Legkésőbb a téli időszámítás beálltakor befészkeli magát a fejünkbe a tél kellemetlen gondolata: nem elég, hogy itt a hideg, és valami mindig hullik az égből, még a nap is csak mutatóba hajlandó kisütni, a természet meg, hát arról jobb nem is beszélni: gyakorlatilag nincs. Ez pedig alaposan rátelepszik a hangulatunkra. Nem akarunk senki önsajnálatába beletiporni, de léteznek országok és emberek nálunk jóval északabbra is igazi, zord téllel, teljes sötétséggel és hónapokig tartó, kopogós faggyal.
Mit tudhatnak ezek az északiak, hogy mégis vidáman élnek, és eszük ágában sincs eljönni Skandináviából, sőt sokan inkább odaköltöznek? A különleges körülmények különleges megoldásokat kívánnak a lakberendezésben és az otthon kialakításában is, erről beszélgettünk Soós Krisztina kreatív lakberendezővel.
Praktikus és elegáns
Soós Krisztina
Mivel a skandináv országokban különösen kegyetlen és zord a tél, az épületeket úgy tervezik, hogy teljes védelmet nyújtsanak az időjárás viszontagságaival szemben. Ez a vidék fában gazdag, így a házak külső burkolata fából készül – ezt régen lefestették, manapság viszont színtelen felületkezelővel látják el, így a faborítás természetes szépsége még jobban érvényesül. „A skandináv országokban gyakori, hogy a tető is fából készül, de sok ház tetejét fedi cserép vagy zöld növényzet is. Az itt élők számára a legfőbb érték a fény: jellemzők a nagy ablakok, hiszen hónapokig nem, vagy csak nagyon rövid ideig süt a nap. Ezt a sötétséget, komorságot próbálják ellensúlyozni a lakás berendezésével és színeivel. Előszeretettel használnak fényes felületeket, ami a tükröződés révén világosabbá teszi a szobát. Ugyanezen oknál fogva a helyiségek megvilágítására is nagy hangsúlyt fektetnek. A terek nyitottak, többfunkciósak a gyakorlati szempontoknak megfelelően” – kezdi a virtuális körbevezetést egy skandináv otthonban Krisztina.
A skandináv lakberendezés legfőbb jellemzője az egyszerűség és a funkcionalitás. Kedvelik a természetes anyagokat és az organikus formákat, a formatervezést pedig nagy mértékben befolyásolja a régió időjárása és az a vágy, hogy a belső terek hangulatosak és világosak legyenek. „A fehér vagy világos, semleges színű falak remek hátteret adnak a natúr fa bútoroknak. Gyakran fehérre mázolják a bútorokat és a padlót is, amit szinte kizárólag hajópadlóval borítanak. A kandalló is gyakori eleme a stílusnak. A bútorok egyszerűek, a formavilág puritán, letisztult, de meghitt és kényelmet ígérő.
Végtelen harmóniát és rendet sugároz, nagyon élhető stílus.
A praktikum és a kifinomult elegancia kombinációja révén méltán népszerű ma is. Kedveltek a természetes alapanyagok, a növény- és állatmotívumok, a színek közül pedig a natúr árnyalatok jellemzik ezt az irányzatot. A melegséget puha, hosszú szálú szőnyegekkel, állati bőrökkel jelenítik meg a térben. A stílus nagyon fontos eleme a kézműves munka: a századok során tökéletesedett szaktudás művészetté fejlesztette a famunkákat – kifinomult színekkel, dús, mégis szerény fafaragással és a pácolt, festett felületek használatával hozzák létre a harmóniát a belső terekben. Az egyszerű, sima padlót hagyományos, rongyból készült futószőnyeg borítja” – folytatja a lakberendező.
Fotó: iStock
Nálunk is népszerű
A nagy múltra visszatekintő skandináv stílus mögött húzódó filozófia ma is aktuális: az egyszerűségre, a tiszta vonalakra, a kézműves munkára, a természetes anyagokra, így végső soron az emberre összpontosít. Élhető jellege miatt örvend ekkora népszerűségnek hazánkban is: a tiszta vonalak, a funkcionális bútorok és a semleges színpaletta időtlenséget kölcsönöz a stílusnak. Ebből adódóan pedig jól adaptálható mind a modern, mind a vidéki, sőt az ipari stílushoz is. Krisztina azt meséli, hogy munkája során nagyon szereti a letisztult stílust (kedvencei közé tartozik a japán lakberendezés is), de természetesen mindig a megrendelők kérésének megfelelő irányzatokat építi be a terveibe. „Moholy-Nagy László szavaival élve: nem a tárgy, az ember a cél. Ez a belső terekre ugyanúgy érvényes, ahogy a használati tárgyakra: a skandináv stílus az embert állítja a középpontba, nincsenek önmagukért való, felesleges díszítések, csupán a tér és az ember, és a kettő tökéletes összhangja a funkcionális elrendezésen keresztül. Nincs szükség dísztárgyakra sem: a természetes anyagok önmagukban is gyönyörűek, mint például egy fa erezete.”
