A koronavírus megjelenése egy csapásra felülírta egy sor, korábban rutinszerűnek gondolt tevékenységünket, ez alól pedig az élelmiszer-vásárlás sem kivétel. A járvány első napjaiban mindenki szemtanúja lehetett a pánikvásárlásnak, amikor raklapszámra hordták haza az emberek a lisztet, olajat, de például élesztőhöz még ma sem könnyű hozzájutni.
Akkor persze még maszk és kesztyű nélkül, egymás hegyén-hátán tolongtak az élelmiszerboltokban, mostanra a legtöbb helyen feltűntek a padlóra ragasztott figyelmeztető csíkok vagy körök, amelyeken a távolság megtartására kérik a vásárlókat. Ma már nem megy különlegességszámba az sem, ha valaki maszkkal és gumikesztyűvel felszerelkezve lép be az üzletbe, igaz, a többségre ez továbbra sem jellemző.
A járvány a félelmek mellé rengeteg kérdőjelet is hozott, hiszen egy olyan új kórokozóról van szó, amellyel a világ nagyjából egyszerre kezdte felvenni a harcot. Ellentmondásos információkból sincs hiány, emellett naponta merülnek fel újabb és újabb kérdések olyan területekkel kapcsolatban, amelyekről egy-két hónapja még sosem gondoltuk volna, hogy milyen fontos szerepet töltenek be az életünkben.
Például, hogy biztonságos-e a közértben, szupermarketben vásárolt élelmiszer, jobb-e a csomagolt, mint a csomagolásmentes, de ugyanígy sokakat foglalkoztat, hogy merjenek-e például a kedvenc pizzériájukból házhozszállítást kérni, vagy, hogy kitart-e – és ha igen, meddig – az élelmiszer-utánpótlás a járvány idején is.
Kérdéseinkkel a Felelős Élelmiszergyártók Szövetségének (FÉSZ) kommunikációs vezetőjéhez, Szöllősi Rékához fordultunk. A szakemberrel már korábban is találkozhattak az nlc. olvasói, például, amikor a titokzatos „E-számokról” kérdeztük, vagy amikor arról beszélgettünk, milyen hatással van a pálmaolaj a világra. Szöllősi Réka ráadásul rövidesen visszatérő műsorvezetőként debütál majd az nlc. podcastjainak világában is, erről a témáról is beszélgettünk egy kicsit az interjú során.
nlc: Bár még sok a kérdőjel a koronavírussal kapcsolatban, annyit már tudunk, hogy bizonyos felületeken – pl. műanyagon – akár 2-3 napig is életben tud maradni. Hogyan érdemes nekifogni a boltból hazahozott élelmiszerek fertőtlenítésének?
Szöllősi Réka: A legfontosabb azt a szabályt mindenekfelett betartanunk, hogy sose nyúljunk kézmosás nélkül az arcunkhoz. Ha ez sikerül, akkor már nagy lépést tettünk a megvásárolt és otthon tárolt élelmiszerek csomagolásának felületén esetlegesen megbúvó kórokozókkal kapcsolatos kockázatok kiküszöbölése felé. Azt tudjuk, hogy a különféle felületeken különféle ideig életképes a rákerült kórokozó. Megnyugtató lehet talán az élelmiszerek csomagolásával kapcsolatban annak tudatában lenni, hogy a fertőzés kialakulásához megfelelő számú kórokozónak kell a szervezetünkbe bejutni és ezért sokkal nagyobb annak az esélye, hogy a boltban hozzánk esetleg túl közel álló másik ember légúton keresztül megfertőz, mint annak, hogy a csomagolásról összeszedjük a vírust. Van, aki a vásárlás után bizonyos ideig karanténozza a lakásán kívül a termékeket, de ehhez sok helyre van szükség, ráadásul a hűtést igénylő élelmiszerekkel nyilván nem lehetséges. Esetleg szóba jöhet a csomagolások felületének fertőtlenítése, de ez sem minden termék esetében lehetséges és nagy szervezettséget igényel, valamint arra is oda kell figyelni, hogy a fertőtlenítőszerek esetleg reakcióba léphetnek a csomagolással és szennyezhetik az élelmiszert is.
