A spanyol alkotmánybíróság februárban elutasította az apai fellebbezést, és kimondta, hogy nem sérültek a nő alapvető jogai. Ezzel összhangban korábbi alsóbb fokú bírósági döntések is helybenhagyták az eutanázia engedélyezését. A vita középpontjában végig az állt, hogy a nő valóban döntésképes volt-e, amikor kérte az eljárást.
Eutanázia: mit lehet tudni az ügyről?
A Reuters beszámolója szerint a nő korábban többször is megkísérelte az öngyilkosságot, majd 2022 októberében egy ötödik emeleti ablakból kiugorva olyan sérüléseket szenvedett, amelyek után paraplégiás maradt, és tartós, súlyos fájdalommal élt. A katalán illetékes szakbizottság 2024 júliusában hagyta jóvá az eutanázia iránti kérelmét, az eljárást pedig eredetileg 2024 augusztusára tűzték ki, de ezt az apa jogi fellépése hosszú időre megakasztotta.
A nő apját az Abogados Cristianos nevű ultrakonzervatív szervezet támogatta. Az érvelésük szerint a nő pszichiátriai betegsége kérdésessé tehette, hogy beszámítható és kellően tájékozott döntést hozott-e. A spanyol bíróságok azonban végül arra jutottak, hogy a jogi feltételek teljesültek.
Mit mond a spanyol eutanáziatörvény?
Spanyolország 2021-ben legalizálta az eutanáziát és az orvos által támogatott életvégi döntést azok számára, akik gyógyíthatatlan vagy súlyosan korlátozó állapotban élnek, és elviselhetetlen szenvedést élnek át. A Reuters összefoglalója szerint 2024-ben 426 isegített haláleset történt az országban.
A szabályozás értelmében a kérelmezőnek nagykorúnak kell lennie, döntésképesnek kell maradnia, és olyan állapotban kell élnie, amely tartós, súlyos és más módon nem enyhíthető szenvedéssel jár. A jelen ügy azért lett ennyire vitatott, mert itt a fizikai állapot és a pszichés előzmények egyszerre kerültek mérlegelésre.
Miért lett ekkora társadalmi ügy belőle?
A spanyol társadalomban általában erős a támogatottsága az életvégi önrendelkezésnek, de az eutanáziatörvény 2021-es elfogadását már akkor is erős konzervatív és egyházi ellenállás kísérte. Ez az ügy most újra felszínre hozta ugyanazt a törésvonalat: hol húzódik a határ az önrendelkezés és az állami segítségnyújtás, illetve családi védelem között.
A vita azért is volt különösen erős, mert jelen helyzetben nem egy végstádiumos daganatos betegről, hanem egy fiatal, súlyos sérüléssel és terhelt pszichés előzményekkel élő nőről volt szó. Emiatt az ellenzők intézményi kudarcról, a támogatók viszont a személyes döntés tiszteletéről beszéltek. A Reuters szerint az apát támogató szervezet jelezte, hogy folytatja a harcot a hasonló ügyek mentén.
Magyarországon miért más a helyzet?
Magyarországon ettől a fajta nyílt párbeszédtől és intenzív társadalmi vitától nagyon messze állunk: az aktív eutanázia és az öngyilkossághoz nyújtott segítség továbbra is tiltott, és ezt a teljes tilalmat az Emberi Jogok Európai Bírósága sem találta jogsértőnek a Karsai Dániel kontra Magyarország ügyben 2024 júniusában.
Karsai Dániel ALS-betegen éppen azért indított történelmi jelentőségű jogi küzdelmet, mert azt szerette volna elérni, hogy a gyógyíthatatlan, súlyos szenvedéssel járó állapotban élőknek Magyarországon is legyen választási lehetőségük az életvégi döntésekben, de a strasbourgi bíróság végül nem adott neki igazat. Karsai 2024 szeptemberében meghalt, így az ügye sokak számára szélmalomharcnak tűnhet, mégis vele érkezett meg a magyar nyilvánosságba a kérdés, hogy a méltóságteljes halálról lehet-e egyáltalán érdemi társadalmi és jogi vita Magyarországon.
Fotó: illusztráció, Getty Images
