Vége a csillámpornak? Egy új uniós szabályozás szerint lassan igen. Az európai uniós vegyianyag-szabályozás keretében az Európai Bizottság ugyanis a termékekhez szándékosan hozzáadott mikroműanyagok korlátozását célzó szigorított intézkedéseket hozott. A szeptember végén elfogadott jogszabály szerint tilalmat vezetnek be minden 5 milliméter alatti szintetikus polimer részecskére, amely szerves, oldhatatlan és ellenáll a lebomlásnak.
Ez magában foglalja az olyan szemcsés anyagokat – így a csillámporokat, illetve mikrogyöngyöket is – amelyeket például töltőanyagként használnak a műfüves pályákon, kozmetikumokban, tisztítószerekben, játékokban, növényvédő anyagokban vagy épp orvosi eszközökben.
Fotó: Getty Images
Mi a baj a mikroműanyagokkal?
A tudósok már hosszú évek óta figyelmeztetnek a mikroműanyagok káros hatásaira. A környezetbe kerülve ugyanis a mikroműanyagok biológiailag nem bomlanak le, és nem távolíthatók el, felhalmozódnak az állatokban, és bekerülnek az emberi szervezetbe is. Mikroműanyagokat találtak tengeri, édesvízi és szárazföldi ökoszisztémákban, valamint élelmiszerekben és az ivóvízben is. A laboratóriumi vizsgálatok pedig bizonyították: a mikroműanyagoknak való kitettség számos negatív hatást gyakorol az élő szervezetekre.
Az Európai Bizottság előzetesen felkérte az Európai Vegyianyag-ügynökséget (ECHA), hogy mérje fel a termékekhez szándékosan hozzáadott mikroműanyagok által jelentett kockázatokat, valamint azt, hogy szükség van-e további uniós szintű szabályozási intézkedésekre. Az ECHA arra a következtetésre jutott, hogy bizonyos termékekhez szándékosan hozzáadott mikroműanyagok ellenőrizetlen módon kerülnek a környezetbe, és javasolta ezek korlátozását. Az elfogadott korlátozás az ECHA kutatásainak eredményein és ajánlásain alapul.
Az új szabályok várhatóan mintegy félmillió tonna mikroműanyag környezetbe kerülését akadályozzák majd meg.
Így készülnek a hagyományos csillámok
Bár a csillámoknak számtalan változata létezik, azonban a gyártási technológiájuk alapvetően hasonló. A csillámok többrétegű lapokból készülnek, melyeket apró darabkákra vágnak.
A lapok gerincét műanyag, leggyakrabban polietilén-tereftalát (PET) adja, melyet fémmel, általában alumíniummal vonnak be, ez biztosítja a csillogást, a lezárást pedig epoxi vagy poliuretán (PUR) bevonat adja, illetve itt lehet színezni is.
A hagyományos csillámok víz- és oldószerállóak, valamint és 180 °C-ig hőállóak is.
Létező alternatívák
Az intézkedések első csoportja október közepén már hatályba is lép, ekkortól az EU-ban értékesítési tilalom vonatkozik majd többek között a műanyagból készült laza csillámporokra, illetve a hámlasztásra használt apró gyöngyöket tartalmazó kozmetikumokra is. A teljes tilalom bevezetése azonban ennél sokkal hosszabb, fokozatos folyamat lesz, a különböző iparágak szereplői ugyanis – a termékeik összetettségétől, illetve az újraformulálás szükségességétől függően – 4-12 év haladékot kaptak arra, hogy megfelelő alternatívákat vezessenek be a mikroműanyagok helyett. Az átállás tehát hasonló lesz ahhoz, ahogyan az az egyszer használatos műanyagok, például a szívószálak, eldobható evőeszközök esetében is történt.
Környezetkímélő verziók pedig már napjainkban is léteznek, illetve fejlesztés alatt állnak, sőt, az érintett iparágak számos szereplője már részben vagy egészben át is állt ezek valamelyikének használatára.
