Egy 19. századi gines üveget talált egy nyugat-ausztrál tengerparton egy helyi nő, Tonya Illman. Megtetszett neki az üveg, ezért úgy gondolta, hazaviszi, jól fog mutatni a könyvespolcán. Észrevette azonban, hogy a palackban egy darab papír is van. Miután megszárította és kihajtogatta a papírt, részben nyomtatott, részben kézzel írt, német nyelvű szöveget talált rajta.
A palackposta 1886. június 12-én kelt, és egy Paula nevű német vitorlásról dobták a tengerbe, nagyjából 950 kilométerre az ausztrál partoktól.
A leletet Ross Anderson tengeri régész és kollégái vizsgálták meg, és hitelesnek találták.
1864 és 1933 között több ezer ehhez hasonló palackpostát dobtak a tengerbe német hajókról, az óceáni áramlatokat vizsgálva, hatékonyabb hajózási útvonalak kialakítása céljából. A palackokban elhelyezett papírokra a hajó nevét, útvonalát, illetve koordinátákat írtak.
A kutatók szerint ez a palack valószínűleg már az útjára bocsátását követő egy éven belül partra sodródhatott, ám a homok mélyen maga alá temette és egyben meg is óvta az időjárás viszontagságaitól, ezért maradhatott ilyen jó állapotban.