A Dunakanyar fenséges trónusa – Prédikálószék
Nehéz rangsort állítani, hogy honnan a leglátványosabb a Dunakanyar, de az biztos, hogy a Prédikálószék nyújtotta panoráma dobogós helyen végezne. A Visegrádi-hegységben található, 639 méter magas hegy izgalmas nevét a formájáról kapta, mivel sziklás csúcsa szószékre emlékeztet.
Fotó: Farkas Péter
Aki egyszer is felmegy ide, azonnal megérti, miért hívják Prédikálószéknek e kilátópontot, hiszen a csúcs valóban fenséges trónként ül a Dunakanyar fölött. A tetőről a Duna patkó alakú kanyarjára nyílik nagyszerű látvány, szemben a kis, sziklás élekre szabdalt oldalú Szent Mihály-hegy, hátterében pedig a Börzsöny tömege emelkedik a folyó szalagja fölé. De a kilátás nem csak észak felé emlékezetes: keleti irányban a Visegrádi-hegység Duna felé lefutó gerincei és a Naszály tömege uralják a látképet, sőt a visegrádi várat is könnyű észrevenni. Tiszta időben egészen a Mátráig elláthatunk.
A Dunakanyar őrtornya – Julianus-kilátó
A 482 méter magas Hegyes-tető csúcsán áll a bástyára emlékeztető, kétemeletes, csigalépcsős kőépítmény, amely a magyarok őshazáját Ázsiában kereső Julianus barátról kapta a nevét. A kilátót az Encián Turista Egyesület építtette 1938-ban, és 1939-ben adták át a nagyközönségnek. A 2010-es évek elején teljes felújításon esett át.
Fotó: Szabó Eszter
Aki először jár itt, annak garantáltan meglepő élményben lesz része, hiszen a panorámát 270 fokban a Duna uralja, szinte ott kanyarog a lábunk előtt. Kis túlzással bármelyik irányba nézünk, fantasztikus kép tárul a szemünk elé. Nyugatra Szlovákia, délre Dömös és a Visegrádi-hegység, keletre Visegrád és Vác irányába láthatunk el, de átintegethetünk a Prédikálószékre is. Északi irányba a Börzsöny legmagasabb csúcsai mellett a Csóványos megmagasított kilátója is kivehető a távolban, ha tiszta az idő.
Fotó: Szabó Eszter
Dunára néző természetes páholy – A Látó-hegy parádés panorámája a Naszályról
Ha meghirdetnék a Dunakanyarra néző kilátópontok versenyét, első körben sokak a Prédikálószékre, Dobogó-kőre, Visegrádra vagy a Julianus-kilátóra szavaznának, és csak viszonylag keveseknek jutna eszébe voksolni a Vác fölött magasodó Naszályra. Pedig ez a 652 méter magas hegytömb dunai panorámában simán felveszi a versenyt az előzőekben említettekkel, már csak azért is, mert a folyó kígyózó szalagja ilyen hosszan és jól láthatóan kevés helyen mutatja magát a Budapesten kívül eső részeken.
Fotó: Gulyás Attila
Erre pedig a legjobb példa a Naszály harmadik legmagasabb csúcsa, az 534 méter magas Látó-hegy, amelynek sziklás orma páholyszerű elhelyezkedésének köszönhetően elképesztő panorámát ad Vác és a Duna irányába. Dél felé tekintve a főváros szétterülő metropolisza látszik a budai hegyek vonulatával, észak felé követve a folyót a Pilis és a Visegrádi-hegység egybeolvadó hegyláncai gyönyörködtetnek.
Innen egyedi látványt élvezhetünk a Dunakanyar hegyekkel szegélyezett vonalára: a Dél-Börzsöny egyes csúcsait is beazonosíthatjuk.
Körpanoráma a fellegvár fölött – Zsitvay-kilátó
Az 1933-ban felhúzott kőburkolatú Zsitvay-kilátó a 378 méter magas Nagy-Villám tetején található. A torony a Magyar Turista Szövetség megalakulásának 20 éves jubileumának alkalmából épült. Nevét Zsitvay Tiborról kapta, aki a Magyar Turista Szövetség elnöke, és igazságügyi miniszter is volt. Az építészek úgy tervezték meg az épület külsejét, hogy illeszkedjen a környéken található fellegvárhoz és a Salamon-toronyhoz.
Fotó: Gulyás Attila
A 2005 óta műemléki védelem alatt álló építmény tetejéről teljes körpanoráma tárul a látogatók elé, a Duna kanyargó sávja tiszta időben Budapest határától egészen az Ipoly torkolatáig követhető, a hegyek közül pedig a Magas-Börzsönytől a Pilis csúcsaiig terjed a panoráma.
Fotó: Kisida András
A Visegrádi-hegység egyik legszebb dunai panorámája – Vörös-kő
A Vörös-kőként ismert kilátóhely kuriózuma, hogy valójában két panorámapontból áll. Az egyik a bércen álló, kőből készült Felszabadulási emlékműnél van, ahonnan a Dunakanyart, a hegyvidék és a síkság találkozását csodálhatjuk. Festményként feszül szemközt a Naszály felsebzett tömbje, a Szentendrei-sziget és települései, a Duna menti falvak Dunabogdánytól Szentendréig, illetve a Budai-hegység. Tiszta időben a Mátra és a Karancs kiemelkedései is feltűnnek.
Fotó: Dömsödi Áron
A második kilátópont az emlékműtől mintegy 50 méterre egy tágas esőház közelében rejtezik: az építménnyel szemben alig észrevehető ösvény fúródik a fák közé. Rajta elindulva métereken belül sziklát taposunk, meredeken ereszkedünk, de nagyon hamar szétnyílik a növényzet, és feltárul a Vörös-kő másik panorámája. Egy előreugró sziklaorom tetejéről a Visegrádi-hegység keleti pereme, a Duna fölé magasodó Naszály és a Börzsöny szintén keleti szegélye mutatkozik. A messzeségben, tiszta időben a Mátra gerince is feldereng.
Szerző: Turista Magazin
