Leopold Weisz – ezen a néven szerepelt a Titanic utaslistáján az a férfi, akit az óceánjáró egyetlen magyar áldozataként emlegetnek. Bár a pontos születési dátuma nem ismert, de valamikor 1875 és 1880 között Weisz Lipót néven látta meg a napvilágot Veszprémben, zsidó szülők gyermekeként. A család előbb Budapestre, majd később Bécsbe költözött. Lipót művészi tehetsége már fiatalon megmutatkozott és lehetősége nyílt arra, hogy Bécs után Párizsban, majd Angliában, a bromsgrove-i Iparművészeti Egyesületnél is tanulhasson. Ezekben az években ismerkedett meg a belga Mathilde Françoise Pëde-del, akit feleségül vett.
Az 1911-es népszámlálás adatai szerint a házaspár Bromsgrove-ban élt, ahol a férj kő- és fafaragóként kereste a kenyerét. Weisz 1911 őszén aztán Kanadában kapott munkát: a Lusitania fedélzetén kelt át a tengerentúlra, ahol Montréali Szépművészeti Múzeum épületének domborművein dolgozott. Mivel elégedettek voltak a munkájával, az építész Edward Wren megbízta a Kanada kilenc tartományát jelképező kőpajzsok megfaragásával is, illetve azt tervezték, hogy közös üzletet alapítanak. Weisz ezért úgy döntött, feleségével Kanadában telepednek le.
Weisz Lipót, a Titanic áldozatainak egyike (Fotók Getty Images/encyclopedia-titanica.org)
1912-ben visszatért Mathilde- ért Nagy-Britanniába, majd ismét a Lusitaniára váltottak jegyet, ám a szénsztrájk miatt átfoglalták a jegyüket a Titanicra. Weisz még az út előtt minden vagyonát, nagyjából 15 000 dollárt és a 21 kiló aranyat belevarrta a kabátjába. 1912. április 10-én Southampton kikötőjében szálltak fel az óceánjáróra.
A katasztrófa éjszakáján a férfi sétálni indult a fedélzeten, míg felesége rögtönzött zenei esten vett részt a másodosztály ebédlőjében, ahol maga is elénekelt egy dalt. Ezt követően csatlakozott férjéhez, majd visszatértek a kabinjukba, ahol az asszony megjegyezte, hogy furcsán érzi magát. 23:40-kor egy jókora rengést éreztek. A Titanic ekkor ütközött a jéghegynek.
A fedélzetre menekültek, ahol a feleségnek sikerült beülnie az egyik mentőcsónakba, melynek utasait később a Carpathia mentette ki, ennek fedélzetén jutott el aztán New Yorkba.
Leopold Weisz nem élte túl a katasztrófát. Holttestét – az aranyakkal és pénzzel kitömött kabátban – azonban megtalálták és Kanadába szállították. A montréali Baron de Hirsch temetőben helyezték örök nyugalomra. Sírkövén ez a felirat olvasható: „Tehetséges és ígéretes szobrász, a bromsgrove-i ipartestület tagja, munkáira Montréalban és külföldön egyaránt csodálattal tekintenek.”
Özvegye, Mathilde Kanadában maradt és eredeti szakmájában, varrónőként kezdett dolgozni. Később feleségül ment néhai férje üzlettársához, Edward Wrenhez.
