Puszan, a dél-koreai Miami

Ugyan két évet kell várni a következő világkiállításra, aminek rendezési jogát Oszaka nyerte el, de már megvan az a három város, amelyik esélyes arra, hogy öt évvel a japán rendezvény után, vagyis 2030-ban otthont adjon a következő expónak. Az illetékes bizottság, ami idén novemberben ül majd össze, Róma, Rijád és Puszan közül választ majd. Azaz két főváros, valamint Dél-Korea második legnagyobb városa versenyez egymással.

Ha Dél-Koreáról esik szó, sokaknak valószínűleg Szöul jut eszébe, pedig a tőle mintegy 453 km-re fekvő, a Koreai-félsziget délkeleti csücskében található Puszan is megérdemli a figyelmet. A 3,6 milliós lakosú város mind gazdasági, mind kulturális, mind oktatási szempontból nagyon fontos központ, egy virágzó metropolisz, ahol találkozik a múlt, a jelen és a jövő, a technológia és a természet, az innováció és a hagyományok. 

Haeundae kerület Puszanban naplementekor. (Fotó: Guizou Franck/ Hemis via AFP)

Egyes források szerint a város területén már a negyedik században, a Három Han Birodalmának idején már erős vezetők irányították a közösséget. Majd a 14. században meghúzták a közigazgatási határt ott, ahol a mai nagyváros északi része található, és egyre inkább felvirágzott a gazdaság, olyannyira, hogy 15. század elején fontos helyszíne volt a Japánnal való kereskedelemnek, sokan költöztek ide a szigetországból. 

Sajnos, a békés együttélésről nem valósult meg, ugyanis 1592-ben Tojotomi Hidejosi japán sógun lerohanta az országot, a serege Puszannál szállt partra. A háború közel hét évig tartott és borasztó pusztítást hozott magával. 1607-ben szerencsére sikerült megfelelő diplomáciai kapcsolatokat kialakítani japán sógunátussal, Puszan újraépült, és ismét fontos kereskedelmi csomóponttá vált, maga az Északi Kikötő, ami a világkiállításnak is helyszínt adna, 1876 nyílt meg, és ennek köszönhetően ugrásszerűen megnőtt a város lakossága.

Tavasz Puszanban. (Fotó: Busan Metropolitan City)

A történelem kereke pedig addig forgott, míg Korea 1910-ben a Japán Birodalom részévé nem vált, majd jött a második világháború, a potsdami konferencián a résztvevő hatalmak megállapodtak, hogy a Koreai-félszigetet két megszállási övezetre osztják. Idővel Észak- és Dél-Korea között a viszony egyre jobban elmérgesedett, és 1950-ben kitört koreai háború

Puszan egyike volt azon területeknek, amelyek végig Dél-Korea ellenőrzése alatt maradt, egy ideig a Koreai Köztársaság tulajdonképpen fővárosaként szolgált, rengeteg menekült érkezett ide. A háború után is nagyon fontos szerepet játszott az ország életében.

Puszan azonban jóval több mint nagy jelentőségű közlekedési és logisztikai csomópont, egy erős gazdaság szíve, a hétköznapi utazókat is rengeteg lehetőség várja, erre lehet bizonyíték, hogy egyes források szerint évente 40 millió turista látogat ide a világ számos országából.

Nézzük csak a kulturális kínálatot, megtalálhatják itt a számításukat a K-pop rajongók, hiszen külön fesztivált is rendeznek ennek a népszerű műfajnak, emellett idén 28. alkalommal tartják majd a Puszani Nemzetközi Filmfesztivált (Busani Nemzetközi Filmfesztiválnak – BIFF), és a sort tovább lehetne folytatni például Puszani Biennáléval, amely kétévente megrendezésre kerülő kortárs művészeti kiállítás.

Számos múzeum is található itt, és kihagyhatatlan látnivaló a Gamcheon művészfalu színes házaival, kacskaringós utcáival. Maga falu munkáscsaládok számára épült még az 1920-as, 1930-as években, de 2009-ben óriási átalakuláson esett át a környék egy köztéri művészeti felújítási projekt keretében. Mivel egy meredek hegyoldalban található, ezért vannak, akik Koreai Santorinijének vagy a Puszani Machu Picchunak hívják ezt a különleges kis színes szegletét a városnak.

