Ahogy arról mi is írtunk, idén már akár 55 ezer forintnyi bírságot is kaphatnak azok, akik a horvátországi Split és Dubrovnik városaiban nem megfelelő öltözetben – vagyis fürdőruhában vagy fehérneműben – korzóznak bizonyos utcákon.
Bár a tiltás csak a városok belső, történelmi részeire vonatkozik, jól mutatja, hogy az elmúlt néhány évben valóságos kultúrharc alakult ki a népszerű turistacélpontok lakossága és a látogatók között.
Az elmúlt évek egyik legismertebb „turistaellenes” intézkedését Velence harangozta be: a vízi város vezetői még 2014 őszén beszéltek arról, hogy be fogják tiltani a gurulós bőröndöket, mert azoknak az állandó csattogása megzavarja a helyiek nyugalmát. A szabály megszegéséért 500 eurós büntetés járt volna.
Az intézkedés, ami 2015 májusában került volna hatályba, meglehetősen nagy visszhangot váltott ki, tekintve hogy a várost éves szinten 2 milliós forgalmat bonyolít.
Turisták a velencei Szent Márk téren (Fotó: Getty Images)
A szabályozás végül sosem lépett érvénybe, de nem zárható ki, hogy a jövőben még előkerül. Velence ugyanis az elmúlt években több intézkedésen szigorított: 2021-ben például kitiltották az óceánjáró hajókat, hamarosan pedig néhány eurós belépődíjat is kell majd fizetnie azoknak, akik egy napra szeretnék meglátogatni a várost.
Emellett tilos a földön ülve enni vagy inni, a lagúna vizében fürdeni, biciklizni vagy a helyi madarakat etetni; ez utóbbi akár 500 eurós büntetést is vonhat maga után.
Lépcsőre ülni tilos!
Az olaszok egyébként előszeretettel hoznak szabályokat a műemlékek védelmében (vagy a turisták ellen, kinek mi). Néhányaknak biztosan rémlik a Római vakáció (1953) ikonikus jelenete, amikor az Audrey Hepburn alakító Anna hercegnő Róma egyik híres helyén, a Spanyol lépcsőn ülve fagylaltozik. Ma egy ez egy átlagos turistának elég sokba fájna: a város ugyanis 2019 óta 400 eurós bírságot oszt azért, ha valaki leül a műemlékre.
Az Audrey Hepburn alakította Anna hercegnőnek ma már súlyos büntetést kéne fizetnie ezért (Fotó: Getty Images)
Szintén büntetésre számíthat az, aki megfürdik a Trevi-kútban, este 10 után az utcán alkoholt iszik vagy bármi olyat csinál, ami „nem egyeztethető össze Róma központjának történelmi és művészeti illemszabályaival”.
Hasonló szigor van a tengerparti üdülőhelyeken: egyre több olasz város vezet be fürdőruha-tilalmat. Legutoljára például Sorrento önkormányzata jelentette be, hogy az, aki bikiniben vagy meztelen felsőtesttel flangál a város utcáin, 500 eurós büntetésre számíthat. Ilyen szabály él egyébként Barcelonában és Mallorcán is, ahol akár 600 eurót fizethet az, aki nem megfelelően öltözik fel.
Firenzében a nasizással kell vigyázni: a történelmi belvárosban jobb nem az utcán, lépcsőkön vagy kapuk mellett ülve enni, ugyanis akár 500 eurós bírság is járhat érte.
Görögországban szintén tilos a műemlékek közelében enni, de ott még egy másik furcsa szabály is társul hozzá: 2009 óta nem szabad magassarkúban belépni bizonyos ókori épületekben, így például az athéni amfiteátrumba se. A szabály oka az, hogy a cipő sarka beleakadhat a műemlékbe, és károsíthatja azt.
Büntetés jár a homoklopásért is
Az, hogy a műemlékek védelmében a helyi hatóság szigorú szabályokat hoz, valahol érthető és még logikus is: ugyanakkor van, ahol már az alapvető természeti elemeket is védeni kell.
Szardínia híres a gyönyörű, fehér homokos tengerpartjairól, ám az utóbbi években annyian vittek haza „szuvenírnek” egy kis homokot, hogy az már meglátszott a partszakaszon is. Helyi aktivisták szerint csak 2021-ben hat tonna homokot loptak el a szardíniai strandokról a nyaralók.
Homokkal és kagylókkal kereskedni már 2017 óta tilos a szigten, de ez nem akadályozta meg a turistákat abban, hogy maguknak gyűjtsenek pet-palackba a partról. A homoklopásért jelenleg bírság jár, mégpedig nem is kevés: az elcsaklizott mennyiségtől függően akár 3000 euró is lehet.
Az, hogy pontosan miért visz valaki haza – akár több tucat – homokkal töltött palackot egy idegen országból, nem tisztázott. A helyiek szerint az emberek nagy része csak a gyűjtögető ösztönét éli ki azzal, hogy valami kézzelfoghatót szerez, de találkoztak már olyannal is, aki az otthoni akváriumát akarta szardíniai homokkal díszíteni.
