nlc.hu
Család
Érettségi történetek a kulisszák mögül

„Jó reggelt, kombinéban mosogatok” – érettségi történetek a kulisszák mögül

Sosem hinnéd, mi minden történhet egy érettségi vizsgán!

Május és június a végzős középiskolások és családjuk számára az érettségi jegyében telik. Ez a gyerekkor és a felnőttkor közötti szimbolikus határ, igazi erőpróba, rengeteg izgalom és félelem övezi. De hogyan élik meg ezt az időszakot a tanárok? Sokan nem is gondolják, hogy ez számukra is a megpróbáltatások időszaka. Pedagógusok meséltek nekünk olyan érettségi vizsgákról, amelyeket soha nem felejtenek el.

Ekkora mázlija senkinek sem lehet!

Az Oktatási Hivatal honlapján megtalálhatók a korábbi évek érettségi feladatsorai. Aki szemfüles, az láthatja, hogy van olyan év, a 2005-ös, ahol két feladatlap is szerepel a tantárgyaknál. Hogy miért, annak megvan a maga története: ekkor történt, amikor kiszivárogtak a feladatok egy nappal az érettségi előtt, ezért a vizsgát meg kellett ismételni. Mari akkoriban egy középiskola igazgatója volt, ezért jól emlékszik az esetre. És arra is, hogy volt az általa vezetett iskolában valaki, aki akaratlanul is a szomorú eset nyertese lett.

„Zsolti nagyon helyes, okos gyerek volt – meséli Mari – , de a  matematika volt a gyenge pontja. Éveken át küzdött ezzel a tantárggyal, és amikor 12-es lett, bár erősen rezgett a léc, úgy döntöttünk, hogy mivel mindenből jól haladt, csak matekból nem, egy kegyelemkettessel átengedjük. Tartott tőle ő is és mi is, hogy az érettségi nem fog ebből a tárgyból első nekifutásra sikerülni, de az esélyt szerettük volna megadni neki, hogy legalább megpróbálhassa. Neki is ugrott a vizsgának, de már a dolgozat megírása után tudta ő is és mi is, hogy gyalázatosan rosszul sikerült, ez egészen biztosan bukás lesz. És akkor jött a hír, hogy kiszivárgott a matek tételsor.

Mivel ellenőrizhetetlen volt, kihez jutott el előre a feladatlap és kihez nem, országosan megsemmisíttették az összes matematika érettségi eredményt.

Mindenkinek azt mondták, hogy vagy megírja újra, természetesen egy új feladatlappal, vagy beírják az év végi jegyét érettségi jegynek. Így lett Zsoltinak teljes érettségije: mivel a rosszul sikerült dolgozatát érvénytelenítették, ő az év végi jegyét választotta, ami az általunk adott kegyelemkettes volt. Az egész ország összes végzős középiskolása a sors igazságtalanságán sírt, kivéve Zsoltit, akinek akkora mázlija volt ezzel a helyzettel, mintha megnyerte volna a lottóötöst.”

Az ominózus 2004-es érettségi vizsga

Magyar érettségi a pestszentlőrinci Hunyadi Mátyás Gimnáziumban, 2004. május 10-én (Képünk illusztráció – MTI Fotó: Nándorfi Máté)

Ki írta alá, ki vitte el?

Az írásbeli érettségi vizsgák nagyon szigorú formai követelmények szerint zajlanak. A vizsga egy tájékoztatóval kezdődik, ahol az iskola igazgatója ismerteti az általános szabályokat. Ezután mindenki egyszerre kapja meg és kezdheti el megírni a feladatlapokat. A legtöbb tantárgy esetében a vizsga több feladatrészből áll, ezeket a diákok külön feladatlapokon kapják meg, ha letelt az előző részre szánt idő. A teremben felügyelő tanárokat óránként váltani kell, a diákok pedig csak úgy mehetnek ki a teremből a mosdóba, hogy odaadják a dolgozatukat a felügyelő tanárnak, aki ráírja, hogy a diák pontosan mikor ment ki és mikor jött vissza.

Egyszerre egy tanuló tartózkodhat kint, hogy még véletlenül se beszélhessenek egymással; a folyosón szintén van egy felügyelő tanár, aki szemmel tartja a kiengedett diákot. Az összes ilyen mozzanatot jegyzőkönyvezni kell: ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy bármi történik a teremben, azt a felügyelő tanárnak formanyomtatványok kitöltésével kell hitelesítenie. Minden nyomtatványt alá is kell írni több helyen: van, ahol csak a pedagógusnak, van, ahol a diáknak is. Ez a rengeteg papírmunka sok apró hibalehetőséget hord magában, így a felügyelet folyamatos feszült figyelmet igényel. Megesik, hogy épp ez a „jaj, csak el ne rontsam”- hozzáállás az, ami miatt hiba csúszik az adminisztrációba.

