Épp most tárgyalják Európai Parlamentben azt a digitális közös piac szabályait lefektető irányelvet, amelytől eredetileg az unió versenyképességének megerősödését várják a digitális piacon, viszont az egyik paragrafus bevezeti az internetes cenzúrát, ami a jogvédők szerint aggodalomra adhat okot.
A paragrafus a szerzői jogok védelme érdekében kötelezné a szolgáltatókat arra, hogy automatikus szűrőkkel szondázzák azokat a tartalmakat, amelyeket a felhasználók eddig ellenőrizetlenül töltöttek fel. A törvénymódosítás magával hozhatja a netes cenzúrát.
A törvénymódosítás ellen már tucatnyi szervezet tiltakozott az Európai Bizottság, az Európai Parlament és az Európai Tanács elnökeinél. A tiltakozók szerint ez a terv nemcsak a korábban elfogadott e-kereskedelmi irányelvvel, de magával az Európai Unió Alapjogi Chartájával is ellentétes. Felhívják a figyelmet arra a túlzásra, miszerint ilyen szűrőt még a gyűlöletbeszéd és a terrorizmus ellen harc jegyében sem javasoltak bevezetni az Európai Unióban, pedig ezek azért lényegesen fontosabb ügyek.
A tartalomszűrés kiterjedne videómegosztóktól kezdve blogszolgáltatókon és közösségi oldalakon át online piacterekig és zeneszolgáltatókig minden online szolgáltatásra – írja az Eurológus.
A gyakorlatban a tartalomszűrés azt is jelentené, hogy ha egy megmozduláson jogvédett zene szól, akkor az erről készült felvételt a YouTube-nak törölnie kell, mert szerzői jogokat sért, viszont így sérül az emberek szabad tájékozódáshoz való joga is. A tiltakozók érvelése szerint ilyen alapvető jogokat a szerzői jogok tiszteletben tartása nem korlátozhat.
A törvénymódosító javaslat ellen Magyarország mellett Belgium, Csehország, Finnország, Hollandia, Írország és Németország is tiltakozott.
