Varga Judit igazságügyi miniszter átírná a szülői felügyeleti jogról szóló részt a Polgári törvénykönyvben, az új törvényjavaslat alapján elég lesz az egyik szülő kérése ahhoz, hogy elrendelje a bíróság a közös szülői felügyeletet váláskor, szétköltözéskor. Ez azt jelenti, hogy azonos időtartamban lesz a gyerek az elvált szülőknél felváltva – jellemzően heti vagy kétheti felosztásban –, amihez eddig a szülők egyezségére volt szükség, ám a módosítás alapján dönthet majd a bíróság anélkül, hogy mindkét szülő beleegyezne a közös gondoskodásba.
Szükséges lépés?
Első pillantásra a törvénymódosítás nem tűnik annyira vészesnek, sőt, akár a jó irányt is felfedezhetjük benne, hiszen a gyerekeknek tényleg az a jó, ha mindkét szülő foglalkozik velük, gondoskodik róluk, nincsenek elszakítva egyik szülőtől sem az idő nagy részében. Legalábbis igaz ez azokra a családokra, ahol a szülők szeretettel veszik körül a gyereküket és szem előtt tartják az érdekeit. Illés Blanka családjogi ügyvéd szerint ez a módosítás már régen szükséges volt, mert jelenleg „Magyarországon a családjogi törvény nem teszi lehetővé a bírónak, hogy házasság felbontása vagy élettársi kapcsolat megszűnése esetén fenntartsa a közös gyermekek felett a szülői felügyeleti jogot, azt vagy az egyik, vagy a másik szülő kaphatja csak meg.”
Ez azt jelenti, hogy a válás során valamelyik szülőt tulajdonképpen bünteti a törvény, hiszen elveszti a gyerek feletti jogokat, nem lesz beleszólása a gyerek mindennapi életébe vagy épp gyógykezelésébe, esetleges műtéti döntésekbe. Azzal sem tehet semmit, ha a felügyeleti jogot gyakorló másik szülő mondjuk elköltözik 300 kilométerre, ezzel ellehetetlenítve a kapcsolattartást a különélő szülő számára. „A gyakorlatban ez az apákra nézve volt nagyon hátrányos – mondta el Illés Blanka –, hisz a vitás ügyek 85 százalékban az anyák kapták a felügyeleti jogot. De nem mondanám, hogy csak az apáknak volt ez rossz.
Az EU öt éve komolyan foglalkozik azzal, hogy az egyszülős családok anyagilag nehezebb helyzetben, egészségügyileg rosszabb körülmények között élnek, egyre emelkedő tendenciát mutat köreikben a depresszió, és sokkal kevesebb esélyük van egy hosszú távú, stabil, új érzelmi kapcsolat kialakítására.
Számos kutatás és tanulmány eredményeit figyelembe véve adta ki az EU 2020-ban azt az ajánlást, hogy ezen egyszülős családmodellbe kényszerült nők helyzetén úgy segítsenek a tagállamok, hogy rendeljék el a váltott gondoskodást, és az apák is vegyék ki a részüket a gyermeknevelésből, ne csak tartásdíj megfizetésével, hanem fizikailag is neveljék, gondozzák a gyerekeket azonos, vagy közel azonos időben, mint az anyák. Tehát a közös felügyelet és a váltott gondoskodás számos tanulmány szerint az anyák érdeke leginkább.”
Az apák ma már négyszer annyi időt töltenek a gyermekek nevelésével, gondozásával, mint 20 évvel ezelőtt (Fotó: Getty Images)
A gyerekek érdekében
A fentiek mellett természetesen a gyerekek érdekeit kell elsősorban szem előtt tartani a válás során, Varga Judit állítása szerint a bíróságon is ez lesz az elsődleges szempont, ha a közös felügyeletről dönt majd a bíró. Illés Blanka véleménye az, hogy annyira megváltozott a családmodell a 2000-es évektől kezdve, hogy a gyerekek érdekei is szükségessé tették ezt a törvénymódosítást: „Az apák ma már négyszer annyi időt töltenek a gyermekek nevelésével, gondozásával, mint 20 évvel ezelőtt. Megnőtt tehát a társadalmi igény arra, hogy egy kapcsolat felbomlása esetén egyik szülőt se büntessük azzal, hogy elveszti a szülői felügyeleti jogát, és csak nagyon ritkán, az idő 10-20 százalékában láthassa csak a gyermekét.
Az EU tagállamok 2000-től kezdve egymás után fogadták el a közös szülői felügyeleti jog fenntartását és a váltott elhelyezést támogató jogszabályokat. Már nagyon ideje volt, hogy erre Magyarországon is sor kerüljön így 20 év után.
Már jó ideje a gyakorlatban, a bírói döntésekben is megjelent ez a fajta váltott gondoskodás, amikor a gyerek mindkét szülővel ugyanannyi időt tölt. „Ennek gátat szabott a Kúria 2020 nyarán kiadott precedens értékű döntése – mondta el Illés Blanka –, amiben kimondta, hogy ha a felek nem tudnak egyezségre jutni, és a bíróságnak kell ítéltet hozni a vitájukban, akkor a bíró nem rendelhet el heti váltást. 2021 tavaszán kaptunk egy olyan Fővárosi Törvényszéki döntést, ami ezt kikerülve azt mondta, hogy legalább amíg a per megy – ami akár három-négy évig is elhúzódhat – addig legyenek heti váltásban a gyermekek.”
