III. Vilmos holland király és Émilie Ambre
Ahogyan most, úgy 1849 és 1890 között is Vilmos nevű uralkodója volt Hollandiának, de a két férfiban nagyjából ennyi a közös, egyéb hasonlóságot nem találni: míg a jelenlegi király az első feleségével él, és három csodálatos lánya van, történetünk főszereplőjének két neje és négy gyermeke volt. III. Vilmost hatalmas termetű, nagyhangú uralkodóként írták le, olyannak, akinek szélsőséges hangulatingadozásai voltak: az egyik pillanatban még jókedvű volt, a másik percben viszont már megütötte a szolgáit, vagy kínozta az udvarban tartott állatait. Hogy őrült volt-e? Ki tudja?
Minisztereivel ellentétben a feleségei nem féltek tőle, ám boldogtalanok voltak mellette. Első neje Württembergi Zsófia, a későbbi Zsófia királyné lett, akit liberális, művészetkedvelő, értelmiségi hölgyként jellemeznek a könyvekben. Vilmos ezzel szemben meglehetősen konzervatív és katonás férfi volt, ráadásul képtelen a monogámiára, és miközben házasságuk alatt többször is megcsalta nejét, a válást nem engedte meg neki – csupán annyi kedvezményt adott idővel az asszonynak, hogy a nyarakat külön kastélyban tölthette.
III. Vilmos leghíresebb szeretője Émilie Ambre francia operaénekesnő volt, akivel egy holland turnéja alkalmával találkozott. A megbabonázott uralkodó különleges ékszereket és egy Párizs mellett található birtokot is ajándékozott a primadonnának, és amikor 1877-ben a királyné meghalt, mindent megtett, hogy gyűrűt húzzon a szeretője ujjára. Még abban az évben be is jelentette, hogy feleségül veszi Émilie-t, ám a kormány ellenezte döntését, és a holland nép is kifejezte nemtetszését, így egy idő után beadta a derekát, és útilaput kötött szeretője talpára. Második felesége végül 41 évvel ifjabb unokatestvére, Emma lett, aki mellett enyhültek a hangulatváltozásai. A házasság boldognak látszott, és a párnak született egy lánya is, aki – lévén hogy mindhárom fiú féltestvére meghalt – apja halála után Hollandia trónját is megörökölte I. Vilma néven.
II. Károly román király és Elana Lupescu kalandornő
A nagy szexuális étvágyú, telhetetlen férfiként jellemzett II. Károly román királyról – akinek egy hajóút alkalmával állítólag egyszerre három nő is megfordult az ágyában – ordított, hogy nem találja a boldogságot a feleségei oldalán. A majdani uralkodó először rangon alul nősült, majd hét hónappal első gyermeke születése után már I. Konstantin görög király lányát vezette az oltár elé, és hamarosan világra jött második gyermeke is, immár a második nejétől. Nyughatatlan szíve, vagy inkább nyughatatlan férfiassága miatt nem sokkal később aztán a trónról is lemondott: beleszeretett Elena Lupescu kalandornőbe, és mivel ez 1925-ben különösen botrányosnak számított, elállt az öröklési jogáról, majd külföldre utazott. 1928-ra el is érte, hogy második házasságát is felbontsák, ám végül ahelyett, hogy elvette volna a kalandornőt, mégis bejelentkezett a trónra – méghozzá úgy, hogy a saját fiát akarta kiütni a pozícióból.
1930-ban királlyá is koronázták, tíz évvel később azonban kénytelen volt újra lemondani a trónról a fia javára, és szeretőjével Mexikóvárosba költözött. Elenát végül csak 1947-ben vette feleségül, Rio de Janeiróban, de a hírt a megmaradt európai nemesség még ekkor is megdöbbentőnek találta. Elbeszélések szerint Károly és Elena egyébként nem éppen voltak a hűség mintaképei, ám túl sok minden kötötte őket össze ahhoz, hogy egyszerűen lemondjanak egymásról. „Ez az a nő, aki inkább nevezhető csábítónak, mint szépnek. Egy életre térdre kényszerítette azt a férfit, akit mindenki playboykirályként ismer” – írták róla a harmincas években.
II. Lipót belga király és Caroline Lacroix
Lipót nem született trónörökösnek, bátyja halála után azonban ő lett a belgák királya: 1865-től egészen 1909-ig uralkodott. Brüsszelben vezette oltár elé Habsburg–Toscanai Mária Henrietta főhercegnőt, aki négy gyermeket szült neki, köztük egy fiút, a későbbi trónörököst. A nagy család ellenére Lipót azonban nem bírt a vérével: több szeretőt is tartott, öregkorában pedig egyiküket feleségül is vette.
A király 1900-ban, 65 évesen ismerte meg a mai Bukarest területén született, alig 17 éves Caroline Lacroix-t. A nő prostituáltként dolgozott Párizsban, ám hamar az uralkodó egyetlen ágyasa lett, és miután 1902-ben Mária királyné meghalt, ő lett az egyetlen asszony II. Lipót életében. A férfi elhalmozta őt ékszerekkel, ajándékokkal, sőt bárónői címet is akart adni neki, Caroline pedig két fiúgyermeket szült az idős királynak.
