A jelenlegi gazdasági helyzet senkinek sem könnyű. A pandémia már így is bőven odavágott a vendéglátóhelyeknek, üzleteknek, amit tetézett az infláció rohamos emelkedése, jelenleg pedig ott tartunk, hogy a gáz- és áramárak ugrásszerű növekedése újabb vállalkozásokat fog kényszerpihenőre küldeni, vagy akár végleges bezárással fenyegetni. A csomagolásmentes boltok ilyen szempontból egy sajátos közeget képviselnek, hiszen – annak ellenére, hogy lassan, de folyamatosan nő a tudatos vásárlók száma – még mindig egy elég szűk réteg az, aki a bevásárlásait itt bonyolítja.
A HUMUSZ Szövetség májusban megjelent cikke szerint „a legtöbb üzlet tiszavirág-életű”, és az is aggodalomra adott okot, hogy tavasszal az egyik legelső csomagolásmentes üzlet, a Ligeti bolt is bezárni kényszerült két helyszínét – szerencsére a harmadikat meg tudták menteni. Nem olyan rég pedig az egyik általam követett zero waste Facebook-csoportban is megjegyezték, hogy mintha egyre több bolt tűnne el, úgyhogy adta magát, hogy kicsit utánajárjak, most akkor mi a helyzet ezekkel az üzletekkel.
Mennyi az annyi?
Az XForest listája szerint ma Magyarországon hozzávetőlegesen 80 olyan bolt működik, ahol lehet csomagolásmentesen vásárolni. Ezek közül nem mind kifejezetten csomagolásmentes üzlet, már a szó szoros értelmében, ahol tényleg minden árut a saját kis szütyődbe, üvegedbe töltve tudsz megvásárolni, akadnak például közöttük delikátok is, illetve olyan üzletek, amik a csomagolt élelmiszerek és egyebek mellett kimért árut is kínálnak. És akkor ott vannak még a webshopok is, amik a témán belül is külön alfajt képeznek, tehát összességében elmondható, hogy azért nem vagyunk híján a lehetőségnek, ha valaki a tudatosság jegyében szeretné a pénzét elkölteni, viszont a tényt, hogy valóban több üzlet zárt be az elmúlt hónapokban, Pocsaji Csilla, a Tebe üzletek megálmodója és alapítója, illetve a jelenleg 12 üzlettel működő franchise tulajdonosa is megerősíttette.
Az igény megvan, sőt, én azt látom, hogy folyamatosan nő a vásárlók száma. Viszont azt is látom, hogy nagyon sok olyan csomagolásmentes bolt van, ami szerelemből indul el, azonban vállalkozásként nem tud működni.
Hozzátette, hogy szerinte nem a boltok, vagy az életmód népszerűsége csökkent, hanem úgy gondolja, sokan elfelejtik, hogy ez elsősorban az üzletről szól.
„Szinte kivétel nélkül azt látom, hogy azok a tulajok, akik ilyen üzletben gondolkodnak, tényleg szívügyüknek tekintik az egészet, hatalmas szerelemmel vágnak bele, de úgy indulnak el, hogy nem mérik fel, mivel jár. Ez vállalkozás, és bizony durva költségei vannak az ilyen kiskereskedelemnek, amin nyilván nem segít, hogy meg kell küzdeni a pandémia okozta következményekkel, a háborús, és alapvetően rossz közhangulattal, vagy az árérzékenységgel. Még nem találkoztam olyan csomagolásmentes bolt tulajjal, aki tényleg ne szívből csinálná, de az itt kevés. Minden egyes nap jelen kell lenni a közösségi médiában, posztolni, kommunikálni, edukálni, segíteni kell a vásárlókat hasznos információkkal, mellette eseményeket kell szervezni, ami őrült energiát emészt fel, ez pedig hamar leég.”
Pocsaji Csilla (Fotó: Tebeshop)
Amit szintén kritikus pontnak tart, hogy nincs elég tőke és marketing egy bolt mögött, kizárólag a szeretet, ami megint csak nem elég. Sokan elhamarkodottan ugranak bele a boltalapításba, és éppen emiatt nem is boldogulnak a piac nehézségeivel, amiből egyébként a Tebének is bőven kijutott, hiszen 2019 novemberében nyitották meg az első üzletüket Békéscsabán, azaz alig néhány hónappal a vírushelyzet megjelenése előtt. Azonban hamar reagáltak a helyzetre, és az idő őket igazolta.
Kevés vevő, túl sok bolt?
Ahhoz képest, hogy a hiper- és szupermarketekből lassan minden utcasarkon van egy, kevésnek tűnik a csomagolásmentes alternatívák száma, viszont az is igaz, hogy sokaknak a hulladékcsökkentés még mindig a szelektív hulladékgyűjtést jelenti – sok esetben azt sem feltétlenül jól. (Itt üzenném mindenkinek, hogy a pizzásdobozt nem dobjuk a papírhulladékba, mert felszívta az olajat, vagyis szennyezett, nem újrahasznosítható!) Szemmel láthatóan egyre többen gondolják úgy, hogy van értelme a csomagolásmentes létnek, de még mindig csak egy maroknyi fogyasztót érint, ehhez pedig soknak tűnik még az a 80 üzlet is. Lehetséges, hogy egymás elől veszik el a vevőket a boltok? – kérdezem Csillától, amire határozott nem a válasz.
