Egy friss kutatási eredmény szerint a nagy mennyiségben, rendszeresen fogyasztott, hiperfeldolgozott élelmiszerek nem az egészségünknek ártanak, de összefüggésbe hozhatók a depresszió kialakulásával is. Ha pedig szorongással, depresszióval küzdünk, akkor sokkal nagyobb eséllyel nyúlunk ilyen jellegű élelmiszerek után, kész is tehát a szomorú, ördögi kör.
Több mint 30 ezer nőt vizsgáltak
A JAMA Open Network című folyóiratban tették közzé annak a tanulmánynak az eredményét, mely több mint 31 000, 42 és 62 év közötti nő étkezési szokásait és mentális egészségi állapotát vizsgálta. A kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy
azoknál a nőknél, akik a legtöbb erősen feldolgozott élelmiszert fogyasztották, 50 százalékkal nagyobb valószínűséggel alakult ki depresszió, és különösen rossz hatással volt mentális egészségükre a mesterséges édesítőszereket tartalmazó ételek és italok nagy mennyiségű fogyasztása.
Ott is lehet mesterséges édesítő, ahol nem is várnánk
A mesterséges édesítőszerek mostanra döbbenetesen nagy piaccal bírnak. Logikus következtetés, hogy az úgynevezett light üdítők, joghurtok, édességek vagy fagylaltok összetevői között bőven megtalálhatók, de ha nem vagyunk résen, akkor ennél sokkal meglepőbb ételekkel is magunkhoz vehetjük őket: reggelizőpelyhek, salátaöntetek, krémsajtok, felvágottak, grillkolbászok, pácolt húsok, fagyasztott készételek – hogy csak néhányat említsünk a rendkívül hosszú listáról.
A vizsgálatok gyakorlatilag megállás nélkül zajlanak, a tudomány kitartóan próbálja ezeknek az adalékanyagoknak a hatását megállapítani, az eredmények azonban egyelőre viszonylag bizonytalanok, mert továbbra is nagyon sok a megválaszolatlan kérdés. Hosszú ideje vita tárgya, hogy mennyire hozhatók összefüggésbe a rák kialakulásával, akadnak arra is bizonyítékok, hogy fokozhatják a szívroham és a stroke kialakulásának kockázatát, vannak olyan megállapítások, melyek szerint negatívan befolyásolják az anyagcserét, ezáltal hozzájárulnak az elhízás és a cukorbetegség kialakulásához. Az élelmiszer-biztonsági hatóságok azonban továbbra is engedélyezik használatukat, tehát mindent megdöntő bizonyítékok ezekre az állításokra továbbra sincsenek.
Mi az ok és mi az okozat?
A frissen megjelent tanulmány különlegessége az, hogy a kutatók a résztvevők depresszióra utaló tüneteinek megjelenése előtt kezdték el a vizsgálatot, így aztán szilárdabb kapcsolatot tudtak felállítani az egyéni étrendek és a depresszió kialakulásának kockázata között. Azonban a tanulmány korlátja, hogy szinte kizárólag fehér bőrű nőket vontak be, ezért meglehetősen szűk körben tudtak következtetéseke jutni. Ráadásul azok is viszonylag korlátozottak.
Bár megállapították, hogy a depresszió kialakulását valószínűsíti a nagy mennyiségű, ultrafeldolgozott élelmiszer, arra sajnos nem tudtak választ adni, hogy ez a következmény miből fakad, a depresszió miért jelentkezik így nagyobb valószínűséggel. Mivel depressziós állapotban, vagy akár levert, fáradt, motiválatlan hangulatban gyakrabban nyúlunk késztermékekhez, ezért ráadásul még az sem egyértelmű, hogy mi volt előbb, a tyúk vagy a tojás, vagyis ezek az élelmiszerek okozzák a depressziót, vagy esetleg a depresszió következménye maga a választás.
Fotó: GettyImages
Szívroham, cukorbetegség, függőség…
Az mára persze nem kérdés, hogy érdemes törekednünk a minél természetesebb ételek fogyasztására, és alaposan átnézni, mik a választott termék összetevői, mielőtt a kosarunkba rakjuk. A magas só-, cukor- és zsírtartalom szívbetegségekhez, cukorbetegséghez vezethet, a tartósítószerek és ízfokozók többek között allergiás reakciókat válthatnak ki, a feldolgozási folyamatok során az élelmiszerek sokat veszítenek értékes vitaminjaikból, rostjaikból és ásványianyag-tartalmukból, ezáltal sokkal kevésbé táplálóak. A transzzsírok károsak a szív- és érrendszerre, az adalékanyagok pedig úgy elégítik ki ízlési preferenciánkat, hogy akár függőséget is okozhatnak, ami tovább fokozza a túlfogyasztást és halmozódó egészségügyi problémákat.
Figyelmeztető jelek
Szó sincs arról, hogy csak a gyorséttermi ételek jelentenének veszélyt. A feldolgozás már akkor megkezdődik, amikor a nyersanyagokat mossák, tisztítják, pasztörizálják, erjesztik, sózzák vagy füstölik. Az viszont már cseppet sem mindegy, hogy pontosan mi is történik az étellel, hiszen természetesen egy otthon készített kovászos uborka például hiába esik túl tisztításon, erjedésen, még egyáltalán nem káros.
A szakértők szerint figyelmeztető jel, ha azt a szót látjuk az étel címkéjén, hogy „dúsított”. Az is árulkodó, ha olyasmit látunk, amit nem értünk vagy nem is tudunk kiejteni. Ebből a szempontból tehát hagyatkozhatunk akár az ösztöneinkre is, amikor például gyanússá válik a titán-dioxid, amely szuper ugyan, hogy megakadályozza a csomagoláson belül a baktériumok szaporodását, csak éppen gyulladást okozhat a belekben.
Rugalmasan, de okosan
Kim Shapira dietetikus és táplálkozási terapeuta ugyanakkor óva int az élelmiszerek démonizálásától is. „Azt gondolom, ha az ételeket jó, rossz, egészséges vagy nem egészséges címkékkel látjuk el, könnyen belecsúszhatunk egy szégyenspirálba” – mondja.
Ő azt javasolja, ahelyett, hogy másokra hallgatnánk, inkább az egyéni étrendi mintáinkra figyeljünk oda, és ne essünk kétségbe attól, ha olykor olyasmit is eszünk, ami nem feltétlenül ideális. Együnk például olykor születésnapi tortát, hiszen annak is megvan a helye! Emellett azonban törekedjünk rá, hogy alapvetően sok gyümölcsöt, zöldséget, probiotikumot és teljes kiőrlésű gabonát tegyünk a tányérunkra. A legegyszerűbb módszer pedig az, ha vagy saját magunk készítjük el ebédünket, vacsoránkat a nyers hozzávalókból, amikor csak tehetjük, vagy alaposan átolvassuk a termék csomagolását.
