A Titanic japán utasa

Hosono Masabumi 1910-től két éven át a Japán Közlekedési Minisztérium Vasúti Igazgatóságának alelnökeként dolgozott Oroszországban, ám mielőtt visszatért volna hazájába, munkája még Londonba szólította. Ezért döntött aztán úgy, hogy ahelyett, hogy Európán és Oroszországon keresztül utazna haza, inkább az amerikai kontinens felé veszi az irány. Egyetlen japán utasként, 1912. április 10-én, Southamptonban szállt fel az óceánjáróra, ahol a másodosztályon utazott.

A katasztrófa éjszakáján arra ébredt, hogy kopogtatnak kabinja ajtaján. Mivel azonban azt hitték, hogy harmadosztályú utas, nem engedték fel a fedélzetre, ahonnan a mentőcsónakokat a vízre bocsátották.

A Titanic (Fotó: Universal History Archive/Getty Images)

Ahogy az a visszaemlékezéseiből kiderült, ekkor felkészült a halálra, ám mélységesen elszomorította, hogy soha többé nem láthatja majd viszont a feleségét és a gyermekeit. Végül mégis sikerült feljutnia a fedélzetre, ahol meghallotta, amint egy tiszt felkiált, hogy az egyik mentőcsónakban van még két hely. Hosono először tétovázott, hogy férfiként beszálljon-e, amikor azonban látta, hogy egy másik férfi beugrik a mentőcsónakba, végül az utolsó pillanatban úgy döntött, ő is él a lehetőséggel.

A mentőcsónak utasait aztán a Carpathia felvette, Hoszono így túlélte a katasztrófát. Bár hazatérhetett a családjához, azonban nyilvános megvetés céltáblája lett. A japán újságok is a gyávaságáról cikkeztek, amiért nem tartotta tiszteletben a nők és gyermekek elsőbbségét és mentőcsónakba szállt, ahelyett hogy vállalta volna a becsületes halált. Még az iskolai tankönyvekbe is bekerült a becstelenség példájaként, egy etikaprofesszor pedig erkölcstelennek minősítette a tettét.

Hosono Masabumi (Forrás: Wikipedia)

A mura hachibu, vagyis a szociális kiközösítés gyakorlatát alkalmazták vele szemben a szűkebb és tágabb környezetében egyaránt. 1914-ben az állását is elveszítette. Később részmunkaidőben ugyan újra dolgozhatott, ám a megbélyegzés élete végéig kísérte. Számkivetettként élte az életét egészen 1939-ben bekövetkezett haláláig, sőt még ezt követően is évtizedekig a családja szégyeneként emlegették.

1997-ben aztán, a Titanic film bemutatásának nyomán a történetét újra felelevenítették az újságok, ismét megbélyegző hangvételben, sőt még azzal is megvádolták, hogy nőnek álcázva magát juthatott be a mentőcsónakba. Leszármazottai ekkor döntöttek úgy, hogy kiadatják a Titanic katasztrófájáról szóló, feleségének írt levelét, melyeket addig egy fiók mélyén őriztek. Ebből derült ki, hogy Hosono segített elevezni a menőcsónakkal a süllyedő hajótól, megmentve ezzel nemcsak a saját, de utastársai életét is. 

Megjelent írása máig is az egyik legrészletesebb beszámoló a hajókatasztrófáról.

via