Mi emberek egy fajba tartozunk, ám mégis; biológiai életkorunk nagyon személyfüggő. Miközben van olyan 38 esztendős ember, aki fizikai állapotát tekintve már egy 60 éves kondícióját mutatja, mások egy 30 éves ember testében élnek.
Az amerikai Duke Egyetem Daniel Belsky vezetésével
dolgozó gerontológusai hosszú távú vizsgálatot végeztek az öregedés témájában felmerülő kérdések megválaszolására. A kutatást ezer új-zélandi polgár egészségügyi adatai alapján végezték, akik ugyanakkor (1972-1973), ugyanabban a városban születtek (Dunedinben) és rendszeresen orvosi vizsgálatokon vettek részt.
A biológiai életkort a kutatók 18 különböző marker alapján határozták meg. Nézték a szív- és keringési értékeket, a tüdő- és vesefunkciót, az immunrendszer erősségét, a fogászati leleteket és a DNS-t is.
Arra jutottak, hogy
a közmondásos „jó” vagy „rossz” gének megléte
önmagukban még nem perdöntő jelentőségű. Az ok pedig az, hogy az ikervizsgálatok adatai szerint az öregedési folyamatok legfeljebb 20 százaléka vezethető ezekre vissza.
Sokkal inkább szerepet játszanak a környezeti tényezők és az egészséges életmód. Minden bizonnyal ezek a faktorok hatnak a kromoszómák végén található úgynevezett telomerekre, amelyek hossza az életkor előre haladtával csökken.
