„Miért vagy ilyen negatív?” „Mosolyogj már kicsit!” „Nem lehet így hozzáállni a dolgokhoz.” – ugye te is sokszor hallottad ezeket a mondatokat és esetenként engedelmeskedtél is nekik. De hiába tetted, mégsem lett jobb?
A dán Aalborg Egyetem pszichológia professzora, Svend Brinkmann szerint ez nem véletlen. A szakember úgy véli, a „positive thinking”, avagy „mindennapi motiváció”, erőltetett optimizmus kultúrájának van egy sötét oldala is.
Brinkmann azon az állásponton van, hogy a boldogság érzése nem a megfelelő válasz minden szituációra. Ami pedig még ennél is rosszabb az, ha magunkra erőltetjük, mert sokszor pont az ellenkező hatást érjük el vele.
„Azt gondolom, hogy a gondolatainknak és érzéseinknek a világunk történéseit kell, hogy tükrözzék. Ha valami rossz történik, akkor engedni kell magunknak, hogy rosszul érezzük magunkat tőle, ugyanis így tudjuk értelmezni a körülöttünk zajló történéseket. Az életet.” – mondta Brinkmann a Quartznak. „Az élet időről-időre csodákat hoz magával, de ugyanúgy tragédiákat is. Szeretteink meghalnak, és ha csak a pozitív érzésekre vagyunk trenírozva még nagyobb sokként érheti a szervezetet a veszteség.”
A szakember úgy véli, semmi gond nincs azokkal, akikből természetesen jön, hogy mindig az élet napos oldalát látják. A baj akkor van, amikor a boldogság egyfajta elvárás lesz. Például a munkahelyen, amikor valami komoly probléma van és annak ellenére mindenkitől azt kérik, nézze a dolgok jó oldalát és vágjon jó képet mindenhez. „Ez már egyfajta totalitárius, káros hozzáállás” – véli Brinkmann.
Az Egyesült Államokban bírósági ügy is lett abból, amikor egy telekommunikációs cég még 2016-ban előírta a dolgozóinak a folyamatos jókedvet.
Brinkmann azt gondolja, hogy nyilván különbséget kell tenni a bunkóság és a pozitív hozzáállás tagadása között. Azt szeretné elérni, ha amellett, hogy mindenki udvarias és kedves a másikkal, nyugodtan elmondhassa, rossz napja van és akár azt is, milyen traumák érték. A szakértő szerint a kettő egyáltalán nem zárja ki egymást. „A negatív érzések egészséges velejárói annak, hogy megértsük a világot. A bűntudat és a szégyen elengedhetetlenek ahhoz, hogy erkölcsünk kialakuljon, fejlődjön. A bánat segít abban, hogy megemésszünk egy tragédiát. A boldogság pedig értékelni azt, ami jó és amink van. Ha bármelyiket is erőltetjük, magunknak ártunk vele.”
Az ellenpólus és a köztes megoldás
Brinkmann professzor gondolataival szemben áll például az amerikai Mayo Clinic kutatása, melyben arra jutottak, a pozitív gondolkodás mindennapi gyakorlása segíthet rajtunk. Úgy vélik, az a pozitív gondolkodás, ami mindenben optimizmushoz vezet a kulcsa a stressz szintek csökkentésének és így egy egészségesebb és sikeresebb életnek.
A kutatók egyenesen azt javasolják, hogy minden kételyt és negatív gondolatot váltsunk át pozitívra, „áthuzalozva” így az agyunkat.
De nem csak a két véglet létezik, akar egy köztes csoport is, akik a mérlegelést tartják jó stratégiának. Ha egy adott helyzetben megnézzük azt is, mi lehet a legrosszabb és mi az, amire esetleg már van egyfajta megbirkózási mechanizmusunk, mert korábban már átéltük és rendben jöttünk ki belőle. Ebben hisz a Virginiai Egyetem professzora, Saras D. Sarasvathy, aki arra jutott a kutatásában, hogy a magukban bizonytalanok ugyanolyan motiváltak tudnak lenni, mint a pozitív, minden jól fog menni hozzáállásúak. Sőt, ha a kétkedőknek azt a feladatot adták, hogy pozitív gondolatokkal árasszák el magukat, az állapotuk nemhogy javult, de rosszabbodott.
(Kiemelt kép: illusztráció, Pixabay)