Gamcheon, a színes művészfalu (Fotó: Busan Metropolitan City)

Ha egy kicsit szeretnék megízlelni a hely történelmét, akkor érdemes ellátogatni a helyi buddhista tempolomok egyikébe, közkedvelt turistacélpont a Beomeosa-templomkomplexum, amit még a  7. században építettek a Geumjeongsan-hegyen, a legenda úgy tartja, hogy az egyik sziklacsúcson van egy forrás, amely soha, de soha nem szárad ki, és a vize különleges mágikus tulajdonságokkal rendelkezik, mert benne a nirvanából, vagyis a mennyből érkezett aranyhal él. 

Szintén népszerű az 14. századi szentély, a Haedong Yonggungsa, ami a tengerparton áll, és csodálatos kilátásban gyönyörködhetnek azok, akik meglátogatják. De ha már a kilátásról van szó, a Yongdusan Parkban magasodik a 120 méteres Puszan torony, ami 1973-ban épült azzal a céllal, hogy az idelátogatók gyönyörködhessenek a csodás panorámában. A város talán legkiemelkedőbb modern építészeti alkotása azonban mégsem ez, hanem a Gwangandaegyo, a  7420  méter hosszú függőhíd, ami majdnem 10 évig épült, és ami a Gwangan öböl két partján fekvő kerületeket köti össze. 

A Puszan-torony (Fotó: Busan Metropolitan City)

Egy várost, egy országot talán legjobban a gasztronómiáján keresztül lehet megismerni, és a koreai konyha nagyon sok finom ételt adott a világnak, gondoljunk csak a kimchire, bimimbapra, a bulgogira. Dél-Koreában az étel a test táplálása mellett a léleknek  táplálásáról is szól, az étkezés pedig egy fontos közösségi élmény, amiből kár lenne kimaradni. Puszan még egy plusz különlegességet tartogat, itt található Jagalchi halpiac, ami Dél-Korea legnagyobb halpiaca a maga három kilométeres hosszával. Persze nemcsak a tenger gyümölcsei között válogathatunk itt, vannak más portékák is.

Aki megfárad, az egyik helyi gyógyfürdőt is felkeresheti, itt található Korea legrégebbi ilyen létesítménye, aminek igen különleges története is van. Volt egy idős ember, akinek nagyon fájt a lába, aki szemtanúja volt annak, hogy egy sérült daru hogyan gyógyult meg, amikor megfürdött az itt található forrásban. Ezután ő is megmerítkezett a vízben, és lám, neki is elmúlt minden baja.

És nem véletlenül nevezik sokan Puszant Dél-Korea Miamijának, több gyönyörű strand is található a tengerparti városban. Az egyik leghíresebb ezek közül Haeundae strand, emellett fekszik a Dongbaek-sziget. Maga a dongbaek szó kaméliát jelent, és a szigeten, ami ma már nem is sziget, bőven találni belőlük, de nemcsak miattuk érdemes bejárni Dongbaek sétaútját. Innen gyönyörű kilátás nyílik a városra, a Gwangang-hídra és a Haeundae strandra, és a festői környezet sok művészt megihletett. 

Cseresznyevirágzás Puszanban. (Fotó: Guizou Franck/ Hemis via AFP)

Aki még több természetre vágyik, van miből válogatnia, például itt található Daejeo Ökológiai Park, ami fontos madárélőhely a Nakdong folyó torkolatánál. Ugyan a parkban vannak sportlétesítmények, de vannak olyan területek, ahol igyekeznek természetes formájukban megőrizni vizes élőhelyeket és gyepeket. A parkban található egyébként tüskés tavirózsa egyik nagy kiterjedésű élőhelye. A parknál minden évben számos fesztivált rendeznek, az egyik rendezvény például a tavaszi cseresznyevirágzást ünnepli. 

A Haeundae Beach és a Gwangalli Beach között található egy másik különleges szabadtéri pihenőhely, a Millak Vízparti Park Koreában, amely tökéletes kikapcsolódási lehetőséget biztosít mindenkinek, lehet enni, inni, sétálni, biciklizni. És nemcsak nappal keresik fel szívesen az emberek, hanem éjjel is, nyaranta sokan jönnek ki ide, hogy hűsöljenek egy kicsit a nap végén. A Millak egyik legnépszerűbb rendezvénye azonban nem nyáron, hanem ősszel van, sokan csodálják innen a Puszani Tűzijáték Fesztivál csodálatos fényjátékát.