Szöllősi Réka a Felelős Élelmiszergyártók Szövetségének kommunikációs vezetője
Még egyszer, az a legfontosabb, hogy mindig alaposan mossunk kezet, mielőtt az arcunkhoz érünk, tehát akkor is, ha otthon az újonnan vásárolt termékeket elpakoltuk, vagy dolgozunk velünk. A bevásárlószatyrokra is érdemes odafigyelni, a textilzsákokat érdemes minden használat után magas hőmérsékleten kimosni. Az egyébként is szükséges konyhai élelmiszerbiztonsági szabályokat fokozottan tartsuk be, már csak azért is, mert nagyon nem hiányzik az egészségügyi ellátórendszer ekkora leterheltsége mellett mondjuk egy szalmonellafertőzés! Gondolok itt a nyers és feldolgozott élelmiszerek elkülönítésére, a megfelelő hőkezelésre, a vágódeszkák és egyéb felületek tisztán tartására, fertőtlenítésére, a mosogatószivacs és konyharuha gyakori cseréjére.
nlc: A fertőtlenítőszerek használata előtt ne sajnáljuk az időt a használati útmutató elolvasására és betartására.
Sz.R.: A nem előre csomagolt élelmiszert, például a pékárut lehetőleg olyan boltban vegyünk, ahol valamilyen fizikai úton védve van az áru a beszennyeződéstől (pl. plexi mögött). Vigyázzunk másokra is azzal, hogy használjuk az áruk megfogásához kikészített eszközt, sose nyúljunk válogatás közben kézzel a termékekhez. Sőt, ha lehet, most egyáltalán ne válogassunk! A zöldségek-gyümölcsök alapos mosása most fokozottan szükséges, de a fertőtlenítőszerek, ecet használatát a szakemberek ezeknél nem javasolják. És közben kézmosás, kézmosás, kézmosás….
nlc: Ha előre csomagolt élelmiszert vásárolunk, az biztosan biztonságos a csomagoláson belül?
Sz.R.: Most nagyon nagy és megnyugtató fontosságot kap az a tény, hogy az élelmiszer-előállítás egyébként is rendkívül szigorú higiéniai körülmények között történik a felelős élelmiszeripari vállalatoknál. Ezek az intézkedések a koronavírus elleni védekezésben is kellő biztonságot jelentenek. Fogyasztóként most fokozottan figyeljünk arra, hogy kizárólag megbízható helyen vásároljunk, leginkább csomagolt élelmiszert! A járvány egyébként rámutat arra, hogy a mostanában sokat szapult csomagolás milyen fontos szerepet játszik az élelmiszerbiztonságban és a termékek eltarthatóságában.
nlc: A hőkezelés elpusztítja a vírust, magyarul, a főzés-sütés végére biztosan biztonságos lesz az étel?
Sz.R.: A jelenlegi tudásunk alapján a koronavírus nem tud elszaporodni az élelmiszerekben. Ez nagy különbség azokhoz a kórokozókhoz (baktériumokhoz) képest, amelyek az élelmiszer-eredetű megbetegedéseket okozzák (szalmonella, E.coli baktérium). Ugyanakkor mint mindig, most is fontos, hogy az élelmiszereket, alapanyagokat megfelelően és elegendő ideig hőkezeljük, ami a kórokozók esetében legalább két percig tartó, legalább 72 fokos maghőmérsékletre való hevítést jelent.
nlc: Mi a helyzet a fagyasztással, ha mélyhűtött termékeket veszünk, azoknál is kell fertőtleníteni a dobozt, csomagolást vagy a fagyasztás elintézi a vírust?
Sz.R.: A fagyasztás nem pusztítja el a kórokozókat, a korábbi járványok során azt találták, hogy még -20 fokon tárolva is fertőzőképesek maradhatnak a vírusok, akár két évig is! A fagyasztás ugyanis oly módon tartósítja az élelmiszereket, hogy megakadályozza a mikroorganizmusok növekedését és lelassítja az élelmiszerek megromlását okozó enzimek aktivitását. A fagyasztás során a termékek víztartalma kristályokká szilárdul, így elérhetetlenné válik a mikroorganizmusok számára, ezért ez utóbbiak nem képesek növekedni.
