Az otthonról végzett munka, azaz a home office egyre elterjedtebb munkavégzési forma, mégis sokan kételkednek abban, hogy valóban hatékony lehet. Hogy lehet úgy dolgozni, hogy az ember fején ugrálnak közben a gyerekei? Mi motivál munkára, ha akár a kanapén is lehet heverészni a tévét bámulva, mert minden adott hozzá? Mit szólnak a gyerekek, ha az egyik szülő velük van, és mégsem, mert az íróasztalánál ül ahelyett, hogy aktívan részt venne a családi életben, ami körülötte zajlik? Összetartja vagy szétfeszíti a családi kereteket ez a munkaforma?
Az én házam, az én váram
Vannak, akik feszélyezve érzik magukat a munkahelyükön, és egészen apró dolgok is kizökkenthetik őket egy-egy munkafolyamatból. Az otthoni környezet lehet egy megnyugtató keret, és ehhez az is hozzátartozik, hogy a kedvenc tárgyai veszik körül az embert, a saját családtagjaival tud néhány szót váltani, ha pihenne, nem pedig félig idegen munkatársakkal van összezárva, akikkel csak a helyzet kényszeríti egy légtérbe.
Ildikó korábban egy marketingcégnél dolgozott kreatív munkatársként, most egyéni vállalkozóként fordításokat vállal. A váltásban a családalapítás mellett abban is nagy szerepe volt, hogy felismerte: sokkal hatékonyabban tud otthon dolgozni, mint egy munkahelyen. „Tudom, hogy nagyon furcsán hangzik, de attól, hogy a környezet, ahol dolgozom, az enyém, a munkámat is sokkal inkább a sajátomnak érzem – mondja. – Én például kényes vagyok a dolgaimra, nagyon tudok tárgyakhoz ragaszkodni. Egy irodában sokan vannak egy munkaeszközre, itt viszont biztos, hogy az én gépemet, nyomtatómat, tollamat, bármimet csak én használom. Nem kell közelharcot vívni egy tűzőgépért vagy 20 percet várni a fénymásolóra. Tudom, hogy apróság, de amikor nyakig benne vagyok egy munkában, sokat számít, hogy kizökkent-e egy ilyen kis kellemetlenség, mert utána vissza kell találnom ahhoz, amit csinálok, és ha ez sokszor történik meg egy nap, akkor feltűnően lassabban haladok. A másik, amit észrevettem, hogy motiváltabb vagyok, mióta otthon dolgozom.
Sokszor jut eszembe, ha felnézek a gép elől, és kibámulok az ablakon át a kertbe, hogy ezt, ami körülöttem van, én hoztam létre azzal, amit éppen csinálok. Ettől sokkal erősebbnek érzem magam, a munkámat pedig tényleg hasznosnak.
A gyerekeim szerencsére hamar megtanulták, hogy az íróasztalom tiltott terület a számukra. De ettől nem érzem zsarnok szülőnek magam. Én is mindig kopogok a szobájuk ajtaján, mielőtt belépek. Mindenkinek megvannak a maga kis dolgai, amit a másik tiszteletben tart.”
Fotó: getty images
Tehenek vagy logók, egyre megy
„Nem mondom, hogy nem voltak félelmeim, milyen lesz, ha a megszokott rendszer felborul – vallja be Viki, aki grafikusként dolgozik, és már két éve, hogy a munkaideje nagy részét otthon tölti. – Régen nagyon vigyáztam arra, hogy a munkahelyem és az otthonom fejben is két külön hely legyen, és 100 százalékban ott legyek, ahol fizikailag is jelen vagyok. Nem akartam az a típusú szülő lenni, aki folyton ügyfelekkel tárgyal, miközben fél kézzel vacsorát főz vagy a gyerekkel megy valahova. Nagyon jól meg tudtam oldani, hogy volt egy munkahelyi agyam, meg egy otthoni agyam, és attól tartottam, hogy ha otthon dolgozom, akkor ez a jól bevált szisztéma káoszba csap át.”
Viki végül egy olyan megoldást választott, hogy egy héten kétszer bemegy a munkahelyére. Ilyenkor megbeszéléseken vesz részt, személyesen beszél azokkal a kollégáival, akikkel közösen dolgoznak egy-egy projekten. Heti három napot pedig otthon tölt, a munkája alkotó, kreatív részét a saját gépén végzi olyan környezetben, ahol jobban el tudja engedni magát.
