Az oktatási rendszer megreformálása nemcsak azért lenne jó ötlet, mert már évtizedek óta lejtmenetben van, hanem azért is, mert az iskolai végzettség és a tervezett terhességek, gyerekvállalási kedv között bizony összefüggés van. Márpedig régóta azt hallgatjuk a politikusoktól, hogy menjünk szülni még négy gyereket, lám, lehet, hogy a megoldás ott rejlik, ahol szemmel láthatóan nem igazán akarnak fejleszteni: az oktatásban.
Magasabb végzettség = több tervezett gyerek
Egy longitudinális kutatást indított 2018-ban a KSH Népességtudományi Kutatóintézete, melynek a várandósságról és csecsemőkorról kapott eredményeit osztotta meg a Kutatóintézet megbízott igazgatója, Veroszta Zsuzsanna a Magyar Közgazdasági Társaság Demográfiai Szakosztályának konferenciáján. A Demográfiai helyzetünk: várandósság, csecsemőkor című előadásban a szakember vázolta, hogy egy olyan kutatásról van szó, amelyben a vizsgálati alanyokat – a gyerekeket – már magzati kortól kísérik és bizonyos időközönként visszatérnek hozzájuk vizsgálatra, adatok gyűjtésére. Az első etap 2018–2022 között a várandósság és a csecsemőkor időszakát ölelte fel, ennek eredményeiről számolt be Veroszta Zsuzsanna.
Maga a vizsgálati módszer, hogy ilyen hosszú távon kísérik a gyerekeket, nem új keletű dolog, itthon és világszerte is nagy hagyománya van. Magyarországon például a 70-80-as években már volt egy hasonló longitudinális gyermekvizsgálat, aminek az eredményeit még ma is használják a védőnői hálózatban. Az egyik legrégebbi ilyen kutatás pedig Angliában fut, ahol már nyugdíjas kornál tartanak a vizsgálati alanyok, akiket magzati kortól kísérnek a kutatók. A mostani magyar kutatás 10 százalékos reprezentatív mintán alapul és a védőnők bevonásával végzik, úgy vizsgálva a gyerek életútját, hogy figyelembe veszik nemcsak azt, hogy milyen hatások érik a gyereket, hanem azt is, hogy a gyerek milyen hatással van a környezetére – például a szülők életét hogyan változtatja meg a gyerekvállalás.
Talán a mostani, pedagógus sztrájkokkal tarkított időkben az egyik legizgalmasabb eredmény ebből a kutatásból az, hogy nagyobb a gyerekvállalási kedv a magasabban kvalifikált anyáknál, azaz több gyereket terveznek azok az anyák (és apák), akiknek magasabb az iskolai végzettsége.
A kutatás szerint minél magasabb végzettségű az anya, annál inkább tervez az elsőszülött után három éven belül testvéreket. Ez az oktatási rendszer szempontjából is fontos adat, mert a csak szakképzettséggel rendelkező anyák terveznek kevesebb gyereket. Ha tehát a fő cél az, hogy minél több gyerek szülessen Magyarországon, minél többen vállaljanak gyereket, akkor bizony csak meg kellene reformálni azt az oktatási rendszert, rendes béreket adni a pedagógusoknak, fejleszteni az iskolákon, hogy minél magasabb végzettséget szerezzenek a leendő szülők, hiszen ezek szerint ezen is múlik az, hogy hány gyereket akarnak vállalni.
Szülés után nőnek az anya terhei (Fotó: Getty Images)
Az anyák terhei
Az anyaság nemcsak a szülésről és gyereknevelésről szól, hanem a megnövekedett felelősségről és terhekről is. A kutatásban azt is vizsgálták, hogy milyen a munkamegosztás a családokban, és bár észlelhető fejlődés abban, hogy az apák már sokkal inkább a család részei és eltávolodtak attól a sztereotípiától, hogy kizárólag a kenyérkeresés a feladatuk, de még így is az anyák 20 százaléka gondolja azt, hogy az apa keresse a pénzt, anya pedig foglalkozzon a gyerekkel és házimunkával. Ez utóbbi főleg a fiatal, alacsonyabban képzett, többgyerekes, esetleg partner nélkül, kistelepülésen élő anyákra jellemző.
Abban nem volt ekkora különbség az eredményekben, hogy a háztartási munkák zömét a mai napig az anyák végzik a terhesség és a csecsemőkor alatt, az apák feladata inkább a javítási munkák, ház körüli barkácsolás, de azért nem állnak rosszul a családok a munkamegosztásban.
A szülés után azonban tovább nőnek az anyák terhei, a közösen végzett tevékenységek is átkerülnek az anya vállára a kutatás szerint, főleg azoknál a családoknál, ahol az anya dolgozott a szülés előtt és az első gyerekét várta.
A százalékok ebben az esetben a feladatok növekedéséről kicsit becsapósak lehetnek, mert igazából a többgyerekes anyáknak van a legtöbb munkája otthon, de náluk nem olyan drasztikus a terhek növekedése a második, harmadik gyereknél az első gyerekhez képest.
A szakember következtetése szerint arra mutatnak az adatok, hogy miután munkába állnak a kisgyerek mellett az anyák, nem is a munkahelytől, hanem inkább a sok otthoni tennivaló miatt fáradnak el annyira. Az sem segít a fáradtságon, hogy még mindig ott tartunk, hogy nem túl gyakori a rugalmas munkaidő, home office, kötetlen munka, így a legtöbb anya a szülés után kénytelen teljes munkaidős, nem otthonról végezhető munkát vállalni, ami egy kicsit sem szolgálja a gördülékeny gyereknevelést és mellette egy háztartás vezetését. Nem csoda, hogy elfáradnak az anyák, miután nyolc órát egy irodában lehúznak, utána még a nyakukba szakad otthon a második műszak a házimunkák és gyereknevelés formájában. A kutatás megoldási javaslatokat nem ad, ez nem is a feladata, de gondolatébresztőnek mindenképpen jó lehet a döntéshozók számára is, hogy mivel lehetne a szülési kedvet növelni ma Magyarországon: jobb oktatással és szülőbarát munkahelyekkel.