Fotó: Getty Images
Fluorflogopit csillám
A műanyag alapú csillám fenntartható alternatívájaként lényegében magától értetődő módon adná magát az ásványi csillám, vagyis az úgynevezett mica por. Bár ez valóban természetes anyag, ugyanakkor az előállításához szükséges ásványok kitermelése környezetvédelmi és etikai aggályokat is felvet, ugyanis azok fejlődő országokból, javarészt Indiából és Madagaszkárról származnak, az ott zajló bányászatot azonban gyermekmunkával hozták kapcsolatba. A természetes micának is létezik azonban laboratóriumi körülmények között szintetizált, ám környezetkímélő alternatívája: a szintetikus fluorflogopit alapú csillám. Ez utóbbi előnye a természetes micához képest, hogy tisztább, élénkebb csillogást ad, nincsenek szemcseméret-korlátozások, illetve mivel a részecskék széle lekerekítettebb, ezért a textúrája finomabb, simább. Színes változatainál azonban fellépnek vízstabilitási problémák – ami azt jelenti, hogy vízben túl könnyen és gyorsan lebomlik – így vízbázisú termékekben csak bizonyos árnyalatai használhatók.
Cellulóz csillámok
A cellulóz a legelterjedtebb szerves vegyület a Földön: egy természetes polimer, amely a növények sejtfalában található. A környezetbarát csillám gyártása során a cellulózt ezekből a növényi alapú forrásokból vonják ki, majd vékony filmmé vagy lappá dolgozzák fel, ezt a fóliát ezután vékony fémréteggel vagy más fényvisszaverő anyaggal vonják be, így a hagyományos csillámokhoz hasonló fényvisszaverő, szikrázó hatás érhető el. A cellulóz csillámok előnye, hogy biológiailag lebomlanak és komposztálhatók.
Bioglitter™
Az egyik legismertebb cellulóz alapú csillám a Bioglitter™, mely a brit Ronald Britton Ltd. találmánya. Növényi eredetű anyagokból készül, egyebek mellett minősített ültetvényekről származó eukaliptusz cellulózból, mely a hagyományos csillámporokban használt poliészter fóliát helyettesíti. Több nemzetközi laboratórium által elvégzett vizsgálat és kiadott tanúsítvány is igazolja, hogy természetes környezetben gyorsan biológiailag ártalmatlan anyagokká bomlik le. A Bioglitter™ több termékcsaládot forgalmaz, így kozmetikai, illetve dekorációs célokra használható csillámporokat, de létezik belőle kifejezetten gyerekbarát, kézműveskedéshez készült változat is. Olyan világhírű márkák is használják már, mint például a Clarins, melynek 2021-es adventi naptárát dekorálták biocsillámmal, vagy épp a Guess, mely idén tavasszal dobott piacra egy csillámos nyomatokkal díszített kollekciót, aminek a nyomtatásához Bioglitter™-t használtak.
Geonature®
A Geonature® csillám PET helyett mikrokristályos cellulóz filmre épül. A cellulózfóliát a hagyományos csillámporokhoz hasonló módon alumíniummal vonják be. A csillogása tehát hasonló a megszokott csillámporokéhoz, miközben azonban teljesen műanyagmentes. Tény ugyanakkor, hogy az anyag vízstabilitása alacsony, emiatt vízbázisú termékek gyártásához nem ideális.
Fotó: Getty Images
Akkor minden rendben?
A már létező alternatívák ígéretesnek tűnnek tehát, ugyanakkor nem mehetünk el amellett a tény mellett sem, hogy egyes szakértők szerint a biocsillámok sem feltétlenül olyan környezetkímélők, mint azt feltételeznénk. Az Anglia Ruskin Egyetem (ARU) 2020-ban publikált kutatásából kiderült ugyanis, hogy a biológiailag lebomló csillámok több szempontból is hasonló ökológiai károkat okozhatnak a folyókban és tavakban, mint a hagyományos PET-csillámok. A tanulmány megállapította, hogy a vizsgált ökocsillámok hatása a gyökérhosszra és a klorofillszintre szinte megegyezik a hagyományos csillámokéval. A cellulóz alapú csillámról bebizonyosodott továbbá az is, hogy ösztönözte egy invazív faj, az új-zélandi iszapcsiga elszaporodását. A kutatók vélekedése szerint ezeket a hatásokat a csillámokból, esetleg a bevonatból vagy a gyártás során használt egyéb anyagokból származó csurgalékvíz okozhatja.
A tudósok tehát nem dőlhetnek hátra. Az irány jó, valóban szabaduljunk meg a mikroműanyagoktól, azonban az alternatívák továbbfejlesztésére, finomhangolására még jócskán szükség van.