Ha erről lenne szó, én sem tervezném novemberben megnyitni a tizenharmadik üzletet, Budapesten. Sőt, azt érzem, hogy a vásárlók sokkal tudatosabbak a fővárosban és a környékén, pedig korábban pont fordítva gondoltam.
Őt igazolja Katalin, a potenciális vásárló is, aki ugyan Budán lakik – ahol több üzlet is található –, de mint mondja, még így is nagyon kiesnek ezek a boltok a vonzáskörzetéből. „Messze vannak, ami egy dolog, de onnan haza is kell cipelni. Nincs mindenkinek kocsija, és még ha lenne is, a parkolási és benzinköltségek az egekben, és nem is túl környezetbarát ez a megoldás. Most akkor melyik kezembe harapjak? A munkahelyemhez közel, egy kisebb kitérővel ugyan találni egyet, de akkor megint jön az, hogy három átszállással még cipeljem az edényeket magammal?”
Adrienn is hasonló kritikát fogalmaz meg. „A legközelebbi üzlet tőlem úgy bő félórára van. Amit tudok, a piacon próbálok beszerezni, de a pandémia óta ott is egyre kevesebb dolgot adnak a saját edényeimbe, ezért nagyon jó lenne, ha nem kéne a fél várost átutaznom a legközelebbi csomagolásmentes boltért.”
Úgy tűnik tehát, hogy az igény a terjeszkedésre ott él az emberekben – a Tebeshop TikTokja egyébként a közel 120 ezer feliratkozóval is ezt támasztja alá.
Mi lesz veled, hulladékmentesség?
Nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy az alapanyagárak irdatlan ütemben növekednek, és ez a vevőre és eladóra is ugyanúgy hatással van. A fennmaradáshoz szükséges összeg kigazdálkodása nehéz helyzetbe hoz mindenkit, ami miatt várhatóan az ökológiai lábnyom csökkentése is háttérbe szorul, vele együtt pedig a hulladékmentes boltok szerepe is, legalábbis laikus szemmel. Csilla azonban rácáfol erre.
„A működésünk fenntartását igénylő árréssel dolgozunk, mindent annyiért adunk, amennyiért tudunk. Ennek ellenére természetesen igyekszünk a vásárlóinkat is figyelembe venni, hogy ugyanazon termékkategórián belül több alternatívát is adjunk, a kicsit kedvezőbb árútól, a magasabb, de több értéket adó lehetőségig. Próbálom én is azokat a termékeket erősíteni, amikkel – ezt az életmódot követve – nagyon sokat tudnak spórolni az emberek” – meséli.
Egy szuper példát is említ: a vegán, legkörnyezetbarátabb magyar gyártású mosószerrel nagyjából 160 forintra jön ki egy mosás. Ez egy mosókapszula, ami kényelmes, de van rá fenntartható mód, hogy egy mosásunk akár 10-15 forintból is kijöjjön, egy szintén magyar gyártású mosódara használatával. És ez csak egy a sok hasznos praktika közül. Csilla végtelen energiát és munkát fektet abba, hogy minél több információt és segítséget adjon a vásárlóknak, és hogy teret biztosítson nekik az egymás közötti kommunikációra, tapasztalatcserére. Ezért van például a legtöbb Tebe üzletben kávézó, hogy workshopokat, teadélutánokat, eszmecseréket, ruhacserét, és egyéb programokat tarthassanak és minél inkább közösséget kovácsoljanak.
Fotó: Tebeshop
A hulladékmentes életmóddal rengeteget lehet spórolni, ráadásul, mivel itt a minőség felülírja a mennyiséget – és ez nemcsak az élelmiszerre, hanem az élet minden területére, akár a ruházkodásra is érvényes –, hosszú távon tényleg olyan befektetésekre épül, amik nagyon is megtérülnek egy háztartásban.
„Jó három éve luffaszivaccsal és kefével mosogatok, utóbbi volt talán az első, amit megvettem a zöldebb háztartás jegyében, és még mindig tökéletes. Luffaszivacsból általában egyet veszek egy évben, és azt vágom kisebb részekre, hiszen ez feldagad a víztől, nem kell, hogy olyan nagy méret legyen. A hagyományos szivacshoz képest lényegesen tovább bírja, komposztálható, és tapasztalatom szerint kevesebb mosogatószert vesz fel, úgyhogy mindenképp megéri” – meséli Adrienn, szerinte ezekkel az apró változtatásokkal már most előrébb jár költséghatékonyság tekintetében, mint korábban gondolta volna. Ő nem tervezi, hogy a tudatos vásárlást háttérbe szorítja, mert már megtanulta, hogyan tudja ebből a legtöbbet kihozni, viszont tudja, hogy az anyagiak sokaknál felülírhatják a fenntarthatóságot, pláne ha valaki még csak érintőlegesen sem akar elmélyülni a témában.
