Milliókat érő Dalí-szobor bukkant fel egy pesti bolhapiacon – szóltak a hírek a minap, a Bakancsos utcai bolhapiac Facebook-oldalán megjelent poszt nyomán. Mint kiderült, a piac egyik árusa Ausztriában, egy hagyatéki aukciós lakáskiürítésen jutott hozzá a Salvador Dalí Az emlékezet állandósága című festménye alapján készült bronzszoborhoz, melyért mindössze 6000 forintnak megfelelő összeget fizetett, az értéke azonban a becslések szerint több mint 10 millió forint is lehet.
A történet kétségkívül filmbe illő, ám azért nem teljesen egyedi…
Milyen Jackson?
Teri Horton kamionsofőr még 1992-ben egy kaliforniai bolhapiacon bukkant rá egy általa silánynak ítélt, piros, fehér, fekete és sárga festékfoltokból álló festményre, melyet akkori árfolyamon nagyjából 1000 forintnak megfelelő összegért megvásárolt, hogy azt viccből egy depressziós barátjának ajándékozhassa. A barát azonban nem fogadta el az ajándékot, mondván, hogy az túl nagy helyet foglalna el a lakókocsiban, ahol élt. Horton ezek után egy garázsvásáron próbált túladni a festményen, ám egy helyi művésztanár azt mondta neki, hogy a mű Jackson Pollock alkotása lehet. „Milyen Jackson?” – kérdezett vissza a művészetek világában meglehetősen járatlan asszony, aki azelőtt soha nem hallott az amerikai festőről.
Az állítólagos Pollock festmény egy újság címlapján (Fotó: Profimedia)
A festményt több szakember, többféle módszerrel is megvizsgálta, ám eredetisége sosem bizonyosodott be egyértelműen, ahogy az sem, hogy hamisítvány lenne. Egy montreali törvényszéki művészeti szakértő összevetette a vásznon talált ujjlenyomatot egy Pollock stúdiójából való festékes dobozról, valamint két másik, hitelesített Pollock festményról származó ujjlenyomattal – ezek pedig azt bizonyították, hogy a mű eredeti. A Pollock műterméből származó festékminták elemzése révén pedig sikerült megerősíteni az egyezést a szóban forgó vásznon talált festékrészecskékkel. Mindezek ellenére számos elismert szakértő, illetve a festőművész leszármazottai is kételkednek az eredetiségben.
A sztorit 2006-ban Kicsoda Jackson Pollock? címmel dokumentumfilmben is feldolgozták. A festményért egy szaúdi műgyűjtő 9 millió dollárt ajánlott Hortonnak, aki azonban ezt nem fogadta el, ugyanis 50 millió dollárt szeretett volna kapni érte. 2019-ben bekövetkezett haláláig azonban nem sikerült vevőt találnia rá.
Az ezer éves tál
Egy amerikai család 2007-ben egy garázsvásáron 3 dollárért vásárolt meg egy mutatós tálat, melynek a valós értékéről fogalmuk sem volt, ezért évekig, mint dísztárgyat, a kandallójuk tetején tartották. Nagy szerencse, hogy nem esett le onnan. Egy nap ugyanis kíváncsiságból elvitték felbecsültetni a tárgyat, melyről ekkor derült ki, hogy egy ezer éves kínai Ding tál, a Szung-dinasztia idejéből.
Az 1000 éves tál (Fotó: Sotheby’s)
A tálat 2013-ban a Sotheby’s aukciós ház árverezte el és egy londoni kereskedő, Giuseppe Eskenazi vásárolta meg 2 225 000 dollárért.
A pop-art előtti pop-art
2010-ben egy Andy Field nevű brit üzletember egy Las Vegas-i bolhapiacon mindössze 5 dollárért vett meg néhány mutatós, de nem különösebben értékesnek tűnő festményt. Amikor be akarta keretezni az egyiket, a hátoldalán egy pop art stílusú képet fedezett fel, amelyen sárga, narancssárga és zöld négyzetekből álló háttér előtt az 1930-as évek egyik népszerű énekes-színésze Rudy Vallée portréja volt látható, valamint a kép készítőjének aláírása: Andrew Warhola.
Andy Warhol gyerekrajza (Fotó: SWNS/Profimedia)
Mint kiderült, a rajzot a később világhírűvé vált Andy Warhol 1939-1940 környékén, vagyis 11-12 éves korában készíthette, amikor hónapokon át a kolerából lábadozott. A gyermekrajz azért is történelmi jelentőségű, mert Warhol „csak” 23 évesen indította el hivatalosan a pop art-ot. A szakértők becslése szerint a rajz értéke legalább 1,5 millió dollár, ám Andy Fields nem hajlandó eladni azt.
A keretéért megvett Renoir
Egy Marcia Fuqua nevű tornatanár 2009-ben egy Nyugat-Virginiai bolhapiacon vásárolt egy műanyag tehenet, egy babát, valamint egy festményt – ez utóbbit 7 dollárért (1500 forintért), a kerete miatt vette meg. Bár a látványos aranykereten szerepelt a Renoir felirat is, a nő saját bevallása szerint nem feltételezte, hogy a kép eredeti lehet. A szemétbe akarta dobni a festményt, ám édesanyja tanácsára végül 2012-ben mégiscsak megnézette egy szakemberrel, aki megállapította, hogy az bizony Pierre-Auguste Renoir 1879-es A Szajna partján című alkotása.
