Gyermeke extrém elhanyagolása miatt hét év letöltendő börtönbüntetésre ítélte a chesteri Steven Everett bíró azt a brit nőt, aki kislányát – életének első három évében – egy szűk fiókban tartotta – írja a BBC. A brit hírcsatorna hozzátette, további részletet a gyerek – és más családtagjainak – a pontos lakóhelyéről, vagy a kinézetükről nem hoznak nyilvánosságra, hogy megóvhassák őket attól, hogy beazonosíthatóvá váljanak.
A bíró az ítélethozatalkor azt mondta, az anya megfosztotta legkisebb gyermekét a szeretet minden formájától, a törődéstől, az odafigyeléstől, a legalapvetőbb orvosi ellátástól és az egészséges tápláléktól.
Ez az egyébként okos kislány, aki mostanában kezd szép lassan magára találni, ott, abban a szobában úgy volt kénytelen tengetni a napjait, mintha csak egy élő halott volna
– tette hozzá.
A hírcsatorna azt is a bírótól tudja, hogy az anya eltitkolta a kislány létezését nem csak a testvérei, de a partnere elől is, aki rendszeresen járt át hozzájuk. Ezért érezte szükségesnek, hogy a gyermeket az ágya alatt található ágyneműtartós fiókok egyikébe száműzze.
„Szinte semmilyen érzelem nem látszott az arcán”
A kislány alultápláltságára jellemző, hogy hároméves korára mindössze egy héthónapos csecsemő súlyával és magasságával rendelkezett. A körülményei azután javultak jelentősen, hogy 2023-ban egy véletlennek köszönhetően nevelőszülőkhöz került: a szociális munkásokat tavaly az anya egyik ismerőse riasztotta, aki felmerészkedett az emeletre, mert zajt hallott fentről, majd az egyik emeleti szobában, az ágyon fekve rátalált a rettenetes állapotban lévő kislányra.
A szociális munkás a beszámolójában elmondta, hogy szabályosan rosszul lett, miután belépett a hálószobába, ahol a gyerek töltötte életének első három évét.
Emlékeszem, ránéztem az anyára és azt kérdeztem tőle: »Itt tartotta őt egész életében?« Mire a nő szenvtelenül, mindenféle érzelem nélkül az arcán azt válaszolta: »Igen, a fiókban.« Ekkor döbbentem rá, hogy valószínűleg az én arcom az egyetlen, amit ez a szegény kislány életében láthatott az anyjáén kívül.
Az elhanyagolt kislány tele volt kiütéssel, a haja összecsomósodott, ráadásul nyúlszájjal született, amit édesanyja – a fentiek fényében egyáltalán nem meglepő módon – egyáltalán nem kezeltetett.
„Nem a családom része”
Kihallgatása során a brit nő elmondta, már a várandósság ténye is meglepetésként érte, nem tudta mit csinálhatna, hogyan gondoskodhatna egy sokadik gyermekről, a kislány születésekor pedig szabályosan halálra rémült és képtelen volt józanul gondolkodni. Könnyek között vallott arról, hogy a pici lányt elhanyagolta ugyan, de nem tartotta folyton az ágyneműtartóban, és ha épp ott is volt, akkor sosem zárt azt be teljesen. Elismerte viszont, hogy a gyermeket soha nem tartotta a családja tagjának.
Az anya vallomásából kiderült, hogy a nő az idősebb gyermekeiről születésüktől kezdve folyamatosan és lelkiismeretesen gondoskodott – a meghallgatása alatt szóvá is tette, hogy őket is elvették tőle és most már máshol nevelkednek.
A BBC a cikk végén újra idézi az ügyben eljáró Everett bírót, aki 46 éve tartó bírói pályafutásának legszörnyűbb eseteként hivatkozott az ágyneműtartóba száműzött kislány ügyére. „Azt hitte, az irányítása alatt tarthat egy ilyen törékeny helyzetet, még szerencse, hogy a vak véletlen a lánya pártjára állt és a szörnyű titka végre kitudódott” – tette hozzá.