botox kiürülése után megfelelő szinten normalizálódott.”
A praktikus részleteket tekintve érdemes tudni, hogy a kezelés előtt, ha szükség van rá, két nappal szőrtelenítsünk, utána már ne, hogy az esetleges hámhiány, gyulladás ne legyen friss. A hónaljbotox után 72 órán keresztül kerülni kell az intenzív edzéseket, a nagy hőhatást, szaunázást. Karral végzett erős fizikai munkát ez idő alatt ne végezzünk, amibe beletartozik mindenféle emelgetős feladat, de az ablakmosás is, a függönyök leszedésével együtt.
A botox hatékonyságát csökkentheti a túlzott edzés, a rendszeres, heti 4-5 napot érintő, intenzív sport, de a heti kettő szaunától is gyorsabban kiürül, mint ahogyan az alkoholfogyasztás és a dohányzás is ronthat a hatékonyságán. Extra ápolást a botoxoltatott bőrfelület nem igényel, hogy dezodorálni szükséges lesz-e, mindenkinél egyénileg dől el. A villanófényes és lézeres bőrkezeléseket, szőrtelenítő kezeléseket – mivel működésük hőhatáson alapul –, két héttel a beavatkozás előtt vagy után szabad csináltatni. Igénybevételének felső korhatára nincs, alsó korhatárként a 18 év a meghatározott.
