Kicsit átértékelődött az elmúlt hónap során a „mindenütt jó, de legjobb otthon” gondolat azzal, hogy kötelezően itthon kell ülni és zsonglőrködni munkával, oktatással, háztartással. Már nem annyira legjobb otthon, mint inkább stresszes, kimerült és olykor magányos dolog a home office. Nem vagy egyedül, ha hasonló érzések keltek benned a bezártság hatására, Alex Dimitriu, a Psychiatry and Sleep című könyv szerzője szerint ezt nevezik home office-szindrómának.
A home office-szindróma akkor alakulhat ki, ha elmosódnak a határok a munka és a magánélet között.
Nyilván, ha otthonról dolgozik az ember, akkor könnyebben kialakul az a helyzet, hogy nincs meghatározott munkaideje, ezért nincs meg az sem, hogy mikor tud leereszteni és pihenni. A jelenlegi helyzetben ezt még nehezíti az is, hogy miközben állandó készenlétben vagyunk a munka miatt, még el sem tudjuk végezni a feladatokat úgy, hogy ne szakítanának félbe a velünk egy háztartásban élők, így aztán tényleg egy nagy rétestésztává nyúlik az egész home office, mert a megszakítások miatt a félórás feladatot öt óra alatt tudjuk elvégezni.
Súlyosbítja a helyzetet az is, hogy veszteségérzéssel küzdünk, legalábbis azok biztosan, akik mindennap találkoztak a kollégákkal, ismerősökkel, ami most egy csapásra megszűnt. Julianne Holt-Lunstad, a Birgham Young Egyetem pszichológusa szerint ez a szociális izoláció a testi és lelki egészségünket is veszélyezteti, ezért van szükségünk arra, hogy tudatosan tartsuk a kapcsolatot online formában mindenkivel, akivel a karantén előtt is rendszeresen találkoztunk. Át kell alakítani a kommunikációs szokásainkat, kell egy nagy adag rugalmasság hozzá, de ha nem akarunk megkattanni és a home office-szindrómától szenvedni, akkor ez az első lépés, amit meg kell tennünk.
Így nem lehet normálisan dolgozni otthon (Képünk illusztráció. Forrás: Getty Images)
Ahhoz, hogy elkerüljük a home office-szindrómát, a tudatosság a kulcs. Sokkal jobban oda kell figyelnünk a pszichés szükségleteinkre, mint eddig. Bármilyen furcsán is hangzik, a mentális egészséghez a következő nem annyira mentális dolgok segítenek hozzá: egészséges étkezés, napi hét-nyolc óra alvás, mindennapos mozgás.
Az evés-alvás-testmozgás szentháromság segít abban, hogy elválasszuk a munkát a magánélettől, új rutint ad, és kiszakít az állandó munkahelyi készenlétből.
És persze remek stresszcsökkentő technika mindig a mozgás és az alvás (az evés is, de inkább ne használjuk stresszoldásra). A munka és magánélet közti határ felhúzásához is ad tanácsokat Dimitriu, hiszen ez a lépés elkerülhetetlen, ha nem akarunk a home office-szindrómával találkozni.
- Válaszd el a munkára kijelölt helyet lakáson belül a pihenésre szánt helytől.
- Alakíts ki új „munkahelyi” rutint, mintha tényleg dolgozni indulnál: kelj fel időben reggel, legyen munkaidőd, aminek a végén felállsz az asztaltól és aktív pihenésbe kezdesz.
- Ha otthon van az egész család, fontold meg, hogy hajnalban dolgozol, mert akkor nem szakít félbe senki egy feladat közben.
- A munkaidő lejárta után már ne nézegesd a munkahelyi e-maileket és ne vedd fel a telefont.
- Öltözz fel rendesen a munkához – nem kell kiskosztüm, de ne maradj pizsamában sem.
- Maradj kapcsolatban a kollégákkal és barátokkal egész nap.
A szakember szerint a home office azt jelenti, hogy a mi kezünkben van, hogyan osztjuk be a napunkat – ami azért nem teljesen így van, mert a gyerekeink, feleségünk, férjünk és főnökünk is alakítja, hogyan alakulnak a napok. De abban érdemes hallgatni Dimitriura, hogy tudatosan arra kell törekedni, hogy egy új napi rutinnal válasszuk el egymástól a munkát és a pihenést, hogy megőrizzük a lelki épségünket.
Olvass még több cikket a home office-ról:
