Az előzmények:
Január 7-én Baranyi Krisztina, Ferencváros októberben megválasztott új polgármestere bejelentette, hogy védett lakásokat jelölnek ki a kerület saját bérlakásállományából a családon belüli erőszak áldozatainak. Ennek apropóján először megkérdeztük Baranyi Krisztinát a projekt részleteiről (erről itt írtunk), majd úgy döntöttünk, továbbmegyünk: felkeressük az összes többi, szám szerint 22 budapesti kerület vezetőit, hogy ők terveznek-e hasonló lépéseket tenni a náluk élő áldozatok, zömmel anyák és gyermekek védelme érdekében, illetve: működik-e náluk hasonló védett lakásos rendszer és/vagy más típusú áldozatvédelmi program. És egyáltalán, összességében hogyan állnak hozzá a kerületi polgármesterek és kollégáik, ha náluk merül fel hasonló, tragikus bántalmazási eset, amelyekből szinte lassan minden napra jut egy újabb szívszorító történet.
Elöljáróban fontos tudni, hogy a gyermekvédelemről és a gyámügyről szóló 1997. évi XXXI. törvény kötelezi a húszezernél magasabb lakosú települések és kerületek önkormányzatait, hogy működtessenek átmeneti otthont gyermekeknek. Ahol pedig a lakosság száma a harmincezret is meghaladja, ott családok átmeneti otthonának is kell lennie. Emellett működik az állami fenntartású Országos Kríziskezelő és Információs Telefonszolgálat (OKIT), amelynek segélyvonalát a nap 24 órájában hívhatják az áldozatok. Ők újabban már telefonos applikáción keresztül is segítenek. Munkatársaik ezek után, ha kell, kiterjedt országos hálózatukon keresztül titkos menedékházakba, anyaotthonokba, családok átmeneti otthonába stb. viszik, bújtatják az agresszor elől az áldozatot. (A rendszerük pontos működését többek között ebben a cikkünkben mutattuk be.)
Amikor első körben felhívtuk az önkormányzatokat, a polgármestereknek és sajtósaiknak sokáig nem kellett magyaráznunk: mindenki hallott Baranyi Krisztina egyedülálló áldozatmentő akciójáról. Ahogy az is feltűnő volt, a családon belüli erőszak már mindenhol hívószó, a fővárosi önkormányzatok látják, ismerik a problémát, mérlegelik annak súlyát, őket is megrázták az utóbbi idő tragikus, bántalmazással összefüggő családi tragédiái. Főleg, miután ezek nem egyszer közvetlenül náluk történtek. Van, ahol már cselekszenek, máshol még csak tervezik, de a határozott elszánást és a segítségnyújtás szándékát mindenütt éreztük.
Válaszokat két kivétellel gyorsan kaptunk is az összes fővárosi önkormányzattól. Mivel 21 esetben egyáltalán nem alibizték el a választ – ebből is látszik, hogy komolyan veszik a kerületek a családon belüli erőszak kezelését – terjedelmi okokból két részletben közöljük körképünket. Riportunk első részében sorszám szerint haladunk Budától Budáig: most az I. kerülettől a XII. kerületig olvashatjátok a kerületek minimálisan szerkesztett, szó szerinti válaszát. A válaszokat nem értékeltük, nem minősítettük. A körkép második részét a többi kerülettel holnap közöljük Angyalföldtől Soroksárig.
I. kerület – Budavár, V. Naszályi Márta (25 ezer fő):
Az I. kerületi Önkormányzat új, kidolgozás alatt lévő lakáskoncepciójában szerepel egy olyan, vészhelyzetekben felhasználható, és állandóan rendelkezésre álló lakásállomány fenntartása, amely akár családon belüli erőszakot elszenvedett nők és gyerekek elhelyezésére is alkalmas. Céljuk épp ezért egy olyan családsegítő program kidolgozása, amely az érintettek (a kerületi oktatási és szociális intézmények, családsegítő szolgálat, rendőrség, stb.) érzékenyítésével gyors és hatékony segítséget tud adni a családon belüli erőszakot elszenvedőknek – tolmácsolta V. Naszályi Márta polgármester válaszát Schwajda Gergő, az ATV volt szerkesztő-műsorvezetője, a Budavári Önkormányzat jelenlegi kommunikációs vezetője.