A homoklopó és szemetelő turisták miatt már olyan partszakasz is van Szardínián, amit csak hajóval lehet megközelíteni: a Budelli szigetén található Spiaggia Rosa – vagyis rózsaszín part – híres a különleges színű homokjáról, azonban 1994 óta egy nemzeti park részét képezi.
A Spiaggia Rosa 1994 óta képezi egy természetvédelmi terület részét (Fotó: Getty Images)
A terület a legszigorúbb természetvédelmi szabályok alá esik, aminek értelmében tilos sétálni rajta.
Egyébként a homok ellopása még semmi ahhoz képest, hogy 2019-ben egy amerikai turista az auschwitz–birkenaui koncentrációs táborba vezető vágány egyik darabját (!) próbálta meg elvinni.
A férfit a lengyel rendőrség elfogta és előállította, majd miután bevallotta a tettét, szabadlábon védekezhetetett. A holokauszt-emlékhelyek meggyalázása egyébként nagyon szigorú büntetést von maga után: a lengyel törvények értelmében akár 10 év börtönt is kaphat, aki ilyet tesz.
Hogyan (ne) legyünk turisták
Vannak olyan esetek – például az auschwitzi sínlopás – ahol minden normális ember számára egyértelmű, hogy ilyet nem szabad csinálni; viszont előfordulhat az is, hogy a legnagyobb jószándékkal sértünk meg valamilyen helyi normát. Ezzel nemcsak az ott élők ellenszenvét vívhatjuk ki (helló, brit legénybúcsús turisták), hanem akár többszáz eurós büntetéseket is kockáztatunk.
Turistaellenes graffiti Barcelonában (Fotó: Getty Images)
Összeszedtünk néhány olyan alapszabályt, ami segít elkerülni az ilyen helyzeteket.
1. Tervezd meg előre az utazást!
Nyilvánvaló, hogy az olyan alap dolgokat, mint a szállás és az utazás, mindenki előre elintézi, de nem árt, ha emellett azt is kitaláljuk, hogy pontosan mivel akarjuk eltölteni az adott helyen az időt. Persze a spontán utazásnak is megvan a maga szépsége, de a turisták által kedvelt helyeken könnyű beleesni abba a hibába, hogy csak egyik látványosságtól a másikig megyünk a tömeggel és elszalasztjuk a rejtett kincseket, miközben minden turistacsapdába belesétálunk. Ennek megelőzésére egy útikönyv vagy csak egy előre összeállított lista hasznos társ lehet.
2. Informálódj a helyi kultúráról, szokásokról!
Európában kisebb eséllyel futunk bele abba, hogy akaratlanul megsértünk valamilyen helyi normát, de Ázsiban vagy Afrikában járva könnyen előfordulhat, hogy a legnagyobb jószándékkal teszünk valami borzasztóan illetlen dolgot. Mindig olvassunk utána, hogy mik a helyi szokások, mit illik és nem illik tenni. Inkább legyünk túl óvatosak, minthogy megsértsük a helyieket.
3. Tanulj meg néhány alapvető kifejezést a helyi nyelven!
Még ha csak néhány egyszerű köszönést vagy alapvető kifejezést is tanulunk meg, ez segíthet a helyiekkel való kapcsolatteremtésben és kommunikációban. Gondoljunk csak arra, hogy mi hogyan reagálnánk, ha egy turista tudna pár szót magyarul.
4. Légy környezettudatos!
Nyaraláskor hajlamosak vagyunk elengedni magunkat és „minden mindegy” alapon olyanokat is csinálni, amit amúgy nem tennénk. Fontos azonban, hogy a szemetelés vagy a természet megkárosítasa ilyenkor sem fér bele! Az ökölszabály az, hogy amit otthon nem tennénk meg, azt idegen országban se tegyük.
A szállás és az utazás kiválasztásában is érdemes környezettudatossági szempontokat is figyelembe venni: ha például az autózás helyett a tömegközlekedést választjuk, akkor nemcsak az ökológiai lábnyomunk lesz kisebb, de a helyiek életébe is betekintést nyerhetünk.
5. Informálódj a helyi törvényekről és minden esetben tartsd be őket!
Nincs annál kellemetlenebb, mint nyaralás során rendőrségi ügybe keveredni vagy bírságot kapni. Legyünk mindig tisztában a helyi szabályokkal és maradéktalanul tartsuk be őket. Vicces ötletnek tűnhet mondjuk egy idegen városban bliccelni vagy megszegni a közlekedési szabályokat, de ha véletlenül elkapnak minket, akkor garantált a kínos élmény. Arról nem is beszélve, hogy a helytől függően még a magyar díjszabás többszörösét meghaladó büntetésekre is számíthatunk.
