Őszintén szólva soha életemben nem hittem a balkonkertészetben, leginkább bohóckodásnak tartottam, de a legjobb esetben is kényszermegoldásnak. Aha, paradicsom a teraszon. Hát cuki – simogattam meg együttérzőn szegény, sínylődő növényt. Hát, ennyi föld jutott neki, neked meg két szem paradicsom fog. Ez van.
Engem ugyanis ebből a szempontból elkényeztetett az élet, ha én termeszteni akartam, akkor mindig tudtam magamnak megfelelő földterületet kihasítani. Mondjuk nem hektárezrekre kell gondolni, nem vagyok én Rotschild báró, de a mindennapi salátának valót többnyire sikerült szabad földben megtermelni.
Balról jobbra: borsóhajtás, petrezselyem, céklalevél, mángold. Finom lesz. (A szerző fotója)
Többnyire. Mert hát a szabad földben termelésnek vannak bőven hátulütői is, hogy csak néhányat említsek: jég, csiga, földi bolha, poloskák.
Idén kissé türelmetlenebb voltam a szokásosnál, ami egyébként nem is annyira meglepő, ha belegondolunk, hogy egy 125 grammos salátacsomag 4-500 forintba kerül az élelmiszerdiszkontban, egy fej jégsaláta szintén annyiba. Tavaly viszont megfigyeltem, hogy a balkonládába elszórt, egész zacskónyi szárzellermag egész nyáron, egyenletesen és dúsan növesztette az ehető, zöld leveleket. Ennek sikerén felbuzdulva, gondoltam, idén etesse a csigákat meg a földibolhákat a szomszéd, félre az ósdi berögződésekkel, tutira megyek, ide nekem a balkonládákat.
A sikeren magam is meglepődtem, hetek óta szüretelem a kiváló minőségű, salátának való leveleket és nemhogy nem fogynak, de egyre dúsabban nőnek.
Ez egyébként a természet csodája, nem az én érdemem: a növények már csak ilyenek, a nevükben is benne van, ha jól érzik magukat, nőnek.
Idén mángoldot, céklát (a gumó nem érdekel, a levele finom), szárzellert, metélőpetrezselymet és borsót vetettem balkonládába és mindegyik csodálatosan muzsikál. A lényeg, hogy egy ládányi földbe szórjuk bele az egész zacskó magot (kivéve a borsónál), hogy jó sűrűn nőjenek a levelek. Kapjanak napot és vizet, más dolgunk nincs.
Balkonsalátázó. Hetek óta ellátnak salátával. (A szerző fotója)
Várunk, pár hét múlva szüretelhetünk; lehetőleg úgy, hogy ne tövestől húzzuk ki a növényeket, csak a levelüket csippentsük le, nyilván mindig a legnagyobbakat. Másnapra megnő az utánpótlás, (kivéve a borsónál, ami elfogy, ha csipegetjük). Nem baj, újra vetjük.
Ennyi a nagy bravúr: minimális befektetéssel és munkával vegyszermentes, hulladékmentes, mindig friss saláta kerül az asztalra. Hát nem csodálatos? De.
Milyen salátának valóval érdemes próbálkozni?
- mángold
- pak choi
- spenót (a melegben hamar felmagzik, de az most nem fenyeget)
- rukkola (szintén hamar felmagzik)
- cékla
- szárzeller
- radiccio
- fejes saláta (nekem nem szokott kikelni, de próbálkozni lehet)
- metélőpetrezselyem (nehezen kel ki, de az íze miatt megéri)
- borsóhajtás (ez meg nem nő újra, ha lecsípjük, de szintén nagyon finom)
- és bármilyen más levélnövény
Balkonkertészetre fel, spórolj meg egy csomó pénzt, egyél mindig friss salátát és legyél büszke a saját termésedre!