II. kerület – Buda, Őrsi Gergely (90 ezer fő):
A II. kerületi önkormányzat szintén szeretne csatlakozni Baranyi Krisztina kezdeményezéséhez, akivel már egyeztetnek az ügyben. Főleg miután tavaly augusztusban a kerületben, a rózsadombi Zöldlomb utcában történt az utóbbi időszak egyik sokkolóan tragikus családirtása. Ők ezen belül is elsősorban a családon belüli erőszak megelőzésére és az áldozatok utógondozására helyeznék a hangsúlyt. Ennek jegyében a budai társönkormányzatokat (I., III. és XII. kerület) meghívták a Budai kerekasztalra, hogy egyeztessenek arról, a kerületek határait átívelően hogyan tudnak együtt fellépni az abúzus ellen, illetve hogyan tudnak hatékonyan segíteni a bajbajutottaknak. Ennek a stratégiáját fogják a közeljövőben együtt kidolgozni.
Az áldozatokat segítő szociális intézményháló mellett a II. kerületben működik egy önkéntes családi segítő kör is, akik átmenetileg befogadnak az otthonukba bántalmazó szülőtől, családtól menekülő gyerekeket, ha például az áldozattá váló szülőnek ilyen típusú segítségre van szüksége. A kerület célja, hogy az ő számukat is növeljék, segítség a közösség munkáját – tudtuk meg Varga-Nagy Esztertől, Őrsi Gergely és a kerület sajtófőnökétől, aki az IKEA magyarországi kommunikációs igazgatói székéből érkezett az ősszel megválasztott új, budai önkormányzathoz.
III. kerület – Óbuda-Békásmegyer, dr. Kiss László (130 ezer fő):
A III. kerületben az Óbudai Családi Tanácsadó és Gyermekvédelmi Központ által fenntartott Családok Átmeneti Otthona soron kívül fogadja a családi erőszak áldozatául váló szülőket és gyerekeket. Az intézmény 40 férőhelyes, 10 kiléptető lakás tartozik hozzá és évente további 6 önkormányzati bérlakással segítik a kiléptető lakásból való továbblépést. (A kiléptető lakás fokozatosan készíti fel a korábbi „krízises családot” újra az önálló életre. Itt részben önállóan élnek az érintettek, de kéznél van számukra a segítség – H. A.)
Az áldozattá válók segítését és a krízishelyzetek megoldását a hamarosan hivatalosan is családbaráttá alakuló önkormányzat kiemelt céljának tekinti, ezért szoros kapcsolatot tartanak a helyi rendőrkapitánysággal, hogy szükség esetén segítséget nyújthassanak – válaszolta megkeresésünkre Berta Zsófia, Óbuda-Békásmegyer önkormányzatának sajtómunkatársa.
IV. kerület – Újpest, Déri Tibor (100 ezer fő):
Újpest új, fiatal polgármestere, Déri Tibor az nlc-nek elmondta, hogy nagyon szimpatikus számukra Baranyi Krisztina ferencvárosi kezdeményezése, amit teljes mértékben támogatnak. Ők maguk is megfontolják, hogy belevágnak egy hasonló áldozatsegítő akcióba. Déritől azt is megtudtuk, a kerület önkormányzati lakásállománya jelenleg felmérés alatt áll, hogy tisztában legyenek vele, ha ez megvalósul, mennyi és milyen állapotú lakással számolhatnak.
A polgármester hozzátette, működik állami fenntartású áldozatsegítő S.O.S. Krízis központ Újpesten, ők jelenleg is segítik a bántalmazott nőket és gyerekeket. Az alapítványt és munkáját Újpest Önkormányzata támogatja, így ezúton a bántalmazott nők és gyermekek védelmét is. Karácsonykor például az önkormányzat névre szóló ajándékokat vitt az átmenetileg ott élő gyerekeknek.