Renoir: A Szajna partján (Fotó: PAUL J. RICHARDS / AFP)
A festmény értékét a szakértők 75-100 ezer dollárra becsülték, a nő pedig szerette volna elárvereztetni azt. Ám még mielőtt erre sor kerülhetett volna, a The Washington Post egyik riportere bizonyítékot talált arra vonatkozóan, hogy a művet még 1951-ben ellopták a Baltimore-i Művészeti Múzeumból. Az FBI ezt követően lefoglalta a képet és vizsgálatot indított az ügyben. 2014. január 10-én a bíróság kimondta, hogy a festmény jogos tulajdonosa a Baltimore-i Művészeti Múzeum, mely még abban a hónapban vissza is kapta a műalkotást.
Az elveszett Dürer
Albrecht Dürer Mária megkoronázása című 16. századi metszete még a második világháború idején tűnt el a stuttgarti Staatsgalerie-ből. A műalkotás 2016-ban a franciaországi Sarrebourgban, egy bolhapiacon bukkant fel. Egy nyugdíjas régész vásárolta meg néhány euróért, majd hazaérve felfedezte a múzeum bélyegzőjét a kép hátoldalán. A férfi úgy döntött, anonimitását megőrizve visszaszolgáltatja a múzeumnak a metszetet.
Albrecht Dürer: Mária megkoronázása (Forrás: Wikimedia Commons)
A mű kimondottan jó állapotban vészelte át az eltelt évtizedeket, ami a szakértők szerint annak tudható be, hogy vélhetőleg hosszú ideig papírba csomagolva tárolhatták valahol. Ami még tudható róla, hogy a korábbi tulajdonosa Sarrebourg alpolgármestere volt, tőle került aztán a bolhapiacra.
A harmadik Birodalmi Tojás
Egy amerikai fémkereskedő egy régiségboltban talált rá egy mutatós, színarany aranytojásra, melyet eredetileg abból a célból vásárolt meg 14 ezer dollárért, hogy beolvassza azt. Miután azonban felfedezte, hogy a tojás egy Vacheron Constantin órát rejt, úgy gondolta, hogy az arany értékénél valamivel magasabb áron, 15 000 dollárért is el tudja majd adni, ám a tárgyra nem talált vevőt. A férfi ezért beírta Google-ba a tojás és a Vacheron Constantin kulcsszavakat, mire a kereső kidobta a Telegraph cikkét egy elveszett császári Fabergé-tojásról, melyet III. Sándor orosz cár ajándékozott a feleségének, Marija Fjodorovna cárnénak 1887 húsvétján. Ekkor kezdett gyanakodni, hogy a mintegy 33 millió dollár értékű tárgyra bukkanhatott rá.
A harmadik Birodalmi Tojás (Fotó: Peter Macdiarmid/Getty Images)
A férfi felvette a kapcsolatot a Fabergé szakértőjével, Kieran McCarthyval, aki személyesen repült az Egyesült Államokba, hogy megvizsgálhassa a tojást, melyről bebizonyosodott, hogy eredeti.
Carl Fabergé ékszerműhelye 1916-ig 50 húsvéti tojást készített a cári családnak, amelyek kivitelezése egy-egy évbe telt. A szóban forgó tojás ezek közül a harmadik volt. A forradalom után a császári tojások közül 42 került magángyűjteményekbe és múzeumokba. Nyolc, köztük a harmadik Birodalmi Tojás, úgy vélték, végleg elveszett.
A megkerült harmadik Birodalmi Tojást végül egy magángyűjtő vásárolta meg, aki lehetővé tette, hogy kiállítsák azt.
A lopott Boudain
Egy brit régiségbolt tulajdonosa, Jon White 2021-ben egy nőtől vásárolt meg több egyéb tárgy mellett egy, akkor még nem különösebben értékesnek hitt festményt is. Az eladó azt állította, hogy a mű elhunyt apja hagyatékából származik, és néhány évvel korábban egy londoni bolhapiacon jutottak hozzá. White némi kutatás után rájött, hogy a festmény Eugène Boudin francia festőművész Trouville – Scene de Plage című, 1868-ból származó alkotása, melyet 1990-ben elloptak egy mayfair-i művészeti galériából.
Eugène Boudin: Trouville – Scene de Plage (Fotó: SWNS/Profimedia)
Kiderült az is, hogy a kép értékesítőjének apja jóhiszeműen, a lopásról, illetve a mű valós értékéről mit sem sejtve vette meg a bolhapiacon az alkotást. Ám hogy az eltulajdonításától kezdve a bolhapiacig milyen utat járhatott be a festmény, azt egyelőre nem sikerült megfejteni.
A cikk elkészítéséhez használt források: Flea Market Insiders, Artnet News, CNN, NPR
