Általában nem csak a parfüm ára határozza meg a minőségét, és akkor is több rejlik benne, ha az első pillantásra nem tűnik ki a leírásából.
Imádjuk a parfümöket, az érzést, mikor egy számunkra kedves illatot fújhatunk magunkra. De azt tudjuk, mit és miért érzünk, amikor megszagolunk egy parfümöt? Minya Viktória parfümőrrel beszélgettünk illatpiramisról és a parfümök valódi értékéről.
A parfümök leírásában rendre találkozunk olyan kifejezésekkel, mint fejillat, szívillat, alapillat. Mire kell gondolnunk, vagy inkább, mit kell éreznünk az esetükben?
Tudományos szempontból az, hogy valami fej-, szív- vagy alapillat, az az adott illatanyagnak az illékonyságát jelzi, ez alapján csoportosítjuk a parfümök összetevőit. Ha valamit ráfújsz a bőrödre, vagy a papírcsíkra az üzletben, azok az illatok, amiket először érzel, vagyis amik a legkönnyebben elillannak, lesznek a fejillatok. Ezek tipikusan a fűszeres, gyümölcsös, citrusos illatanyagok, a legtörékenyebbek, körülbelül harminc percig érezzük őket, ám fontos tudni, hogy ez bőrfüggő is. Valakinél hamarabb elillannak, másnál kicsit tovább tartanak, mindenesetre ezek párolognak el a leggyorsabban.
A szívillatok azok, amiket egy vagy akár két órán át is lehet érezni, tipikusan virágillatok, vagy aromatikus jegyek, mint a levendula, a kakukkfű, majd a végén, amik hosszú távon velünk maradnak, azok az alapjegyek. Ezeket több órán át is érezhetjük a bőrünkön, ékes példája a pézsma, amiből van olyan, ami papíron 327 órán át is fennmarad. De alapjegynek számítanak az ámbra, a bőr, az édes jegyek is. Tehát amikor egy illatpiramisban elhelyezzük ezeket a jegyeket, a párolgásuk gyorsaságára utalunk.
Fun fact: Jozefina császárné bosszúillata
Napóleon császár és első felesége, Jozefina császárné szerelméhez fűződik egy anekdota, miszerint a császárné, mikor megtudta, hogy házasságuknak vége, és Mária Lujzát veszi feleségül a császár, telelocsolta a császári lakosztályt a rá jellemző, szinte védjegyévé vált mósuszillattal, mielőtt elhagyta volna kastélyukat. A textiltapétáktól az ülőbútorokig mindenre jutott a karakteres illatból. Azt akarta, hogy a császár sose felejtse el őt. Terve abból a szempontból sikerülhetett, hogy állítólag a mósusz illata, ami szöges ellentétben állt a Mária Lujza által kedvelt ibolyaillattal, még hosszú évek múltán is érezhető volt a lakosztályban, Napóleon pedig kétségkívül nem szüntetett meg minden kapcsolatot első feleségével a válásukat követően sem.
Mégis, gyakran láthatunk olyat, hogy egy parfümnél egy illatjegy a fejillatok közt szerepel, míg másik parfümnél a szívillatban. Milyen különbség van ilyenkor, amire utal az illatpiramis?
Az az igazság, hogy a parfümöknél közzétett illatpiramist meglehetősen lazán kezelik a cégek, az illatpiramisnál inkább csak informatív jellegű, az, hogy milyen nyersanyagokat sorolnak fel. Nem egzakt tudományról van szó, ráadásul vannak olyan illatjegyek, amik átfogók, amiknek egyes molekuláit a kifújás után egyből érzünk, például ha hasonlítanak a gyöngyvirágra, rózsára, akkor láthatjuk, hogy a fejillatok közt feltüntetik a gyöngyvirágot, rózsát, míg más molekulája inkább később, az alapjegyek, a szívillatok közt jelenik meg, és akkor ott is feltüntetik a leírásban. A természetes illóolajak több száz apró molekulából állnak, teljesen normális, ha valamit előbb érez ki belőlük az ember, míg mást egy kicsit később.
