A hétvégén túlzás nélkül történelmet írtak Szaúd-Arábiában, szombat éjfélkor lépett ugyanis életbe az a törvénymódosítás, amely végre megszüntette a nők autóvezetési tilalmát.
Szaúd-Arábia volt az utolsó olyan ország a világon, ahol a nők nem ülhettek kormány mögé. Az itteni nők csaknem felének már eddig is volt saját autója, vasárnapig azonban sofőrjeik vagy férfi rokonaik segítségére kellett támaszkodniuk, ha utazni szerettek volna. Bár a muszlim nők emancipációjáért küzdő aktivisták már az 1990-es évek óta követelték a tilalom feloldását, erre végül egészen vasárnapig várniuk kellett. Néhányan – főként azok a nők, akik külföldön szereztek jogosítványt, és ezért csak egy rövid vizsgát kellett tenniük a szaúd-arábiai vezetői engedély megszerzéséért – már ezen a napon autóba ültek.
Fotó: Sean Gallup/Getty Images
Fotó: Gehad Hamdy / DPA (AFP)
Jó szándék vagy gazdasági érdek?
A forradalminak tekinthető rendeletet sokan egyenesen paradigmaváltónak nevezték. A döntés azonban nem derült égből villámcsapásként érkezett: a nők autóvezetési tilalmának feloldása egy átfogóbb társadalmi reformprogram része, amelynek keretében az utóbbi években számos, a nők óvatos egyenjogúsítását célzó rendeletet is bevezetett a konzervatív szunnita muszlim ország szigorú vallási előírások, illetve régóta bevett törzsi szokások mentén gondolkozó vezetősége.
Ennek előzményeként 2011-ben szavazati jogot kaptak a szaúdi nők, 2015-ben pedig élhettek is ezen jogukkal, sőt indulhattak is a választásokon. 2017-ben az autóvezetési tilalom megszüntetése mellett legalább akkora sajtófigyelmet kapott az a döntés, miszerint végre a nőket is beengedték a sportcsarnokokba, 2018-ban pedig az első szaúd-arábiai divathét híre járta be a világot.
Emellett persze történtek radikálisabb változtatások is: áprilisban például Mohamed bin Szalmán koronaherceg bejelentette, hogy a nőknek nem kell többé viselniük a fejkendőt és a teljes testet elfedő abaját, ha az öltözékük „megfelelő és tisztelettudó”, májusban pedig a Súra Tanács jóváhagyott egy törvénytervezetet, amely büntethetővé tette a szexuális zaklatást.
Mohamed bin Szalmán koronaherceg. Fotó: BANDAR ALGALOUD / SAUDI KINGDOM / ANADOLU AGENCY (AFP)
Csupa örömteli, történelmi jelentőségű változásról van szó, amelyek precedensértékűek lehetnek a szaúdi nők további emancipációja során. Mégis, a fenti lajstromot böngészve már-már hajlamosak vagyunk elfelejteni, hogy Szaúd-Arábiában még így is sok kívánnivalót hagy maga után a nők helyzete, és legalábbis kérdéses, meddig javulhat még a jövőben.
Még ha el is tekintünk az olyan evidenciáktól, hogy az évszázados, évezredes berögződéseket lehetetlen egyetlen tollvonással eltörölni, akkor is el kell ismernünk, hogy a Mohamed bin Szalmán által propagált egyenjogúsítási törekvések mozgatórugója nem a “jó szándék”, hanem a gazdasági érdek. A fentebb már emlegetett szociális-gazdasági reformprogram, a Saudi Vision 2030 nem titkolt célja ugyanis az, hogy a vezetőség felkészítse a monarchiát azokra az időkre, amikor majd elapadnak az ország elsődleges természeti erőforrásából, vagyis az olajból származó bevételek. Az olajtól való függetlenedés egyik legfontosabb feltétele az ország gazdasági növekedése, ennek pedig fontos részét képezi a foglalkoztatottság, illetve általában a nők munkaerőpiacon való részvételének növelése is. Kérdéses tehát, mennyiben a valódi egyenjogúsítás és mennyiben a gazdasági növekedés elősegítése a cél a modernizálással, még ha igaz is, hogy a gazdasági szükségletek az egész világon hozzájárultak a nők jogaiért folytatott küzdelmek sikeréhez.
Tovább árnyalja a képet, hogy míg a nyugati világ az autóvezetési tilalom feloldását ünnepli, Szaúd-Arábiában még az elmúlt hónapban is letartóztattak és bebörtönöztek olyan nőket, akik éppen a most elfogadott rendeletért küzdöttek. Ez legalábbis elgondolkodtató, arról nem is beszélve, hány olyan tiltás van még érvényben, amely – európai szemmel nézve legalábbis – teljes mértékben elfogadhatatlan. Álljon itt most emlékeztetőül ezek közül néhány!