Ez utóbbi döntéssel kivettek egy jelentős fegyvert a szülők kezéből, amit gyakran használtak válás során egymás ellen, mert így a perben egyik fél sem hivatkozhatott arra, hogy több időt tölt a gyerekkel, ami a bírói döntésben arrafelé terelte a hangsúlyt, ami igazán lényeges, mint például a szülői alkalmasság a gyereknevelésben. „A bíróság nap mint nap elszenvedte, hogy a jogszabály nincs harmonizálva a társadalmi igényekkel és az apák megváltozott szerepével a gyermeknevelésben” – érvelt a szakember a törvénymódosítás szükségessége és a gyerekek érdekei mellett.
Azért vannak fenntartások
A családjogi ügyvéd tehát régen várt és jó változásnak tartja ezt a törvénytervezetet, amelyben a közös felügyeleti jog rendesen, nyugati módra végre szabályozva lesz. A hírek hallatán azonban óhatatlanul felmerültek olyan aggodalmak az emberekben, mint például: mi lesz a bántalmazó különélő szülővel? Mostantól egyszerűen benyújthatja a közös felügyelet iránti kérelmet a gyerekkel élő szülő beleegyezése nélkül, és a bíróság engedni fogja, hogy a bántalmazó szülővel töltsön el heteket a gyerek? Illés Blanka szerint azonban nem ad szabad kezet a bántalmazóknak a törvénytervezet: „Nem, mert benne van a törvényjavaslatban, hogy csak »a gyermek érdekére figyelemmel« lehet elrendelni heti váltott kapcsolattartást. Egy bántalmazó szülőtől vagy teljesen megvonják a kapcsolattartási jogot vagy csak nagyon szűk keretet kap és ezen nem fog tudni változtatni. Ha viszont a bántalmazás nem éri el a bírósági gyakorlat ingerküszöbét, akkor a válaszom: igen, ez alapján várhatóan sokan akarnak majd heti váltást.
Ezeknek a szülőknek azt kell majd bizonyítaniuk, hogy a bővebb kapcsolattartás a gyermek érdekében áll. Kellenek tanúk, lesz igazságügyi szakértői vizsgálat, és ha az a végeredmény, hogy a gyermeknek a jelenlegi kapcsolattartás a jó, akkor nem lesz bővítés.
A szakember hozzátette, hogy a tartásdíj kérdéséről sem szabad megfeledkezni, ugyanis a heti váltásban gondoskodás, közös felügyeleti jog nem jelenti azt, hogy kevesebb lesz a gyerektartás. A tervezet szerint a tartásdíjról a közös felügyeleti joggal együtt dönt majd a bíróság, a döntés során pedig figyelembe veszi, hogy milyen lakhatási, rendszeres, iskolai, bármilyen gyerekkel kapcsolatos kiadás merülhet fel, és mindezt összevetve a szülők jövedelmével hozza meg a döntést a gyerektartásról.
A kérdés az, mi lesz a gyakorlatban?
Bár Illés Blanka sok kérdésben megnyugtatja valószínűleg a törvénytervezet kapcsán nyugtalankodókat, azért azt is hozzá kell tennünk, hogy a közös szülői felügyelet leginkább akkor tud jól működni, ha a szülők nem állnak háborúban egymással, hanem képesek arra, hogy közösen a gyerekek érdekeit tartsák szem előtt. Amíg ez nincs meg, addig a kierőszakolt közös felügyelet nem fog konfliktust megszüntetni, – ahogy azt Varga Judit a rádióban előrevetítette –, hanem inkább csak még nagyobb feszültséget generálhat a szülők között, aminek csak a gyerekek isszák meg a levét.
A közös felügyelet és a váltott gondoskodás számos tanulmány szerint az anyák érdeke leginkább (Fotó: Getty Images)
Ehhez hasonló aggodalmakat fogalmazott meg egy másik ügyvéd is a nyilatkozatában, melyet név nélkül adott nekünk: „Jelenleg azt tervezik változtatni, hogy a gyermek érdekeit nézve a bíróság a felek közös kérelme hiányában is dönthet közös felügyeletről. Értelemszerűen ez a közös szülői felügyelet akkor működőképes, ha a szülők megfelelően együtt tudnak működni egymással akkor is, ha köztük megszakadt az életközösség (vagy esetleg soha nem is volt). Gyermekkel kapcsolatos családjogi kérdésekben egyébként a bíróságnak mindig elsődlegesen a gyermek érdekét kell néznie – ami gyakran nem esik egybe a szülők szándékával.
A jogszabálymódosítás elméleti hátterével tehát igazából nem lenne gond, ami a komoly probléma: ennek a gyakorlata.
Egyrészt az általános társadalmi gondolkodástól még mindig elég távol áll maga a közös szülői felügyeleti jog, a szülők többsége egyszerűen alkalmatlan ilyen szintű együttműködésre, másrészt a gyereknek sem mindig jó, harmadrészt pedig sokszor a bíróságok, hatóságok is nehézkesen kezelik. Most ennek a jogintézménynek az alkalmazási lehetőségét szélesítik. Ez nem rossz, de hogy ténylegesen mi lesz ebből, erősen a bírósági gyakorlaton fog múlni. Csak feltételezés, de szerintem nem fogják ezt a bíróságok agyba-főbe alkalmazni. Ha valamelyik fél veszettül tiltakozik a közös felügyelet ellen, egy józan belátású bíró felfogja, hogy nem fog így a gyakorlatban működni a dolog, hiába rendeli el. Feltehetőleg akkor alkalmazzák majd, amikor mindkét szülő akarja a gyereket, mindkét szülő alkalmas a nevelésre, és gyereknek is ez lenne jó – csak megállapodni nem tudnak.”