Minya Viktória (Fotó: Mark Bobo)
Hasonló a helyzet például az ámbrával is, ami ma már nem az ámbráscet hányadékából előállított illatanyag. Ezt ma már nem használja a parfümipar, helyette van az ámbra akkord, ami vaníliából, pacsuliból, levendulából, szantálfából és balzsamos szuharból áll. Ez, és sok ehhez illatban hasonló szintetikus nyersanyag, aroma, molekula létezik még, amik esetén nyilvánvaló, hogy az alkotóelemei egy részét előbb érezzük, másikat később. Sokkal komplexebb egy parfüm, mint amennyi az illatpiramisból látszik, de ettől függetlenül az jó támpontot adhat a vásárlónak arról, hogy milyen illatot képzeljen el.
Ezek szerint egy parfüm jóval több illatból áll össze, mint amennyit a leírásában, az illatpiramisban láthatunk?
Abszolút, egy parfüm minimum harminc, de inkább 60-80 nyersanyagból szokott állni. Ennyit nyilván nem sorolnak fel, felesleges is lenne, ráadásul sok olyan molekula van, amit nem lehet egy konkrét illattal megnevezni, ezért inkább metaforikusan érdemes értelmezni az illatpiramisban látható illatjegyeket. Irányt ad, de van, hogy félreérthető is, például a gránátalma esetén. Gránátalmából nincs természetes nyersanyag, de málnából sincs, ezek molekulák, amik esetén elmondható, hogy adott gyümölcsökre hasonlító illata is van. Másik oldalról azonban ez fontos lehet, hisz adhatja egy parfüm gerincét, és a vásárló számára információ, ha látja a leírásban.
Mára ezek szerint már egyáltalán nem jellemző, hogy természetes anyagokat tartalmaznak a parfümök? A luxusillatok esetén még elvárhatók ezek az összetevők? A valódi rózsakivonat például.
Egyáltalán nem biztos, hogy csak azért, mert egy parfüm drága, rengeteg természetes anyagot is tartalmaz. A modern parfümipar ma már nem élne túl szintetikus illatanyagok nélkül. Minden egyes olyan parfüm, amire nincs nagy betűkkel ráírva, hogy csak és kizárólag természetes anyagokat tartalmaz, abban biztosan vannak szintetikus molekulák is. Ahogyan nincs annyi eper a világon, amennyire szükség lenne, hogy csak természetes eperaromát tartalmazó joghurtok készüljenek, úgy annyi rózsa sincs, hogy minden parfümbe természetes rózsaillat kerüljön. Az, hogy milyen összetevő van feltüntetve, az egy dolog, attól még teljesen lutri, hogy milyen arányban áll természetes vagy szintetikus összetevőkből.
De nem csak gazdasági okok miatt van ez így, fenntarthatósági, etikai okai is vannak, utóbbit főként az állati eredeti illatanyagokra értem, amiket ma már nem használunk, szerencsére. Én törekszem rá, hogy minél több természetes nyersanyagot tartalmazzanak a parfümjeim, de vannak olyan illathatások, amiket természetes alkotóelemekkel egyszerűen nem tudnánk elérni.
Mitől van az hogy egészen más két parfüm tartóssága rajtunk akkor is, ha ugyanolyan típusokról, például két Eau de Parfumről van szó? Azt várhatnánk, hogy egy Eau de Parfum mindenképp tartósabb illat, mint mondjuk egy Eau de Toilette, de sajnos a tapasztalat nem ezt mutatja.
