Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.
Ó, azok a 80-as évek
Létrehozva: 2011. Április 1. 14:50
Sziasztok!
Kissé nosztalgikus hangulatba kerültem (nálam ez nem ritka!), olvasva a retro 20-at. Ha Ti is hasonló cipőben jártok, beszélgessünk a 80-as évekről! Én még a mai napig "elájulok" egy-egy jó Modern Talking, Michael Jackson, C.C. Catch (jól írtam?) vagy Queen számtól, én még hordtam a Ritt farmert az iskolaköpeny alatt, jártam Camping kerékpárral, nyaranta a balatoni SZOT üdülőbe jártunk, voltam kisdobos és úttörő, "dolgoztam" építőtáborban, esténként énekeltünk a tábortűz mellett, és sorolhatnám estig!
Én legszívesebben visszavinném a családomat is ezekbe az időkbe, mert nagyon útálom a mostani "rohanjunk-csináljunk karriert-tapossuk egymást" korszakot. Szerencsére a Férjem is ezen a véleményen van, épp ezért kíváncsi vagyok a Ti véleményetekre (is), hogy mivel hoznátok vissza ezt az "életérzést" a hétköznapokba? Vagy ez már a múlt, fogadjam el, hogy minden "pörög" körülöttem, és kénytelen-kelletlen vegyem fel én is a ritmust? A legnagyobb baj az, hogy NEM AKAROM, így csak az idegesség jut el hozzám. Ti hogy vagytok ezzel?
Mariann
A műkori nálunk is kötelező program volt, mert apám orosz:) És nálunk is Katie Witt volt a favorit...:)
Persely: képzeld, én annak a kutyás perselynek elhagytam a kulcsát, és szét kellett verni, hogy hozzájussak a pénzemhez!
Igen, azaz!:) Azt hiszem nem volt benne koffein, hanem cikória?:)
Fú, én nagyon sokat vadásztam rá, aztán rájöttem, h a Sp.r közértekben lehet kapni, egyből bezsákoltam belőle!:)
A vajkaramella tényleg fini, pont olyan, mint rég, én is a L..lből veszem, ha Pesten járok.
Cukrászsütikből én a piramis szeletre buktam:)
Mackósajt: a te nickneved is nagyon finom:)
Kazetták: az összes megnyúlt, úgy 10 éve kb. De még mindig van 2 magnóm!:)))
Nekem a 80-as évek életem legszebb időszaka, bár még igen kicsi voltam akkor. A nagyszüleimnél laktunk nagyháztartásban. Anyuék,tesóm,mamáék,keresztanyám,dédi. Szebb és jobb gyerekkort el sem tudnék képzelni magamnak.
Jó volt a hangulat, sütöttünk főztünk. Mamáék mindig vittek azokra a vállalati buszos krándulásokra: Eger, Hajdúszoboszló, Zalaegerszeg.....stb. Mindig jártunk Lepencére strandolni. Hekk, csokis palacsinta, barna cola (én csak így hívtam a pepsit meg a másikat). 
Ház körül mindent előállítottunk szinte. Voltak állatok. Kisnyulak elaludtak a tenyeremben, macskát simogattam, kakas megkergetett, cseresznyefára másztam, sárgabarackot szedtünk, szőlőt. A Fóliasátorban érett a friss paradicsom, és mindenből be is főztünk. Mindez a Pilis lábánál. Ááá.....nekem leírhatatlan. IMÁDTAM.
Ja, és egyetlen lány unokaként körül voltam ugrálva.
A mama borsólevese, palacsintája meg sütijei.... Néztük a műkorcsoját a tévében és mindig a ruhákban gyönyörködtem.
Sátrat építettek nekünk az udvaron és ott babáztam. Varrta mama a barbie ruhákat.
Én mondjuk Lidlbe nem járok, a Corában vettem amit kóstoltam, de gondolom, hogy ugyanaz lehet.
Síma neylonzacsiban van. Maga a papír sárga, és piros rajta a rajzolt tehén minta.
Talán azért érzed így, mert nem voltak annyira láthatóak a társadalmi különbségek, nem?