Ugyanakkor a mikroorganizmusok nagy többsége (az élősködők kivételével) nem pusztul el a fagyasztás során, ezért az élelmiszereket nemcsak a fagyasztás előtt, hanem a fagyasztást követően is az élelmiszerbiztonsági szabályok szigorú betartásával kell kezelni, vagyis a legtöbb gyorsfagyasztott élelmiszernél szükséges a hőkezelés, különösen igaz ez a zöldségfélékre. Figyeljünk a csomagoláson található használati utasítás betartására és – megint – a dobozok érintése után az alapos kézmosásra!
Képünk illusztráció (Fotó: Getty Images)
nlc: Ebben az időszakban sokan túlvásárolnak bizonyos termékekből, van-e valami, amire érdemes figyelni ezekben az esetekben?
Sz.R.: Próbáljunk egyensúlyt tartani a boltba járás ritkítása és a felesleges készletek felhalmozása között. Eljött az ideje a bevásárlási listáknak, a tartós élelmiszereknek és a kamra mustrájának. Most talán van idő kicsit jobban odafigyelni a hűtőszekrényünk tartalmára, a lejárati időpontok tudatos figyelésére. Sok könnyebben romlandó dolog betehető a mélyhűtőbe (sajtok, túró, vaj, hal, zöldségek és gyümölcsök), a húsokat feldolgozva, vagy előkészítve is tovább tudjuk tárolni. Legyünk tisztában azzal, hogy a felbontott felvágottakat, sajtokat célszerű három napon belül elfogyasztani, de a fogyaszthatósági idő lejárata után sem kell mindent rögtön kidobálni. Azért gondolom, hogy ezt a háztartás vezetésével már mindenki megtapasztalta és tudja egyébként is, ebből a szempontból nem újdonság ez a helyzet.
nlc: A „kicsit penészes” dolgokat még megehetjük?
Sz.R.: Penészes élelmiszereknek a kukában a helye, nem elég a felületéről leszedni, a héjáról levágni az annak látszó részt. A penészgombák az emberi egészségre kifejezetten veszélyes bomlástermékeket, ún. mikotoxinokat állítanak elő.
nlc: Mi a helyzet a házhoz szállítással? Mennyire lehetünk nyugodtak, hogy sem a futár, sem az étterem nem fertőzte meg az ételünket?
Sz.R.: Élelmiszer-előállításban és szállításban szigorúan csak egészséges ember vehet részt, a gyártók megtesznek minden szükséges óvintézkedést a fertőzések elkerülése érdekében. Ugyanakkor itt is érvényes szabály, hogy a kézmosást az ételek átvétele, kicsomagolása után azonnal végezzük el és megfelelő ideig és hőmérsékletre melegítsük fel az ételeket. A hőkezelés elpusztítja a vírusokat.
nlc: Mi a helyzet az élelmiszer-ellátóláncokkal? Meddig bírják a mostani helyzetet? Lesz elég élelmiszerünk?
Sz.R.: A helyzet élelmiszeripari szempontból rendkívüli figyelmet és rugalmasságot igényel a vállalkozásoktól és akárcsak a magánembereknek, a vállalatoknak is olyan problémákkal kell szembesülniük, amelyekkel ezelőtt sohasem. Ugyanakkor a boltokban magunk is tapasztalhatjuk, hogy a pánikvásárlások okozta kezdeti időszakos hiányok után a választék szinte teljes, minden elegendő mennyiségben áll rendelkezésre.
A kormányok világszerte igyekeznek mindent megtenni azért, hogy az élelmiszer-ellátás zavartalan legyen. A szakmai szervezetek itthon napi szinten összegyűjtik az előállítók által tapasztalt problémákat és csatornázzák a kormányzat felé a gyors megoldás érdekében. Reméljük, hogy az alapanyagellátás továbbra is zavartalan marad és a járványt élelmiszerellátási szempontból problémamentesen tudjuk mindannyian átvészelni.
nlc: Az országos tisztifőorvos azt javasolta, hogy a tojásokat hipós vízbe kell áztatni. Közben azt is tudjuk, hogy például a szarvasgombát elég a tojás mellé helyezni a hűtőben, hogy átvegye a gomba illatát. A hipó nem juthat be így a tojásba?