A parfümöknek van egy úgynevezett hatósugaruk, ami azt mutatja, mennyire erős, milyen intenzitása van az illatnak. Ez valóban függ a töménységtől, tehát attól, hogy Eau de Parfum vagy Eau de Toilette az illat, mert ezek a megjelölések a hígítási arányra utalnak. A testpermetek tipikusan nem erős illatok, az Eau de Toilette már koncentráltabb, majd a sor másik végén van az Eau de Parfum és végül a Parfum, mint a „legtöményebb” típus. Ez azonban az illat intenzitására utal, tehát nem arra, mennyire hosszan tartó. Hogy mennyire tartós az illat, az már a formula felépítésének technikai kérdése, illetve azé is, hogyan reagál az adott bőrre ráfújva. Ha olyan illatanyagokat tartalmaz, amik tipikusan nagyon hosszan tartósak, mint a pézsma vagy az ámbra, akkor várhatóan sokáig érezni fogjuk magunkon, ám így is előfordulhat, hogy valakinek a bőre leveti ezeket az illatokat. Ez nagyon egyénfüggő, ezért is szokták mondani, attól, hogy máson hosszan tartó, még magunkon nem biztos, ezért érdemes minden parfümöt kipróbálni bőrre fújva is.
Fotó: Edward Berthelot/Getty Images
A szintetikus alapanyagok esetén vannak minőségbeli különbségek? Illetve ezek jobbaknak vagy rosszabbaknak számítanak a természetes változatukhoz képest, már persze ha létezik belőlük? Más színvonalú illatanyag kerül egy luxusmárka parfümjébe, mint egy drogériásba?
Egy nyersanyagon belül hatalmas minőségbeli eltérések nincsenek. Van olyan szintetikus illatmolekula, ami drágább, mint jó néhány természetes anyag. Vannak olyan molekulák, amik nagyon drágák, és vannak olyan természetes nyersanyagok, amik nagyon olcsók. Nem feltétlenül ezen múlik a kész parfüm ára, ez üzleti megfontolás is, nagyon sok tényező meghatározza a csomagolási költségtől a márkaértékig azt, hogy egy parfüm mennyibe kerül.
Az évtizedek óta ismert és népszerű parfümök esetén mennyire tud változatlan maradni az illat, illetve az, hogy milyen összetevőkből épül fel? Gondolok itt például a Chanel N°5-re, vagy a Guerlain Shalimarra, a Nina Ricci L’Air du Temps illatára.
Ezekben a klasszikus parfümökben ma már biztosan nem ugyanazok az alapanyagok vannak, mint mikor megjelentek. Az állati nyersanyagokat már nem használják, de alapvetően a jogszabályi változások miatt is teljesen lehetetlen lenne ugyanazt gyártani. Gyakran hallom a vevőktől, ha egy ismert illat formuláját megváltoztatják, hogy biztosan olcsóbb alapanyagokra váltottak, de a helyzet az, hogy a gyártók egyáltalán nem szeretik a jól bevált parfümjeiket megváltoztatni, ám a kozmetikumokra vonatkozó jogszabályi keret változásai miatt időnként kénytelenek módosításokat tenni az illatban. És valóban, ilyenkor nem mindig tudnak pontosan ugyanolyan illathatást elérni egy megváltozott formulával.
Hogyan válasszunk mindezek alapján parfümöt?
Egy dologra figyeljünk csak, arra, hogy hogyan érezzük magunkat az illattól: örömmel tölt-e el a viselete vagy sem, igazodik-e ahhoz, amit segítségével szeretnénk magunkról kifejezni, amit várunk tőle, vagy teljesen más. Azt szoktam javasolni, hogy kettőt-hármat, maximum négy illatot próbáljunk ki egyszerre, ennél többet nem érdemes. Ha papírcsíkra fújva tetszik az illat, el tudjuk képzelni magunkon, akkor utána fújjunk belőle a bőrünkre is, ott is próbáljuk ki, tapasztaljuk meg, hogyan viselkedik, mennyire tartós, és így döntsünk a megvásárlásáról.