Nagyjából mindenki ugyanannyit keresett, ugyanúgy élt...
Az embereknek nem lehetett több házuk, lakásuk.
Éveket vártak a telefonra, nagyon sokba került egy kocsi, de a választék kb kimerült a trabant-lada-dacia modellekben.
Ugyanakkor a BKV kultúráltabb volt, nem voltak hajléktalanok, jobb érzéssel szállt fel az ember. Az állások biztosak voltak, senki nem gondolta, hogy holnap akár kirúghatják, biztonságban érezték magukat az emberek.
Mi pedig tojtunk a nehézségekre, fiatalok voltunk, és gondtalanok!:)
Az a Mackó kávé, amiből tejeskávét lehetett csinálni?? Én még valami olyasmire is emlékszem, hogy egy hosszú rúd volt, de a csomagoláson belül fel volt "darabolva" kis korongokra. Ez is ilyen kávéféle volt?
Képzeld, nekem még van egy halom kazettám :) a régi időkből, persze hallgatni alig lehet őket, olyan rossz minőségűek! Emlékszem, ültem a kazettás rádiós-magnóm mellett és vettem fel a jó zenéket a kívánságműsorból. Állati jót vigyorgok most magamban, nemtom a kollégám mit gondolhat rólam. :)
Maci kávét a 3 éves fiamimádja! :) Persze hogy emlékszem, én s imádtam! :)
És a kutyapersely? Aminek a nyelvére kellett tennia pénzt? Olyat is vettem már neki, abba gyűjtjük az aprót... :D
Mackó kávé igen, az is megvan. Mamánál sokat ittam.
Voltak olyan cukrászsütik amik akkor nagyon mentek, aztán egyszercsak szinte egycsapásra eltüntek. (A mai napig nem értem, hogy miért.)
Emlékeztek ilyenekre mint extra szelet, kímélő szelet? Meg volt valami vaníliás krémmel töltött ,a tetején zselébe ágyazott meggy. Egy időben az volt a kedvencem de annak a nevére nem emlékszem.
Miért írtad így (idézőjelbe), hogy "jobb" az életed, mint a szüleidé? Valahol mégsem érzed jobbnak??? Mások a körülményeid biztosan, de lehet, hogy van, ami nekik jobb volt???
Azért elgondolkodtattál, valószínű, hogy ez lehet a dolog kulcsa: nekem még nem kellett akkor pénzt keresni, és beosztani sem, igaz nem is nagyon költöttem. Nem voltak nagyok az igényeink, nem is lehettek, mert nem volt ilyen kínálat mint most. Nem is tudtuk, hogy létezik más :), nagyon egyszerű életünk volt. No, ezt hiányolom most!
Sziasztok!
Én is nagyon szerettem a 80'as éveket, akkor voltam tinédzser
Szóval az én életem leginkább a suliról, a nyári táborról, a könnyűzenéről szólt: sétálómagnó és bakelit helyett sok-sok kazetta
Manapság engem is elfog néha a nosztalgia: jó érzés, ha tudok venni valamilyen retroterméket a boltban (téli fagyi, negro cukorka, Duna kavics, stb) és a gyerekeimmel nézünk 80'as évekbeli meséket.:)
Mackó kávéra még emlékeztek?:)
Igen, igen, igen!
Imádtam, még most is. Egyébként olyat megint lehet kapni, és azon kevés dolgok közé tartozik ami ma is ugyanolyan, mint régen volt.
Igen, egyféle túrórudi volt és kész! :)
Érdekes módon, nekem erről az jut eszembe, hogy sokáig meg sem kóstoltam, mert valahogy nekem nem illett össze: a túró sós, a csoki édes, és hát hogy lehet ez finom???? Aztán persze kiderült, hogy mégis passzol! :)
És a vajkaramellre emlékeztek? Nem a tejkaramellre, amit rághatok fél napig, folyton beleragad a fogamba, hanem arra, ami bocis papírba volt csomagolva és szétolvadt a szádba .... nyamm. :)
Na, akkor váltsunk vidámabbra.
