Mégis, mit adtak nekünk a… finnek?

Évek óta nincs olyan „boldogságügyi” felmérés, statisztika, kimutatás meg évkönyv, amelyikben ne valamelyik északi nép végezne az élen. És mi mindig csodálkozunk egy sort – joggal: ezeknek az országoknak a nagy részén télen szinte fel sem kel a Nap, októbertől májusig meg csak havazik és fagy.

Ki tud ilyen időben állandóan üdvözülten mosolyogni? Ráadásul, azt is látjuk, hogy az északi országok a nagy boldogság közepette őrült sokat küzdenek a depresszióval, az alkoholizmussal, az öngyilkossággal. Na de akkor hol az igazság? Boldogok, vagy nem boldogok? És ha igen, hogyan? Mi a titok?

A hygge életérzés nem egyenlő a lustasággal

Túlfogyasztunk, kényszeresen megszerzünk, birtokolunk, majd eldobunk, és ebbe lassan belebolondul, és tönkremegy a nyugati társadalom. Ebben a sehová sem vezető káoszban azonban időnként fel-feltűnnek olyan jelenségek, amelyek segítenek visszatalálni emberi mivoltunkhoz. Ezzel persze nem az ötezredik life coach vagy önjelölt bulvárpszichológus „10 dolog, ami…” kezdetű katyvaszának szeretnénk reklámot csinálni – egyszerűen csak felfigyeltem egy érdekes összefüggés-szerűségre, amelynek fókuszpontja Európa legészakibb, legvadregényesebb, egyben legmenőbb részére esik.

Északi békék

A dán „illetőségű” hygge az elmúlt években komoly nemzetközi karrierbe kezdett. Az élet apró dolgaiba való nyugodt belefeledkezés boldogsága a LEGO mellett a kicsi ország második legértékesebb „exportcikke” lett. Svédországban az „inte störa, inte förstöra”, azaz a „ne zavarj, és ne rombolj” adta, felelős és racionális szabadság segít kapcsolatot teremteni az óriási, ritkán lakott, nehéz éghajlatú ország lakói között.

Nem ismernek lehetetlent. Fotó: Pixhere

Finnországban ennél többre van szükség, mégpedig azért, mert a fent említett statisztikákban az északi országok közül látványosan ők produkálják a legrosszabb eredményeket az alkoholfogyasztás, a depresszió és az öngyilkosságok tekintetében. És itt jön a képbe a sisu.

A sisu szó nem új jelenség: évszázadok óta él a finn nyelvben, és a „belek, zsigerek” szóból eredeztetik. Tehát valami olyasmi felé kell elindulni, ami belülről fakad ezekben az emberekben, nem pedig kívülről „kapják”, mint az oktatási rendszerüket. A finnek maguk sem tudják egy szóval leírni ezt az attitűdöt, úgyhogy muszáj kicsit alaposabban körüljárni.

Az ország, ahol 16 évesen találkoznak a diákok először versenyhelyzettel – Interjú a finn nagykövettel

Magyarul leggyakrabban a kurázsi szóval írjuk le, de valahogy úgy érzem, ez sem tökéletes fordítás. A sisu természetesen erősen köthető az akaraterőhöz, a kitartáshoz, a szívóssághoz, mégis több annál. Finnországban nem egyszerűen megadjuk magunkat a sorsunknak, és ezt megengedjük másoknak is – Finnországban beleállunk a helyzetekbe, és ha kell, a saját hajunknál fogva rántunk magunkon egyet a nehéz pillanatokban.

Azt szokták mondani: a sisu ott kezdődik, ahol a kitartás véget ér – tehát egyfajta koncentrált mentális „löket”, amely túllendít bennünket azokon a pillanatokon, amikor úgy érezzük: nincs tovább. Ez a löket lehet valami rejtett belső erő, de lehet az a képesség is, hogy a megoldhatatlan helyzetekben a közösségünkhöz forduljunk segítségért ahelyett, hogy veszni hagynánk az ügyet.

Mindenféleképpen aktív, cselekvésközpontú életszemléletről van szó, talán ebben különbözik leginkább a germán skandinávok szemlélődőbb mentalitásától.

Tiszteletteljes őszinteség

Mindezekből látszik az is, hogy a sisu „életre keltéséhez” mindenképpen szükség van arra, hogy azonosítsuk azt a pillanatot, amikor fenékbe kell rúgni magunkat. Így aztán a sisunak elengedhetetlen része az egyszerű, keresetlen, de építő, tiszteletteljes őszinteség is – elsősorban saját magunkkal vagy azzal a közösséggel szemben, amellyel együttműködünk.

Ezek a világ legboldogabb országai

Benne van az is, hogy olyan erőket mozgósítunk magunkban, amelyeknek a létezéséről sem tudtunk – következésképpen a sisu nem a megszokott, ismerős pillanatok adta boldogság útja, hanem ellenkezőleg: kifejezetten arra indít, hogy ha tanácstalanok vagyunk, igenis merjük elhagyni a járt utat a járatlanért. Nem drasztikus, nagy lépésekről van szó, nem forradalmakat kell csinálni: elég, ha először csak az egyik lábunkat a másik elé tesszük. Csak egyet kell lépni. Aztán még egyet. Ilyen egyszerű.

Vesztes helyzetből kitartó munkával győzelem születik

Úgy kezdtük a sisu megfejtését, hogy belső erőről van szó, nem kívülről szabályozott tevékenységről, tehát semmi köze sem a finn gazdasági csodához, sem a szociális hálójukhoz, sem az oktatási rendszerükhöz. De ha megpróbáljuk beleképzelni magunkat egy olyan elszigetelt, a Nyugat és a Szovjetunió közé szorult, pár milliós, furcsa nyelvet beszélő, kevés természetes szövetségestől támogatott ország helyzetébe, amely gyakorlatilag duplán szívta meg a második világháborút (már amennyiben végig kellett harcolniuk az egész hat évet, először a szovjetek, majd kicsit a németek ellen is, és erre voltak összevissza négymillióan), akkor könnyebben hisszük el, hogy tényleg valami megfogalmazhatatlan belső erő kellett ahhoz, hogy ebben a helyzetben megállják a helyüket.

Mitől jók a finn iskolák? – kint élő magyarok adják meg a választ

Mindenesetre sikerült nekik: a porig rombolt országban, teljesen ellehetetlenült gazdasági körülmények között, a lakosság mintegy 10-12 százalékát kitevő menekültekről is gondoskodva, a romokból kezdtek építkezni, lassan, de nagyon okosan, és – ami a legfontosabb – a saját elképzeléseik szerint.

Nagyon leegyszerűsítve, de nem teljesen fals módon így foglalhatjuk össze a „finn nemzeti sisu” eredményeit: nem egyik napról a másikra, de néhány évtized alatt, az oktatás révén mindenki számára lehetővé tették, hogy gyümölcsöztethesse a benne rejlő képességeket, és nem hagyják az út szélén azt, aki valamilyen okból ideiglenesen nem tud gondoskodni magáról. Anélkül, hogy tündérmesét kiáltanánk: visszatették Finnországot a térképre, és boldog országot építettek maguknak.

Ha többet akarsz tudni a sisuról, ajánlom figyelmedbe Joanna Nylund Sisu – Pozitív életszemlélet finn módra című könyvét, amely 2018-ban magyarul is megjelent.