Fotó: Gehad Hamdy / DPA (AFP)
3 fontos dolog, ami még mindig tilos a nőknek Szaúd-Arábiában
1. Továbbra sem öltözködhetnek akárhogyan
Ahogyan azt feljebb már leírtuk, Mohamed bin Szalmán áprilisban bejelentette, hogy a nőknek nem kell többé fejkendőt vagy abaját viselniük, feltéve, ha továbbra is szerényen öltözködnek. A gyakorlatban azonban ez nem jelenti azt, hogy a szaúdi nők azonnal ledobhatják magukról a kendőt, hiszen akkor börtönbe kerülhetnének, a törvény ugyanis továbbra is előírja, mit viselhetnek.
Bin Szalmán bejelentése egyelőre leginkább gesztusértékűnek tekinthető: mindössze annyit mondott, hogy a saría – szerinte – csak azt szabja meg, hogy a nők megfelelően és tisztelettudóan öltözködjenek, az azonban, hogy mi számít megfelelőnek és tisztelettudónak, értelmezés kérdése. A gyakorlatban erről persze nem a nők, hanem a szaúd-arábiai királyi erkölcsrendőrség, az Erény Előmozdításáért és az Erkölcstelenség Megelőzéséért Felelős Bizottság dönt, amelynek tagjai előszeretettel vadásznak le mindenkit, aki leveszi a kendőt, vagy valami hasonló őrültséget követ el. (Frissítés: egy Szaúd-Arábiában élő olvasónk jelezte, hogy az elmúlt évek reformtörekvéseinek köszönhetően az erkölcsrendőrség vesztett hatalmából, például már nem tartóztathatnak le embereket, így szerencsére ezen a téren is javult a helyzet)
2. Nem beszélhetnek akárkivel, és nem mehetnek akárhova
A hagyományok értelmében a szaúdi nők családtagjaikon és férjükön kívül nem léphetnek kapcsolatba más férfiakkal. Ezért aztán a legtöbb nyilvános helyen külön részleg, sőt külön bejárat áll a nők rendelkezésére. Ez egyaránt vonatkozik a bankokra, egyetemekre, parkokra, éttermekre, és még folytathatnánk a sort. Olyan helyekre, ahol nincs külön „családi részleg”, a nők eleve be sem mehetnek, azokban az esetekben pedig, amikor egy nő engedély nélkül lép kapcsolatba egy férfival, természetesen csak a nőt büntetik meg.
Sokak szerint a legjobb az, ha a nő el sem hagyja a férje házát, ha pedig mégis így tesz, ne csodálkozzon, ha megerőszakolják. Egy szaúdi hitszónok például nemrég azt mondta:
Az a nő, aki elhagyja a házat úgy, hogy sminket és parfümöt visel, házasságtörő. Egy jó asszony kötényt visel, és soha nem hagyja el a házat.
Fotó: Simon Dawson/Bloomberg via Getty Images
3. Gyakorlatilag semmilyen döntést nem hozhatnak meg önállóan
A szaúd-arábiai nők életének csaknem minden területét meghatározza az úgynevezett gyámsági rendszer. Ez azt jelenti, hogy minden nőnek van egy férfi gyámja, akinek a jóváhagyása nélkül nem hozhat meg fontosabb döntéseket. A gyám bármilyen férfi rokon lehet: apa, testvér, férj vagy akár a nő ötéves kisfia is.
A teljesség igénye nélkül a szaúdi nők a férfi gyám engedélye nélkül:
- nem utazhatnak külföldre,
- nem kaphatnak útlevelet,
- nem házasodhatnak,
- nem válhatnak el,
- nem nyithatnak saját bankszámlát,
- nem írhatnak alá szerződéseket,
- nem kaphatnak akármilyen orvosi ellátást,
- és természetesen feljelentést sem tehetnek.
Utóbbi pont természetesen azt is közel lehetetlenné teszi, hogy a nők fellépjenek bántalmazó férjükkel szemben. Bár az utóbbi időben rövidítettek azoknak a tevékenységeknek a során, amelyekhez szükséges a gyám írásos hozzájárulása (most már például nem feltétel a jóváhagyás bizonyos munkák elvállalásához, illetve az életmentő műtétek igénybevételéhez sem), a gyámsági rendszer továbbra is a szaúdi nők egyenjogúsításának legfőbb akadálya.
Szakértők szerint ez lehet a következő olyan intézmény, amelyet a monarchia vezetőségének fel kell számolnia a modernizációs folyamat elősegítése érdekében. A gyakorlat ugyan azt mutatja, hogy a fenti tiltásokat egyre lazábban kezelik az országban, addig azonban, amíg a gyámsági rendszer érvényes, a valódi emancipáció csak álom marad a szaúdi nők számára.