Hamarosan Budapest több kerületében is megvalósulhat olyan családsegítő projekt, mint a salgótarjáni Menedék Családok Átmeneti Otthona. A Magyar Vöröskereszt által fenntartott intézmény olyan halmozottan hátrányos helyzetű családoknak nyújt elhelyezést, amelyek bántalmazással összefüggő, szociális, vagy pszichés okokból kerültek krízishelyzetbe (Fotó: MTI / Komka Péter)
V. kerület – Belváros-Lipótváros, Szentgyörgyvölgyi Péter (26 ezer fő):
Belváros Önkormányzatának Sajtóosztálya hosszú, precíz levélben válaszolt az nlc-nek, a lényeget így foglaltuk össze:
A kerület lakossága évek óta nem éri el a harmincezret, ennek ellenére az önkormányzat 2012 óta önként vállalja, és intézi helyben a krízishelyzetbe került családok, bántalmazott nők és gyerekek elhelyezését. Hogy azonnali segítséget nyújthassanak nekik, ebben most épp az S.O.S. Krízis Alapítvánnyal van szerződésük. Ha valakit az alapítványon keresztül kiemelnek a családból, illetve a kapcsolatból, például annak napi térítési díját is az Önkormányzat fizeti.
Az alapítványhoz egyrészt a helyi Egyesített Szociális Intézmény által működtetett Gyermekjóléti Szolgálat és Gyermekjóléti Központon, valamint a gyermekvédelmi jelzőrendszer munkatársain keresztül juthatnak el az érintettek. Utóbbiak azok a belváros-lipótvárosi pedagógusok, gyerekorvosok, védőnők, stb., akik közvetlen kapcsolatban állnak a családokkal és gyermekekkel.
Másrészt 25 körzeti megbízott is tevékenykedik a kerületben (mindegyikükhöz néhány utca tartozik), akik törekszenek a személyes kapcsolatok kialakítására a rájuk bízott társasházak lakóival. A körzeti megbízottak telefonszáma az összes társasházban és kerületi intézményben kint van, a helyiek az ő segítségüket családon belüli erőszak esetén is kérhetik. Emellett krízishelyzetben a kerületben található Egyesített Szociális Intézmény telefonszámát a nap 24 órájában hívhatják a bajbajutottak.
VI. kerület – Terézváros, Soproni Tamás (38 ezer fő)
A családon belüli erőszak nem magánügy, nem a „négy fal közé” zárható ügy, hanem a szó szoros értelmében közügy, mellyel a politikának dolga van. Központi (pl. Isztambuli Egyezmény ratifikálása) és helyi szinten is – fogalmazta meg határozott álláspontját, amikor megkérdeztük a kerület 33 éves új polgármesterét, Soproni Tamást. Hozzátette, Terézvárosban jelenleg a Család- és Gyermekjóléti Központ tud segítséget biztosítani a bántalmazottaknak, és a családsegítő munkatársai végeznek preventív munkát is. Az a cél, hogy a munkájukat összehangolják a kerületi rendőrség és a témában dolgozó civil és önkormányzati szervezetek munkájával, hogy egy jól működő jelzőrendszer jöjjön létre.
„Néhány hete egy nyilvános fórumon Spronz Júliával (vele nemrég készítettünk interjút a távoltartás intézményéről), a NANE szakértőjével és Szél Bernadettel beszélgettem arról, hogy mit tehetünk felelős döntéshozókként a családon belüli erőszak felszámolása érdekében. A NANE-val akkor megállapodtunk abban, hogy helyi szinten segítik a kerületi munkát, és januárban egy asztalhoz ülünk, közösen beszéljük át a lehetséges kerületi teendőket. Erre az egyeztetésre napokon belül sor kerül” – idézzük szintén Soproni Tamást. Terézváros polgármestere szerette volna, ha cikkünkben az is megjelenik, szerinte a családon belüli erőszakkal szemben egyedül akkor léphetünk fel hatékonyan, ha általánosságban is koncentrálunk a nők helyzetének javítására.
„A gazdaságban, a munkaerőpiacon, a családon belüli szerep tekintetében, abban, hogyan jelennek meg a nők az oktatásban, hogyan beszélünk a nőkről. Az egyenlő munkáért egyenlő fizetés elve, a családbarát munkarend és munkakörnyezet kialakítása, az érzékenyítő tanfolyamok, képzések, tréningek biztosítása olyan eszközök, melyeket egy helyi önkormányzati vezető is alkalmazni tud, és én fogok is” – ígérte meg a polgármester.
