Karácsony előtt mindig felmerül a kérdés, hogy környezetvédelmi szempontból melyik a jobb: a műfenyő vagy az élő, vágott fenyő? A Klímapolitikai Intézet összeszedte a legfontosabb tudnivalókat, hogy könnyebb legyen a döntés.
Az élő fenyő lebomlása során szén-dioxid keletkezik, ám ha komposztálják, akkor szinte karbonsemlegesnek mondható, hiszen csak az a szén-dioxid kerül vissza a légkörbe, amit a növény élete során fotoszintézissel megkötött.
Ha elégetik a vágott fenyőt, akkor is közel ugyanannyi szén-dioxid keletkezik, mint amennyit élete folyamán felhasznált. De ha biomassza-tüzelésű erőműben égetik el, akkor még kevesebb szén-dioxid keletkezik. Azt is figyelembe kell venni, hogy egy kivágott fenyő után legalább egy, de átlagosan 5-6 fát ültetnek újra. Mindez azt jelenti, hogy
összességében több szén-dioxidot nyelnek el a karácsonyfának nevelt fenyők, mint amennyi az elégetésük során felszabadul.
A műfenyőt műanyag és fém felhasználásával, legtöbbször fosszilis energia segítségével állítják elő többnyire Kínában. Egy 2 méter magas műfenyő gyártásakor, 40-42 kilogramm – bizonyos fajtáknál akár 50 kilogramm – szén-dioxid termelődik, ami közel tízszerese az elégetett fenyőnek.
Vagyis egy műfenyő legalább tíz év alatt hozza be az élő fenyő előnyét.
Műfenyő esetében ráadásul a távol-keleti gyártás miatt a szállítással járó károsanyag-kibocsátás 190 százalékkal magasabb, mint vágott fenyő esetében.
Műfenyőt lehet vásárolni spórolás érdekében, viszont hozzá kell tenni, hogy az a költség, melyet a károsult környezet regenerálására kell fordítanunk a gyártás és a majdani hulladéktermelés miatt, nincs beleszámítva a műfenyő árába
– olvasható a Klímapolitikai Intézet cikkében.
Megjegyzik azt is, hogy a Magyarországon kapható vágott fenyők nagy részét itthon nevelik, ami több ezer munkahelyet biztosít.