A műfenyő és a vágott fenyő környezetvédelmi szempontból

Karácsony előtt mindig felmerül a kérdés, hogy környezetvédelmi szempontból melyik a jobb: a műfenyő vagy az élő, vágott fenyő? A Klímapolitikai Intézet összeszedte a legfontosabb tudnivalókat, hogy könnyebb legyen a döntés.

Az élő fenyő lebomlása során szén-dioxid keletkezik, ám ha komposztálják, akkor szinte karbonsemlegesnek mondható, hiszen csak az a szén-dioxid kerül vissza a légkörbe, amit a növény élete során fotoszintézissel megkötött.

Fenyővásár Nyíregyházán, a Korányi Frigyes úti piacon 2020. december 22-én (Fotó: MTI/Balázs Attila)

Ha elégetik a vágott fenyőt, akkor is közel ugyanannyi szén-dioxid keletkezik, mint amennyit élete folyamán felhasznált. De ha biomassza-tüzelésű erőműben égetik el, akkor még kevesebb szén-dioxid keletkezik. Azt is figyelembe kell venni, hogy egy kivágott fenyő után legalább egy, de átlagosan 5-6 fát ültetnek újra. Mindez azt jelenti, hogy

A műfenyőt műanyag és fém felhasználásával, legtöbbször fosszilis energia segítségével állítják elő többnyire Kínában. Egy 2 méter magas műfenyő gyártásakor, 40-42 kilogramm – bizonyos fajtáknál akár 50 kilogramm – szén-dioxid termelődik, ami közel tízszerese az elégetett fenyőnek.

Műfenyő esetében ráadásul a távol-keleti gyártás miatt a szállítással járó károsanyag-kibocsátás 190 százalékkal magasabb, mint vágott fenyő esetében.

– olvasható a Klímapolitikai Intézet cikkében. 

Megjegyzik azt is, hogy a Magyarországon kapható vágott fenyők nagy részét itthon nevelik, ami több ezer munkahelyet biztosít.

Fenyőárak 2021-ben: 

• 8 ezer forintot is elkérhetnek a nordmann fenyőért – robban az árbomba a fenyőfapiacon
• Nagyon elszállt a műfenyő ára, de még így is sokan veszik