„Kétszer is megnézem, hogy mire költök, és ha olcsóbban tudom az alapanyagokat megvenni a közértben, mint a csomagolásmentes boltban, akkor fájó szívvel, de azt választom – veszi át a szót Katalin. – Nem kell, hogy a tészta feltétlenül bio, kézműves legyen, jó nekem a tömeggyártás is. Cserébe próbálom ezek csomagolását másra felhasználni, például a tészta zacskójába gyűjtöm a macskaalmot, konzervdobozokból pedig kis tárolókat készítek, viszont ez nyilván véges, így marad a szelektív hulladékgyűjtés. Félre ne érts, vannak dolgok, amiket tényleg megéri itt megvenni, a házi tisztítószerek alapanyagai például tipikusan jó ár-érték arányban vannak, éves szinten több tízezret is meg lehet ezeken spórolni. Ez még annak is megéri, aki viszolyog egyébként az egésztől.”
Pocsaji Csilla sem derűlátó a helyzettel kapcsolatban, viszont éppen ezért tudatosan készül az átrendeződésre. Tudja, hogy a környezetbarát életmód még mindig sokak számára idegen, tehát folyamatosan igyekszik a vásárlóknak segíteni, főleg most, hogy az energiaárak változnak. Blogbejegyzéseket készít, webináriumokat, workshopokat tart, ahol megmutatja, hogy lehet a fenntarthatóságot megőrizni, vagy éppen elkezdeni, és mellette a rezsin is spórolni, ami kritikus kérdés a napjainkban. Szerinte ez új vevőket is vonz, hiszen mindenki szeretné, ha a pénztárcája kevésbé lenne szűkre szabva. Azt is tudja, hogy mivel sok kis kézműves vállalkozással dolgoznak együtt, az ő rezsijük, többletköltségük ki fog ütközni a termékek árán, de folyamatosan figyelik, hogy tudnak reagálni az új igényekre.
Európa bizakodó
Joan Marc Simon, a Zero Waste Europe ügyvezető igazgatója szerint a hulladékmentes vízió remek lehetőség a társadalom jelenlegi kihívásaira, mindegy, hogy az éghajlatváltozásról, a Covid utáni helyzetről, vagy akár a saját életstílusunkról van szó. Szerinte a járvány és annak következményei még inkább rávilágítottak arra, hogy az emberek és a bolygó számára is egy előnyösebb életforma kialakítására van szükség.
A Zero Waste Europe álláspontja azt mondja, hogy az üzleti világ nem szereti a pazarlást, mert az a rendszer hatékonyságának a hiánya. A hulladék és annak elszállítása is pénzbe kerül, ez pedig a rossz tervezést szimbolizálja, ám ahogyan a körkörös gondolkodás egyre népszerűbbé válik, az üzleti életben is fel fogják ismerni a hulladékcsökkentés és vállalkozások teljesítménye közötti összhangot. Bár a csomagolásmentes boltokról kifejezetten nem ejt szót, elismeri, hogy a jelenlegi folyamatok helyett szükség lenne a környezetbarát gondolkodás és tervezés integrálása. Ez pedig – ahogyan Csilla is említette – edukáció útján érhető el, amivel ismét visszakanyarodunk oda, mekkora szerepe is van valójában a csomagolásmentes boltoknak.
A holnap hősei
Jó, lehet, hogy enyhe költői túlzás a holnap hőseinek nevezni ezeket az üzleteket, de vitathatatlan tény, hogy a hulladékmentes, minimalista hozzáállással sokkal egyszerűbbé válik az élet. A fogyasztói társadalom durva mókuskereke hamar bedarálja az embert, aki mindig többet és többet akar, ugyanakkor ezt a pénzt és erőbefektetést sokkal hasznosabb dolgokra is lehet fordítani – mondjuk utazásra –, és még csak lemondásokkal sem feltétlenül jár, ahogyan Adrienntől megtudom. „Nem arról van szó, hogy akkor már vécépapírt sem használunk. Egyszerűen csak más jellegű termékekre költünk, és amit lehet, a saját háztartásunkon belül próbálunk újrahasznosítani” – teszi hozzá.
Nem elhanyagolható az a tény sem, hogy akik úgy döntenek, változtatnak a hétköznapi bevásárlási szokásaikon, tényleg maguk mögött hagyják a pazarló életstílust, ami a gazdaság minden résztvevőjének hasznos: a csomagolásmentes boltoknak segít a fennmaradásban és a további edukálásban, a vásárlóknak pedig egy egészségesebb, környezetbarátabb, és nem utolsósorban a tudatosságnak köszönhetően olcsóbb életvitel kialakításában. Kell ennél jobb win-win helyzet?