„Eleinte nehéz volt, mindig félbehagytam valamit, hogy mást csináljak, mert eszembe jutott, hogy ki kell pakolnom a mosógépből, közben meg jaj, nem írtam meg ezt az e-mailt, és hú, öt perc múlva mennem kell a fiamért, és még sehol se tartok – meséli. – Aztán kialakult valami egyensúly.
Pedig nem választottam szét a dolgokat, most is egyszerre csinálok mindent, csak valahogy én is, meg a család is megszoktuk, hogy ez az új rendszer, és rájöttünk, hogy nem akkora dráma, ha néha felveszek egy telefont, vagy este még leülök a géphez elintézni valamit.
A kisfiam most pont egy bújósabb korszakában van, és mind a kettőnknek sokat jelent, hogy több időt tudunk együtt tölteni: az is számít, ha ő csak ott lehet velem, a lábamnak dőlve lapozgat egy könyvet, miközben én dolgozom. A több fizikai kontaktus nagyon jó érzés, és nem kell állandóan szuperanya-üzemmódban lennem ahhoz, hogy jól érezzük magunkat a másik társaságában. Végül is régen sem állt meg az élet egy családban a gyerekek miatt, az anya ugyanúgy dolgozott a házban és a ház körül, és a gyerekek körülötte sertepertéltek. Én is valahogy így működöm, csak nem teheneket fejek, hanem logókat tervezek.”
A szakértők szerint is van értelme
A home office annyira alapkérdése lett munkaerőpiacnak és a családi élet átrendeződésének, hogy kutatások is indultak az új munkaforma okozta változások feltérképezésére. A Stanford Egyetem kutatócsoportja Nicholas Bloom professzor vezetésével folytat vizsgálatokat a témában. A tudósok arra jutottak, hogy az otthoni munkavégzés nemhogy rombolja a családi életet, de kifejezetten jót is tesz! Azok, akik a home office-t választották, arról számolnak be, hogy több idejük van a családjukra, és valahogy közben a munkájukra is.
Az egyik kulcs, úgy tűnik, a holtidők lefaragása: azok az órák például, amit az ember azzal tölt, hogy eljusson a munkahelyére, átfordíthatóak a családdal töltött szabadidős tevékenységekre vagy plusz munkaórákra.
Fotó: getty images
Sok családnál hirtelen elég lesz egy autó, ha az egyik szülő otthonról dolgozik, és nem mindenki százfelé rohan folyton. Ez sokkal olcsóbb és környezetbarátabb megoldás. A szülők közötti munkamegosztás sem annyira feszített, könnyebb megbeszélni, ki megy el a gyerekekért, ki vásárol, ki intézi a hivatalos ügyeket, mert rugalmasabbá válnak az időkeretek. Így több szó eshet személyes igényekről, a családi együttlétek is meghittebbekké válhatnak, a szülők nem úgy tekintenek egymásra mint projektfelelősökre, hanem, mint partnerekre.
A kutatók arra is rámutatnak, hogy a home office terjedésével a cégeknek újra kell gondolniuk, milyen viszonyt alakítanak ki a munkavállalóikkal. Néhány alapfogalom hamarosan teljesen átértékelődik a munka világában – jósolják.
A csapatmunka, ami az utóbbi évtizedek legjobban csengő jelszava volt, a klasszikus értelemben megszűnik, mivel a munkatársak sokszor nincsenek fizikailag egy légtérben.
Lehetséges úgy együtt dolgozni valakivel viszonylag szoros együttműködésben, hogy sosem találkozunk vele, de ehhez be kell járatni az online kommunikációs csatornákat. A munkaidővel kapcsolatban is merülhetnek fel kérdések: könnyebb valakit egy irodában bent tartani túlórázni, mint a saját otthonában arra kényszeríteni, hogy a családját félretolva vállaljon plusz terheket. A home office tehát a családoknak előnyös, a munkaadóknak kihívásokat tartogat, de a munkaforma gyors terjedése azt mutatja, hogy ez egy olyan út, ami előre vezet.
