Az országunk gazdag történelmi múlttal és ezzel együtt rengeteg különleges legendával is rendelkezik. Vannak köztük, amiket mindenki ismer, de vannak kevésbé elterjedt, ám mégis kedves és érdekes történetek is. Ilyen például Fót város nevének legendája.
Mit tudunk Fótról?
Ha valaki hirtelen rákérdez, Fóttal kapcsolatban a legtöbben ezekből az adatokból tudunk felsorolni néhányat. Nagyjából 20 ezer fős város Pest megyében a Dunakeszi járásban, a budapesti agglomerációban. A Gödöllői-dombság peremén, a fővárostól északra. Az irányítószáma 2151, a körzetszáma 27…
Pedig nagy történelmi múlttal rendelkező városról van szó. Elsősorban a Károlyi-birtok átalakításával létrehozott gyermekvárosáról, aminek fennmaradásáért komoly harcot vívnak a bentlakók. És romantikus stílusú négytornyos templomáról híres, ami Ybl Miklós tervei lapján készült.
A Szeplőtelen fogantatás katolikus templom Fóton (Fotó: Wikipedia)
Szót kell ejteni a Nagy-tóról is, amit a legtöbben csak Fóti-tóként emlegetnek. Fürödni tilos, de horgászni és hűsölni remekül lehet a partján. Fóthoz köthető a Somló-hegy is, ami valójában nem is hegy, ha a magasságát nézzük. Már 1952-ben védetté nyilvánították az ott élő csaknem 1500 lepkefaj miatt. Ezek közül a legismertebb a fóti boglárka.
A „Fóti-tó” (Fotó: Wikipedia)
Fót nevének eredete
De miért is kapta ez a város éppen a Fót nevet, mi is az a Fót? A Fót elnevezés legelőször személynév formájában szerepel egy pannonhalmi adománylevélben, ami 1152-ből maradt fent. Aztán említik egy 1219-es oklevélben is (a váradi káptalan jegyzőkönyvben), már helységnévként. Itt vitatott az, hogy hová esik ez a Fót, mert egyesek szerint egy Heves megyei településről van szó, ám a mai Fót mellett szól az a tény, hogy a váradi jegyzőkönyvben egy váci ügyet is tárgyalnak, amely Pest megyei település. A következő oklevél, amelyben Fótról mint a fóti nemesek otthonáról van szó, 1261-ből való, IV. Béla királyunk egyik oklevelében 1353-ban is említik Folth formájában Fótot Nagy Lajos király uralkodása alatt. Tehát nem teljesen tisztázott az eredete és az elnevezése, de látszik, hogy komoly múltra tekint vissza. És ami ennél is izgalmasabb, hogy egy különleges legenda is köthető hozzá…
A győztes csata és a folt
A legenda Fót nevének eredetéhez kapcsolódik és háromféle változata is van. Mindegyik a mogyoródi csatára vezethető vissza, ami I. Béla fiai és Salamon között zajlott, 1074 márciusában.
Az első változat szerint, miután Béla fia, Géza herceg nyerte a csatát Salamon ellen, állítólag győzedelmes mámorban letekintett a hegyoldalból és megpillantott egy szemrevaló települést. Ahogy meglátta, a következő kérdést tette fel: „Mi az a folt odalenn?”
A mogyoródi csata helyszíne térképen ábrázolva (Forrás: mek.oszk.hu)
A második változat alapján, ha Géza herceg szerencsére nem is, de a nadrágja megsérült a csata során. Egy hatalmas lyuk tátongott rajta. A herceg nadrágját a hegyoldal alján fekvő község egyik lakója varrta meg, azaz befoltozta.
Salamon király és Géza herceg viszályát ábrázoló miniatúra a Képes krónikában (Forrás: Wikipedia)
A harmadik változatban nem Géza, hanem László herceg, azaz a későbbi I. (Szent) László, nadrágja szakadt el a csatában. A lyukas nadrág pedig nem méltó egy herceghez, és ezt ő is így gondolta, mert a legenda szerint kiabálni kezdett: „Fót kell, fót!”
Ezek szerint Fót egy győztes csatának és egy foltnak köszönheti a nevét, bájos és szívmelengető történet. Mint, ahogy a más magyar településekhez tartozó legendák is, amiket szintén érdemes elolvasni.
