Az orvoscsoport az Egyesült Államokban kevésbé használt carboxyterápiának nevezett módszert kezdte vizsgálni, mert kíváncsiak voltak, hogy a striák, narancsbőr vagy más bőrhibák kezelésére használt megoldás mennyire megbízhatóan működik. Az eddigi eredményeik egyelőre nem feltétlenül meggyőzőek, annak ellenére, hogy a módszer korántsem számít újdonságnak: a szén-dioxidos kezelés hatásait először 1932-ben dokumentálták Franciaország Royat nevű kisvárosában. Az itt található, szén-dioxidban dús termálfürdőknek ugyanis sebgyógyító, illetve keringésélénkítő hatást tulajdonítottak, az ötvenes években pedig a francia orvosok már elkezdték a cellulitisz szén-dioxid-injekciókkal történő kezelését is.
A carboxyterápia során szén-dioxidot fecskendeznek a páciens bőre alá (Fotó: Tumblr)
Ennek ellenére a módszerről eddig csupán mérsékelten álltak rendelkezésre komolyabb kutatások, ezért a Northwestern Egyetem Dermatológiai Tanszékének tanszékvezető-helyettese, Murad Alam plasztikai sebészekből álló kutatócsoportjával vizsgálni kezdte a carboxyterápia hatásait.
„Kellemesen meglepődtünk, amikor láttuk, hogy a módszernek valóban vannak megfigyelhető hatásai. Nem láttunk túl nagy változásokat vagy olyan mértékű eredményeket, mint amiről több esetben beszámoltak, de érzékeltünk mérhető eredményt” – mondta a szakember a Popular Science magazinnak nyilatkozva.
A carboxyterápiával kapcsolatban eddig nem végeztek tudományos értelemben komolyan vehető, randomizált klinikai vizsgálatokat az USA-ban, annak ellenére, hogy a módszert a zsírleszívás kevésbé invazív és megterhelő alternatívájaként is szokták emlegetni. Alam és csapata ezért ezt a felhasználási módszert is megvizsgálta: egy önkéntes hasi zsírrétegébe egy teljes liternyi szén-dioxidot injekcióztak, majd öt kezelést követően ultrahangos vizsgálat segítségével értékelték a változásokat. Bár a kezdeti jelek biztatóak voltak, hat hónap elteltével már nem látták a korábbi pozitív eredmények nyomát sem.
„Ha zsírleszívásról van szó, akkor az a cél, hogy hosszú távon is láthatóak legyenek az eredmények, nem pedig olyasmi, amit csak közvetlenül a kezelések után érzékelhetünk” – tette hozzá a szakember.
Felmerül akkor a kérdés, hogy a carboxyterápia valóban alkalmas-e arra, amivel a pácienseket magukhoz csábítják a plasztikai klinikák. Lisa Zdinak, a New York-i székhelyű Precision Aesthetics alapítója szerint igen. Az orvos azután honosította meg az Egyesült Államokban a módszert, miután látta, hogy a szén-dioxidos eljárás mennyire népszerű a plasztikai sebészet első számú fellegvárának számító Brazíliában. „Brazíliában annyi ilyen klinikát lehet találni, mint Amerikában Starbucks kávézót” – mondta Zdinak, aki többek között a szemek alatti karikák kezelésére is ajánlja a módszert.
„Szabályosan sorban állnak érte a páciensek” – tette hozzá. „Naponta 3-4 kliensünk biztosan van, aki ezt keresi, mivel a carboxyterápia biztonságosabb, mint bármilyen más hasonló kezelési módszer.”
A doktornő nem a levegőbe beszél, mivel a rendelőjében már 12 éve hozzá lehet férni a módszerhez, ennek ellenére még nem tapasztalt semmilyen káros mellékhatást a pácienseinél. Ezt Alam is megerősítette: annak ellenére, hogy egy teljes liter szén-dioxidot fecskendezett a vizsgálatban részt vevő önkéntes bőre alá, azt állítja, egy kis kellemetlenséget leszámítva az eljárás teljesen biztonságosnak tekinthető.
Tény, hogy a szén-dioxidos kezelésnek számtalan előnye van: nem mérgező, viszonylag olcsó (egy kezelés 75-150 dollár közötti összegbe kerül), és lényegesen kisebb terhelést ró a szervezetre, mint a komoly sebészeti beavatkozást igénylő zsírleszívás. A szén-dioxidot már hosszabb ideje biztonságosan használják például a laparoszkópos műtétek során, ezzel a gázzal tartják ugyanis felfújva a hasüreget, hogy az orvosok biztonságosan dolgozhassanak.
Aki azonban ilyen megoldással szeretne megszabadulni a zsírpárnáitól, annak kitartásra lesz szüksége: Zdinak ajánlása szerint ugyanis legalább 6-12 kezelés kell a megfelelő hatás eléréséhez, utána pedig félévente egy-egy „fenntartó” kezelésen sem árt részt venni. Sachin Shridharani New York-i plasztikai sebész, az amerikai szakmai szövetség tagja azonban nincs ennyire meggyőzve a carboxyterápia hatékonyságáról.
„Sok kezelés, mérsékelt változás érdekében” – így foglalta össze Shridharani, hogy mit gondol a módszerről. „Legjobb esetben is csak ideiglenes fejlődést látunk a pácienseinknél, ráadásul azt sem tudjuk még pontosan, hogy milyen hosszú távú hatásai lehetnek, ha folyamatosan ennyi szén-dioxidot fecskendezünk a bőr alá. Van benne lehetőség, de egyelőre én még nem ajánlanám az ügyfeleimnek.”
De mit mond akkor a tudomány a carboxyterápia kapcsán?
Egyelőre a kutatók számára vannak még megválaszolatlan kérdések. Alam és kutatócsoportja megmutatta, hogy a carboxyterápia sikeresen elpusztítja a zsírsejteket, de egyelőre nem tudják, hogy mindezt hogyan teszi. Zdinak szerint ez egyértelmű: amikor a szén-dioxidot a bőr alá fecskendezik, a gáz mechanikai ereje egyszerűen kiszakítja a helyükről a zsírsejteket. A test ettől azt „hiszi”, hogy sérülés érte, amitől kollagén termelésébe kezd, ez pedig egészséges, feszes bőr kialakulását eredményezi. Murad Alam azonban nincs erről meggyőződve.
„Mindenkinek vannak elméletei, én inkább azt mondanám, hogy egyelőre csak mérsékelten értjük a módszer működési mechanizmusát” – magyarázta a szakember. „Ha valaki most besétálna a rendelőmbe, és megkérdezné, hogy melyik a leghatékonyabb, nem invazív módszer a zsír eltávolítására, nem a carboxyterápia lenne a válaszom.”
A szakemberek arra is felhívták a figyelmet, hogy sok múlik rajta, hogy a kezelést hogyan reklámozzák: egyes klinikákon ugyanis olyan hangzatos állításokkal csábítják a pácienseket, amelyeknek klinikai és tudományos háttere legalábbis erősen megkérdőjelezhető, ha egyenesen nem hazugságról van szó. Az egyértelmű válaszra pedig valószínűleg várnunk kell, amíg nagyobb mintán el nem végzik a kellő tudományos alaposságú további kutatásokat.