Sz.R.: A tojást nem szükséges hipóval kezelni, vagy ha valaki mégiscsak ragaszkodik ehhez, akkor fontos, hogy azt a megfelelő hígításban és csak közvetlenül a felhasználás előtt tegye. Javaslom mindenkinek a NÉBIH honlapját, ahol számtalan ehhez hasonló kérdésünkre kaphatjuk meg a választ a leginkább hozzáértőktől. Az élelmiszerhigiénia tudomány!
nlc: A vírus megjelenése óta rengeteg a tévhit, félinformáció. Élelmiszerekkel kapcsolatban megjelentek ilyen álhírek, hoaxok?
Sz.R.: Az élelmiszeripar egy évtizede áll a fogyasztók kritikájának kereszttüzében, de most nem tapasztaljuk élelmiszeres álhírek terjedését a járvánnyal kapcsolatban. Ennek egyrészt nagyon örülök, másrészt remélem, hogy ez az életünket fenekestől felfordító, megrázó járvány más szemszögből irányítja majd rá figyelmünket az élelmiszerbiztonság, az élelmiszer-ellátás és például a csomagolás kérdéseire is. Vagy arra, hogy az élelmiszereket előállító üzemekben ma is nap mint nap felveszik a munkát az ott dolgozók és fáradhatatlanul dolgoznak azon, hogy a sok milliárd otthonában rekedt ember ellátása biztosítva legyen. Ők is hősök, ezért azt tervezzük, hogy #FoodHeroes kampányt kezdünk az élelmiszeriparban dolgozó emberek és cégek munkájának nagyobb megbecsülése érdekében.
Képünk illusztráció -(Fotó: Getty Images)
nlc: Beszéljünk egy picit a FÉSZ podcastjáról is, amelyek majd az nlc-n lesznek elérhetőek, várhatóan április közepétől. Kinek szólnak az adások?
Sz.R.: Az adások mindazoknak szólnak, akik érdeklődnek az élelmiszerek világa iránt és szeretnének valóban tudatos fogyasztókká válni. Reményeim szerint a beszélgetésekkel arra tudunk majd rámutatni, amire egyébként szerintem a jelenlegi világjárvány is: az élelmiszer-előállítás és ellátás ma már olyan mennyiségeket és bonyolult ellátási láncokat igényel, amelyek megértése sajnos alapvetően szükséges a valóban tudatos fogyasztási szokások kialakításához. Arra, hogy a „józan paraszti ész” és a „nagyanyám is így csinálta, nekem is jó lesz” logika sajnos nem mindig a valóságra reflektál…
nlc: Milyen témákkal foglalkozik a podcast?
Sz.R.: Az első öt adást még a járvány kitörése előtt rögzítettük és igyekeztünk az elmúlt évek élelmiszeres slágertémáit végig járni (pl. csomagolások, élelmiszerbiztonság, pálmaolaj, fenntartható élelmiszerellátás). Jól mutatja a járvány hatását az életünkre, hogy a beszélgetések most már egészen más szempontból is érdekesek lehetnek: alig három hónappal később szinte senki nem beszél az egyszer használatos műanyagokról, a csomagolásmentes boltokról, az élelmiszerbiztonságot és a termékek eltarthatóságát garantáló adalékanyagokról. Talán most jött el az idő, hogy újra a lényegről beszéljünk és a globális és országos élelmiszer-ellátás valós igényeit, adottságait és realitásokat megismerjük.
nlc: Lesznek-e meghívott vendégek, megszólalók?
Sz.R.: A beszélgetésekben minden alkalommal az adott területen elismert szakértő megszólalók vesznek majd részt.
További cikkeink az élelmiszeriparral, élelmiszerbiztonsággal kapcsolatban:
- Ne dőlj be! 3 tévhit az adalékanyagokról
- A tej és a tojás az ételintolerancia miatti főbűnösök
- Felejtős a narancskandírozás, és soha többé limonádé? – Valóban méreg a citrusok héja?
