nlc.hu
Magyarország kúl

Humoros helységnevek hazánkban

Létezik Hencida és Boncida? Na és Piripócs? Vajon honnan kapta a nevét Nagyfenék és Nagybajom?... Ha kissé elidőzünk hazánk térképén, számos, derültségre okot adó helységnévbe botlunk. Ebből válogattunk össze egy csokorra valót, és utánanéztünk annak is, hogy honnan származnak ezek az elnevezések. Ért bennünket némi meglepetés...

nlc
A szerzőről:
Gellért Tünde
a Cafeblog Egy csepp Európa című blogjának szerzője. Az öreg kontinens országait járja, olvasóinak pedig hasznos és gyakorlatias útinaplót ad, legyen szó egy eldugott kis német faluról vagy a legnépszerűbb nagyvárosokról. Szeptembertől a szerző teljesen új írásaival az NLCafén is találkozhattok!  

Hencidától Boncidáig

Ki ne ismerné a mondást: elmegyek Kukutyinba zabot hegyezni? Mesebeli falu neveként hangzik ez a fülünk számára, pedig létező településről van szó, sőt még a zabhegyezés is megtörtént – a Csongrád megyei Ferencszállás zabbal bevetett pusztáját az 1880-as években elöntötte a Maros, ezért a parasztok csónakba ültek, és így vágták le a zab hegyét, azaz a megmentett kalászokat.

Számos népmesénk végződik a szegény kondáslegény és szépséges királylány kézfogójával, amikor is a fiatalok „dióhéjba ültek és a Küküllőn leereszkedtek, majd csaptak olyan lakomát, hogy Hencidától Boncidáig folyt a sárga lé” (azaz a sáfrányos tyúkhúsleves és a tokaji bor). Hát kérem, a Hajdú-Bihar megyei Hencida és az erdélyi Kolozsvár melletti Bonchida létező települések! Azonban Piripócs (ami a Pallas Lexikon szerint képzelt helység, az elmaradottság és a kisszerűség megtestesítője) vagy Mucsajröcsöge (hasonló jelentéstartalommal, mint Piripócs), a Pilisborosjenő hatására született Pilissörösjenő a valóságban nem létező településeink. Ahogyan hiába keresnénk a térképen Szabó Magda Abigél című regényének Árkod nevű helyszínét vagy az Angyalbőrben sorozat Vasbogdány városkáját.

Nem mese, valóság!

A Nógrád megyei Kisecset azonban nagyon is létezik, 1493-ban említik először Echet néven, a török hódoltság idején már Ecsedként jegyzik, 1755-től a mai elnevezését viseli. De találunk Nagyfenék és Nagybajom néven is településeket, előbbi Terem községhez tartozó tanya Szabolcsban, utóbbi Somogy megyében keresendő, az Árpád-kori Baj, Baján szóból ered maga az elnevezés, jelentése: gazdag.

Győr-Moson-Sopron megye is bővelkedik érdekes helységnevekben: van Bősárkány és Szilsárkány (a „sárkány” köznévből keletkezett személynév vagy földrajzi név nyomán), Mérges (a község ura Mérges Miklós volt, akinek a vár köszönhető és a híd a Rábán), valamint Beled (névadó az Osl nemzetségben gyakori Belud személynév).

Összefut a nyál a szánkban, ha a szabolcsi Sonkád községre vagy a borsodi Szalonnára gondolunk (utóbbi neve valószínűleg a szláv slana – sós szóból származik, a közelben ugyanis enyhén sós vizű forrást találunk). Ehhez jön még a vasi Rum (a német Ruhm személynévből vagy a Rummy családnévből).

18+?

Kicsit frivolnak tűnik a zalai Kacorlak (először 1314-ben említik Lok néven, majd a tulajdonosok, a Kacorok után nyeri el végső elnevezését). Hasonlóképpen tűnik merésznek első látásra Pornóapáti, de aztán kiderül, hogy előtagja a szláv Pernovo helynévre, utótagja pedig az egykori ciszterci apátságra utal.

A tokaj-hegyaljai borvidéken, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében találjuk Makkoshotykát. Már a tatárjárás idején is szőlőt termesztettek itt, a borospincékben rejtőztek el a tatárok elől a helybéliek. 1262-ben V. István egy Hugka nevű vitéznek adományozta a falut, ebből lett később a Hotyka. A természeti adottságokra, a tölgyekre és termésükre utal a Makkos-előtag.

Részlet Fehér Klára Vakáció Magyarországon című könyvéből:
„Pécsről most délnek tartottunk, széles, termékeny dombvidéken át, mulatságos nevű, jómódú falvak mellett. (Tolna-Baranya úgy látszik, földrajzi humoráról is nevezetes. Tolnában mondják, hogy ebben a megyében fojtotta meg Othello Desdemonát, méghozzá Mórágyon. Baranyában meg szívesen jár a legény, mert hogy ott van Szőkéd is, meg Lánycsók is. Aki nem hiszi, vegye csak elő a térképet.)”
Elmondjuk, hogy szerintünk kik és mik miatt kúl Magyarország, és téged is erre kérünk. Találj valamit, ami miatt jó itt élni, és küldd el nekünk az nlcafe@centralmediacsoport.hu címre, hogy a kampány végére minden olvasónak egyértelmű legyen, hogy Magyarország kúl! De miért is?
 

További cikkek Magyarországról az NLCafén:

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, az nlc Facebook-oldalán teheted meg.

Címlap

top