Ez történt Judittal is, aki, mivel nem volt tapasztalt vizsgafelügyelő, nagyon igyekezett mindenre figyelni. Kitette maga elé az összes nyomtatványt az asztalra, és ha egy diák kiment, bejött, beadta a dolgozatát, élt az esetleg egyénileg számára járó plusz idő lehetőségével, mindent gondosan feljegyzett és aláíratott az érintett tanulóval. Annyira gondosan, hogy csak a vizsga végén szembesült vele: ott, ahol neki kellett volna aláírnia a nyomtatványokat, szintén a diákok szignója szerepel. A gyerekek nyilván annyira izgultak, hogy nem figyeltek oda, mit hol írnak alá, és Judit ugyanígy volt ezzel.

Ezért a vizsga végére a felügyeletről szóló jegyzőkönyv alapján azt lehetett gondolni, hogy Judit néhány óránként elfelejtette a saját nevét. Az viszont biztos, hogy ezek után megtanulta, mert a jegyzőkönyvek utólagos javítása során még jó néhányszor kénytelen volt leírni.

Matek érettségi

Diákok a matematika írásbeli érettségi vizsgán a győri Kazinczy Ferenc Gimnázium és Kollégiumban (Képünk illusztráció – Fotó: MTI/Krizsán Csaba)

Az elkészült érettségi dolgozatokat az iskola szigorúan elzárva köteles őrizni, és senki nem férhet hozzájuk, csak az igazgató, az érettségi jegyző, a javító tanár és  – ha szeretné megtekinteni -, az érettségi elnök. Ezt mindenhol nagyon szigorúan veszik, nem csoda, hogy Mari kis híján szívrohamot kapott, mikor egyszer szem elől veszített néhány dolgozatot.

„A vizsga végeztével begyűjtöttem a feladatlapokat, aztán levittem ahhoz a zárható szekrényhez, ahol tartani szoktuk őket – idézi fel.  – Kicsit bajlódtam a kulccsal, addig leraktam a dolgozatokat a mögöttem lévő asztalra. Aztán hátrafordultam, hogy eltegyem őket, de nem voltak ott. Az alatt az alig egy-másfél perc alatt, amíg kinyitottam a szekrényt, eltűnt az összes!”

Az első pánik után Mari sorravette, ki volt ott a szobában éppen abban a pillanatban, amikor ő belépett, és mindenkit elkezdett végigkérdezni, nem látta-e az érettségiket. Hamar kiderült, mi történt: az asztalon, ahová lerakta egy pillanatra a dolgozatokat, volt már egy nagyobb kupac papír, az alsóbb évfolyamosok témazárói. Amíg Mari kinyitotta a szekrényt, addig az egyik munkatárs sietősen felkapta az asztalon heverő összes témazárót, és hozzáfogta az érettségi dolgozatokat is, majd elrohant, hogy el ne késsen az órájáról. Ő maga volt a legjobban meglepve, mikor rájött, hogy mi van nála, és véletlenül mekkora riadalmat okozott.

Amikor egy biorobot az érettségi elnök

A májusi írásbelik után nagyjából egy hónappal következnek a szóbeli érettségik. Itt a diákok tételeket húznak a négy év anyagából tantárgyanként, és ezek mentén adnak számot a tudásukról. Már ha tanultak, és ha izgalmukban nem felejtenek el vagy kevernek össze mindent.

A szóbeli feleletek során a vizsga törvényes lebonyolításáért egy független érettségi elnök a felelős: őt az Oktatási Hivatal rendeli ki az iskolához, nem ismeri sem a tanárokat, sem a diákokat, így pártatlanul tudja szemlélni az eseményeket. Mivel ő is tanár, a saját tantárgyaihoz tartozó feleleteket általában nagyobb érdeklődéssel hallgatja. A tanárok természetesen tudják, melyik tanulónak mik az erősségei és a gyengeségei, így ha egy olyan felelet következik, ami az érettségi elnök szakterületét érinti, viszont az adott diáknak éppen az a gyenge pontja, óvatos háttérmunka indul, hogy a felelet idejére valahogy eltávolítsák az elnököt a teremből. Persze nem lehet megkérni, hogy legyen szíves kimenni, de meg lehet kínálni ezzel-azzal, esetleg megkérhető, hogy nézzen rá valamilyen adminisztratív problémára. Az elnök persze, mivel maga is tanár, tisztában van ezekkel a trükkökkel, ezért veszi a lapot. Jobb esetben.