Egyébként szerintem a 80-as évek összetartozás érzését furcsa módon valahol az akkori hiánygazdaság is adja.
Mert ha most itt azt mondom: túri rudi, kb. mindenki tudja, hogy miről van szó, ugyanarra az ízre, ugyanarra az érzésre vezeti vissza mindenki.
Igen, én is pont ezt látom. Mindegy milyen áron, csak hajtsuk a pénzt! Tudom, e nélkül nem tudnánk megélni, minden irtó sokba kerül, de ....
Azért be kell valjuk, elszédítik az embert a reklámok, ha kell, ha nem vásárolunk. Szerintem sok felesleges dolgot is!
Az én fiatal (gyerek-) koromban nem volt gáz, ha az osztálytársammal egyforma ruhába, táskával, stb jelentünk meg, sőt, néha a barátnőimmel direkt egyformát vásároltunk. Ma meg!
De inkább beszéljünk az emlékekről! :)
Igen, valóban vidám topicnak szántam és bocs, de én ezt nem gondolom tragikusnak, hogy mindenki dolgozott. Hogy milyen áron??? Mire gondolsz? Most jobb, hogy teli az ország munkanélkülivel? Az akkor felvett hitelekre gondolsz? A '89 után felvetteket is nyögi majd az ország jó pár évig! Azt már nem lehet Kádárék és társaik számlájára írni. De tényleg nem erről akartam beszélgetni, úgyhogy hagyjuk is ezt.
Akkor sem volt könnyű, aláírom, de nem volt ez a nagy nyugat- és amerika-majmolás, lehet, hogy "süketen és vakon" éltünk, de akkor is nyugodtabban!!!!
Mariann
én is úgy érzem, hogy nekünk az az idő azért tűnik annyira "jónak" mert akkor még fiatalok voltunk ....
Hát mi nem építettünk házat, panelban laktunk, ahol a mai napig laknak a szüleim, én már mondjuk saját házban lakom ... Az én életem már "jobb" mint a szüleimé volt, mondjuk ...
mindenkinek volt munkahelye
De milyen áron? Többek között ezért is tartunk most ott ahol.
De ne vigyük el ebbe az irányba a dolgot. Én azt hittem, ez egy vidám retro topic akar lenni.
Akkor Neked tényleg jól kezdődtek a 80-as évek! :)
A Férjem 78-as, de ennek ellenére ő is nosztalgiával emlegeti a 80-as éveket, illetve az érzést, ami ehhez köti.
Én sem felnőttként éltem meg ezt az időszakot, lehet, hogy ezért volt olyan szép??
De én a szüleimen (ill csak Anyukámon, mert Apukám 80-ban meghalt) nem láttam ezt az idegbajt, ami most van, tervezhető volt az élet. A ház építésekor felvett kölcsönt "lazán" fizette, mert nem változott a törlesztőrészlet, sőt, !!! a bankba betett pénze után magasabb !!! volt a kamat, mint a kölcsön után fizetendő!
Nem emelkedtek az árak napról-napra, hétről-hétre, és mindenkinek volt munkahelye!!! Ld: KMK
Mariann
Mondjuk a 80-as években még bőven gyerek (tini) voltam, így hogy a szüleim ezt hogy élték meg, mi lehetett rosszabb, a most vagy a régi, hát nem tudom, sokat dolgoztak akkor is, mindig azt mondták, hogy máról holnapra élünk. Viszont a cigire mindig jutott :-(((
Nekem mint tininek, ez ugye fel se tűnt, éltem a "világom", én is imádtam a Modern Talkingot, CC Catch-et, én is mentem táborokba, vagy szakközépben a nagy sláger, az egy hetes társadalmi munka:-))
80-ban születtem.
Imádom a 80-as éveket, de csak mint retro, nosztalgia, vissza nem mennék abba az időbe.
Viszont a mai napig nagy lelekedéssel nézem a Szomszédokat, ha éppen elkapom a tv-ben, szívesen meghallgatom a régi nagy slágereket, és néha ha megérzek egy egy bizonyos illatot két pillanat alatt megvan az időutazás.