Fotó: iStock
A jéghegy csúcsa
Itthon a skandináv lakberendezés hallatán a legtöbben rögtön az IKEA-ra gondolnak. Kíváncsiak voltunk, hogy a kék-sárga lakberendezési áruház mennyire tükrözi „az igazi skandináv” lakberendezést. „A skandináv lakberendezés jóval több, mint az IKEA – ez utóbbi csak a jéghegy csúcsa. A skandináv formatervezés nagy hatással volt a bútorpiacra már az ötvenes évektől kezdve, gondoljunk csak Arne Jacobsen tojás- vagy hattyúfoteljeire, melyek ikonikus szimbólumokká váltak. A stílus alapja olyan termékek létrehozása, melyek gyönyörűek, és jobbá teszik az életet. A skandináv dizájn az idők folyamán nem sokat változott: amennyire hektikus az olasz, úgy maradt a skandináv formavilág elég konstans, tiszta vonalvezetésű és erősen funkcionalista. Az IKEA is ezt a vonalat képviseli variálható, kombinálható bútorai révén. Imázsa makulátlanul skandináv, melybe az is beletartozik, hogy javarészt fával, kerámiával és üveggel dolgozik” – válaszolta a szakértő.
Az Arne Jacobsen-féle tojás- és hattyúfotelek (Fotó: Freya Ingrid Morales/Bloomberg)
Ahol tényleg otthon érzik magukat
Krisztina szerint akár otthonülő típusok vagyunk, akár nem, mindannyiunknak fontos az otthonos tér. „A skandináv országokban […] a zord éghajlati viszonyok között az átvitt értelemben is meleg otthon az emberek fő menedéke, az ottani életformában sokkal nagyobb szerepet játszik, mint a kontinentális vagy különösen a mediterrán zónában” – írja Vadas József művészettörténész Modern és posztmodern című könyvében. Észak felé haladva az otthon egyre inkább a melegség és a menedék színtere. Mivel ebben a régióban az időjárás az életteret a „bent” -re korlátozza, ezért az itt élőknek különösen fontos, hogy az otthonuk melegséget árasszon. A lakberendezés nagyrészt a régió rövid napjaira és hosszú teleire adott válasz, amely fényes, tágas, praktikus belső terek kialakítását igényelte.
Lagom, hygge, sisu és kalsarikännit – élj skandinávul!
- A svédek életstílusának egyik legfőbb gondolata a lagom, amit szó szerint nem igazán lehet lefordítani, és ami azt illeti, a svédek ezt nem is bánják, szerintük ugyanis kifejezőbb, ha körülírjuk, mit is jelent. A Lagom nemcsak a mindennapjaikat hatja át, hanem a lakberendezésükben is visszaköszön. A lényege a nem túl kevés, nem túl sok, hanem éppen elegendő elve, ami magába foglalja a visszafogottságot, a harmóniát és a környezettudatosságot.
- A hygge szülőhazája Dánia – ez a gondolkodásmód sem csak az otthonokat járja át, hanem részévé vált a mindennapoknak. Lényege, hogy mindenben meglássuk a szépet és a jót, és az apróságoknak is tudjunk örülni. Akik a hygge szerint élnek, értékelik a legkisebb boldogságforrást is, és mások mellett magukra is elegendő figyelmet fordítanak. A kiegyensúlyozottság, a belső harmónia jelen van az életterükben és az életvitelükben is.
- A sisu nem más, mint a finnek különleges életszemlélete (habár Finnország földrajzilag nem is Skandinávia, hanem a Baltikum része), aminek három legfőbb építőköve a bátorság, az elszántság és a határozottság. Sajátos gondolkodásmódjuk nagy segítséget jelent nekik abban, hogy könnyebben vegyék mind a hétköznapi apróbb, mind a jelentősebb akadályokat, amiket eléjük gördít az élet. A sisu lényege, hogy minden elkeserítőnek tűnő helyzetben megtaláljuk a pozitív üzenetet, és megőrizzük az elszántságunkat és kitartásunkat, még akkor is, ha úgy érezzük, hogy fogytán az erőnk.
- A kalsarikännit is Finnországból ered, és a lényege az, hogy egy csepp lelkiismeret-furdalást sem kell érezni akkor, ha nincs kedvünk kimozdulni otthonról, és ezért nemet mondunk egy meghívásra. Senki sem gondolta volna, mára mégis igazi trenddé vált a Kalsarikännit: a finnek szerint nincs sok jobb esti program annál, mint hogy kényelmes pizsiben elheveredjünk a kanapén, betakarózzunk egy puha takaróval, és filmet nézzünk, zenét hallgassunk, vagy olvassunk.