„A 2010-es szóbeli értettségi volt életem legnyomasztóbb vizsgája – meséli Éva. – Én voltam az érettségi jegyző, de tanítottam is a végzős osztályban, jól ismertem a gyerekeket. Volt egy srác, Csanád, akiről tudtam, hogy ha izgul, akkor teljesen szétesik, és össze-vissza beszél. Földrajz volt a választott tantárgya, és amekkora pechje volt, abban az évben kifogtunk egy természettudományokat tanító érettségi elnököt. Tudtam, hogy nem hallhatja, ahogy Csanád felel.

Délután került sorra, és addigra kiderült, hogy az elnökünk egy biorobot: reggel nyolckor leült, és egész nap meg sem mozdult.

Se enni, se inni nem kért, úgy tűnt, hogy az anyagcseréje is leállt, mert mosdóba sem ment. Vittem neki kávét, abban bízva, hogy a koffein vízhajtó hatása miatt ki kell majd mennie. Megitta, és semmi hatás. Nem volt mese: Csanádnak jól kellett felelnie. Minden, amit el tudok mondani a történtekről, az az, hogy Csanád bejött, kihúzta a tételt, félreült kidolgozni, aztán odaült a bizottság elé, és halált megvető bátorsággal beszélni kezdett.

Látszólag egész, összefüggő mondatokat mondott, sok szakkifejezéssel: de valójában az egésznek semmi értelme nem volt. Viszont annyira magabiztosan csinálta, hogy nem kérdeztünk közbe.

Az elnök kikerekedett szemmel ült és nézte. Mikor Csanád frappánsan azzal fejezte be: »ennyit szerettem volna a témáról elmondani, köszönöm«, az elnök automatikusan azt válaszolta: »mi is köszönjük«. Aztán percekkel később csak annyit fűzött a történtekhez: »Ilyet még sosem láttam!« Csanád megkapta a kettest.”

Matek érettségi egy győri gimnáziumban

Diákok a matematika írásbeli érettségi vizsga előtt a győri Kazinczy Ferenc Gimnázium és Kollégiumban 2024. május 7-én (Képünk illusztráció – Fotó: MTI/Krizsán Csaba)

„Jó reggelt, kombinéban mosogatok”

A szóbeli érettségi vizsga egy nyitó értekezlettel kezdődik, amelyen jelen kell lennie minden vizsgáztató tanárnak. Aki feleltet, az teljesen természetes, hogy ott van az épületben. Matematikából viszont alapvetően írásbeli vizsga van, és csak annak kell szóbeli felelettel megtoldania a vizsgáját, akinek a dolgozata néhány szóbeli ponttal átbillenthető az egyesből a kettes osztályzatra. Így a matektanárnak külön észben kell tartania, hogy a szóbelik reggelén meg kell jelennie a nyitó értekezleten akkor is, ha utána nincs más dolga a vizsgán. Marinak ezzel kapcsolatban is van egy története.

„A szóbeli reggelén minden tanár felsorakozott a nyitó értekezletre – meséli –, de az én matematika szakos barátnőm, aki egyébként közismerten lelkiismeretes és precíz, nem jelent meg. Mivel a vizsga így formálisan nem kezdődhetett el, az érettségi elnök elkérte a telefonszámát, és ott helyben felhívta, hogy kiderítse, mi történt. Így a következő beszélgetésnek lehettek fültanúi a jelenlévők:

»Jó reggelt, kolléga, hol van, és mit csinál?« »Jó reggelt, kombinéban mosogatok.« »Mi pedig öltönyben állunk a nyitó értekezleten. Lenne szíves esetleg bejönni?«

Kiderült, hogy a barátnőm, mivel a dolgozatok kijavításával letudta a maga részét az érettségivel kapcsolatban, egyszerűen elfelejtette, hogy a szóbeli reggelén ott kellene lennie. Valószínűleg olyan gyorsan még sosem ért be az iskolába, mint aznap, és mire megérkezett, már volt rajta ruha is.”

Az idei évben 113 ezer diák tesz érettségi vizsgát. Ezúton is sok szerencsét kívánunk nekik. A tanáraiknak pedig kitartást, menni fog idén is!

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, az nlc Facebook-oldalán teheted meg.

Címlap

top