Nem minden turkáló ugyanaz – és ez az árakban is látszik
A holland RataPlan turkálóhálózat vezetője, Gert-Jan Dekker szerint alapvető különbség van a boltok között. Vannak klasszikus, profitorientált second hand üzletek, de sok hely nemcsak bolt, hanem szociális vállalkozás is egyben. Ezeknél nem a profit az elsődleges, hanem például a munkahelyteremtés.
A tulaj a holland RTL-nek nemrég arról beszélt, hogy a RataPlan például több mint 2000 embernek ad munkát, közülük mintegy 1300-an nehéz helyzetből érkeznek a munkaerőpiacra. Ez a működés költségekkel jár – mindez pedig az árakban is megjelenik.
Megváltozott, kik járnak turkálóba
A legnagyobb fordulat közben persze nem is a boltokban, hanem a vásárlói körben történt. A tapasztalt turkálós, Annemarie Poorter szerint 10–15 éve egészen más volt a közönség:
„Régen főleg alternatív arcok és viszonteladók jártak ide. Ma már széles körben is teljesen általános lett a second hand”
– mondta.
Ebben nagy szerepe van olyan platformoknak, mint a Vinted vagy a Marketplace amelyek az elmúlt évekbe teljesen normalizálták a használt cuccok vásárlását. Ahogy nőtt a kereslet, úgy kezdtek emelkedni az árak is.
Ma már mindenki tudja, mi mennyit ér
A turkálók régi „titka” az volt, hogy sok értékes dolog egyszerűen felismeretlen maradt. Ez ma már ugyanakkor nyilván nem így működik. A vásárlók a boltban egyfelől Google Lens-szel keresnek rá a tárgyakra és azonnal megnézik az online árakat,
másrészt felismerik a márkákat és dizájnt. És hát az igazság az, hogy nemcsak a vevők lettek tudatosabbak, hanem az eladók is…
Poorter szerint ma már sokan inkább maguk adják el online a jobb darabokat, és csak az kerül a turkálóba, amit nem akarnak külön értékesíteni. Ez pedig azt jelenti: kevesebb a „véletlenül ott maradt kincs”, és jóval több tudatosan árazott termék.
A költségek is nőttek, és ezt valakinek ki kell fizetnie
A Het Goed részéről Martijn Bijmolt konkrét számot is mond: az infláció idején a bérköltségek körülbelül 10 százalékkal emelkedtek. Ehhez jön még a dráguló üzemanyag (szállítás, kiszállítás), a magas hulladékkezelési költségek és az egyéb logisztikai kiadások.
Fontos részlet: a turkálókba bekerülő áruk jelentős része nem eladható állapotú, így azt szét kell válogatni vagy hulladékként kezelni – ez pedig kifejezetten drága mulatság.
A minőség is változott a turkálókban
Nemcsak az árak, hanem a kínálat is átalakult. A boltokba még mindig érkeznek jó minőségű bútorok vagy márkás ruhák, de egyre több az olcsó, gyors divatos darab is, például a Temu és Shein típusú termékek. Ezeket jellemzően alacsonyabb áron, tömegtermékként adják tovább, míg az értékesebb darabokat külön árazzák. Ez az oka annak, hogy ugyanazon a helyen hatalmas árkülönbségeket lehet látni.
Így aztán a turkáló ma már kevésbé „filléres” mulatság, viszont tudatosabban működik és egyszerre bizony sokkal több szerepet tölt be. Egy dolog viszont nem változott: a turkáló még mindig az a hely, ahol időnként bele lehet futni egy váratlan, értékes darabba – csak ma már kevesebb szerencse és több türelem kell hozzá.
Fotó: illusztráció, Getty Images