Öt nappal a halála előtt Lipót végül oltár elé is vezette a nőt a laekeni királyi palota pálmaházában, és bár a nászt a belga törvények szerint nem ismerték el, Caroline így is annyit örökölt, hogy multimilliomos lett (igaz, a vagyont a belga kormány és persze az elhunyt uralkodó három lánya is kitartóan próbálta visszaszerezni). Ami a két fiúgyermeket illeti, a trón öröklésére esélyük sem volt: miután II. Lipót egyetlen törvényes fiúutódja tüdőgyulladásban meghalt, a korona a király unokaöccsére, Albertre szállt, őket pedig 1910-ben örökbe fogadta Lacroix második férje.
VIII. Eduárd és Lady Furness, valamint Freda Dudley Ward
Nemcsak Harry herceg vett feleségül elvált amerikai nőt, hanem bizony II. Erzsébet nagybátyja, VIII. Eduárd is – neki azonban a trónjába került a fene nagy szerelem. De ne szaladjunk ennyire előre: mielőtt örökre rabul ejtette volna a szívét Wallis Simpson, Eduárd jócskán körbevette magát szeretőkkel. 1918 és 1934 között például egy tehetős textilgyáros lánya, Freda Dudley Ward volt az ágyasa, amit egyáltalán nem is titkoltak: a leendő király afférja közismert tény volt a brit elit köreiben, Churchill például úgy nyilatkozott róluk, hogy „kissé szánalmas párt alkotnak”. Hogy miért? Hát azért, mert Freda ekkor már házas volt, ráadásul egy parlamenti képviselő volt az ura, mindeközben pedig egy másik hölgy, bizonyos Lady Furness is Eduárd szeretője volt.
Hogy miért nem lett egyik nőből sem a trónörökös neje? Nos, ezt Lady Furness maga intézte el, amikor 1931-ben bemutatta Wallis Simpsont Eduárdnak. Az amerikai asszony 1927-ben vált el tengerész férjétől, majd hozzáment egy brit-amerikai üzletemberhez, és még bőven házas is volt, amikor viszonyt kezdett a nőcsábász herceggel, de a szerelmüknek ez sem állhatott az útjába. A kapcsolatot helytelenítő apja, V. György halála után, 1936 januárjában aztán Eduárd trónra lépett, novemberben pedig Wallis válását is kimondták, az újdonsült uralkodónak azonban hiába volt feltett szándéka feleségül venni az asszonyt, mind az egyház, mind pedig a miniszterelnök figyelmeztette, hogy nem fogják elfogadni a házasságot (a brit kormány tagjai különösen aggódtak Wallis németbarátsága miatt, ugyanis a király bizalmas dokumentumokat is megmutatott neki). 1936. december 10-én így Eduárd lemondott, és öccse, Albert lett az uralkodó VI. György néven, az új király lánya, Erzsébet hercegnő pedig trónörökössé lépett elő.
I. János Károly volt spanyol király és Corinna zu-Sayn Wittgenstein
Nem volt egyszerű a trónhoz vezető útja és az uralkodása sem I. János Károly spanyol királynak. Kezdjük azzal, hogy eleve Rómában született, ugyanis az 1931-es forradalom idején nagyapja, XIII. Alfonz a családjával együtt Olaszországba emigrált, de tegyük is rögtön hozzá, hogy ez tényleg csak a kezdet volt: 1941-ben Alfonz lemondott a címéről, ezzel pedig a monarchia is megszűnt. 1966-ban viszont egy népszavazás visszaállította a királyságot, és Francisco Franco tábornok nem János Károly – szerinte alkalmatlan – apját nevezte meg utódjának, hanem őt magát. I. János Károly végül 1975-től 2014-ig uralkodott, amikor megromlott egészségi állapotára hivatkozva lemondott, bár sokkal valószínűbb, hogy döntése hátterében veje korrupciós botránya és saját átláthatatlan pénzügyei álltak. De ne ugorjunk ennyire előre.
János Károly 1962-ben vette feleségül Zsófia görög és dán királyi hercegnőt, akivel ma is házasságban élnek, és három gyermekük született, köztük a jelenlegi uralkodó, VI. Fülöp. 2008-ig nem is nagyon találtak fogást a családon, de a gazdasági válság után egyre több kritikus cikk jelent meg a lapokban a király fényűző életéről. Titkos szeretőről már ekkor is pletykáltak, ám részleteket csak 2013-ban közöltek: ekkor látott napvilágot a hír, hogy az uralkodó egy madridi luxusvillát és egyéb ajándékokat adott egy német üzletasszonynak, a később megnevezett Corinna zu-Sayn Wittgensteinnek, aki egyébként húsz évvel fiatalabb nála. A történetük négy évvel később került újra középpontba, amikor kínos, bizonyító erejű hangfelvételekről érkeztek hírek – az ügyet a spanyol titkosszolgálat zárt ajtók mögött tárgyalta. Az egykori szerető állítólag olyan üzletekről tud (nem is keveset), melyekkel több millió eurót vághatott zsebre az egykori uralkodó. Hogy ezek után jobbra húznák-e egymást a Tinderen? Hát, az egyáltalán nem biztos.