1. Ne adj nekik annyi választási lehetőséget.
Azt szeretnénk, hogy a gyerekeink tanuljanak meg dönteni, a saját szívükre hallgatni, de ehhez nem kell nekik felajánlani ötféle kekszet. Ezzel csak azt tanítjuk nekik, hogy a világ egy nagy végtelen kekszellátmányból áll, ami alig várja, hogy megegyék. Valószínűleg ez az ő világukban így is van, hiszen túl sok választási lehetőséget adunk nekik a kekszektől kezdve a ruhákon át a játékokig mindenben. Pedig inkább azt kellene megtanulniuk, hogy nem kell, hogy minden a birtokukban legyen, nem kell felhalmozniuk a tárgyakat, ételeket, élményeket ahhoz, hogy boldogok legyenek.
2. Hagyd, hogy várakozzanak néha.
Úgy hívják ez, hogy „gyorsétel-mentalitás”, és ez sajnos egyre inkább igaz a mai életünkre. Vannak már olyan palacsinták, amiket csak meg kell mikrózni és már ehetjük is. Ha van 30 másodperc alatt reggeli, az azt jelenti a gyereknek, hogy onnantól kezdve minden ételt 30 másodperc alatt akar az asztalon látni. Ha pedig azt tanulják meg, hogy nem kell várni az ételre, akkor azt a következtetést vonják le, hogy nem kell várni semmire, mindent azonnal akarnak.
3. Ha kapnak valamit, adjanak tovább egy másikat.
Nincs szükségük 17 babára. Nincs szükségük 17 darabra semmiből, kivéve a könyveket és valószínűleg a zoknikat. Amikor jövő héten a karácsonyfa alá tesszük az újabb 30 játékot, gondolkodjunk el azon a tanácson, hogy ezekért cserébe vegyük rá a gyerekeinket, hogy adjanak oda rászorulóknak a már meglévő játékaikból párat.
4. Ne vegyél annyi mindent.
A világ – legalábbis a reklámok – azt akarják elhitetni velünk, hogy a gyerekeknek minden villogó, zenélő, kattogó, kakiló játékra szüksége van. Pedig nincs. Tényleg. Mi történne, ha mindent megkapnának, amit csak kiejtenek a szájukon? Nem is emlékeznének a felére már másnap. Valószínűleg ez fog történni azokkal az ajándékokkal is, amiket jövő héten megkapnak, rá sem néznek majd már egy hét múlva. A megoldás az, hogy nem vásárolunk nekik ész nélkül mindent össze, hanem inkább tudatosabban válogatjuk meg, mit engedünk be az életükbe.