VII. kerület – Erzsébetváros, Niedermüller Péter (53 ezer):
„Az önkormányzati választásokat követő átadás-átvétel után felmértük, hogyan állunk önkormányzati lakásállomány terén. Kiderült, hogy összesen 2510 bérlakás van a kerületben, ezek közül jelenleg 2044 van kiadva, vagyis 466 üresen áll. Ezek nagyrészt borzasztó rossz állapotban vannak, konkrétan lakhatatlanok. Egyelőre most készülnek a koncepciók és a költségvetések, tervezzük, hogy ennek keretein belül 100 lakás felújítását vállalja az önkormányzat, hogy ezeket később oda tudjuk adni a rászorulóknak, köztük a családon belüli erőszak áldozatainak” – nyilatkozta az nlc-nek Dömsödi Gábor, Erzsébetváros szóvivője.
Az egykori ismert híradós, televíziós műsorvezető, Pásztó korábbi polgármestere azt is elmondta, az új erzsébetvárosi önkormányzat elsődleges feladatának tekinti a lakhatási körülmények gyors és hatékony javítását, új és igazságos pályázati rendszer kialakítását, különös tekintettel a szociális alapú lakáselosztásra. Beszélgetésünk során többször is kihangsúlyozta, hogy ők egy szociálisan érzékeny vezetésű kerület. Mindeközben Erzsébetvárosban van családok átmeneti otthona, amit a helyi civil szervezet, a Lámpás Egyesület üzemeltet. Illetve gyermekjóléti központ is működik a kerületben. Mindkét intézményt támogatja a kerület vezetése.
VIII. kerület – Józsefváros, Pikó András (77 ezer):
Józsefvárosban is érzékelik a problémát, tisztában vannak vele, hogy a családon belüli erőszak milyen égető, kiterjedt társadalmi probléma, egyben érzékeny téma. Ahogy azt is tudják, hogy az áldozatokat segítő védett ház fontos segítséget nyújtó intézmény, melyekből országszerte határozottan több kellene.
Ugyanakkor az áldozatsegítő szakma (a szociális szféra ezen ága, több áldozatsegítésben résztvevő egyház stb.) munkatársaitól úgy értesültek, nem a legszerencsésebb zajos hírveréssel bejelenteni, ha titkos, védett házak jönnek létre egy kerületben vagy máshol az országban. Ezzel nagyrészt a józsefvárosi önkormányzat vezetése is egyetért. Hiszen a védett ház lényege pont az, hogy senki sem tud a pontos elhelyezkedésükről, olyan szinten sem, hogy ezek melyik kerületben vannak, mert különben félő, hogy a bántalmazók könnyen rájuk találnak, ezáltal elveszítik a funkciójukat – érvelnek.
A kerületben egyébként üzemel egy EU-s projekt keretein belül a Józsefvárosi Áldozatsegítő Szakmai Együttműködési Rendszer (Jászer), melyhez most is fordulhatnak a kerületben élők. Az önkormányzat tervezi a program fejlesztését, folytatását.
A Nők a Nőkért Együtt az Erőszak Ellen Egyesület „Néma Tanúk” elnevezésű felvonulása a nők elleni erőszak felszámolásának nemzetközi világnapja alkalmából (Fotó: MTI / Balogh Zoltán)
IX. kerület – Ferencváros, Baranyi Krisztina (60 ezer fő):
A ferencvárosi önkormányzat egyelőre a folyamat legelején jár, de a tervek szerint hamarosan megtalálják a bérlakást, ahova egy időre elmenekülhetnek az áldozatok. – A projektről itt írtunk korábban, amit a helyi Szociális és Gyermekjóléti Intézmények Igazgatóságával közösen fognak lebonyolítani és működtetni.
X. kerület – Kőbánya, D. Kovács Róbert Antal (75 ezer fő):
Kőbányán a következőképpen alakul a bántalmazottakon segítő protokoll, amit Jankovich Tibor, a Kőbányai Önkormányzat Polgármesteri Kabinet nevében küldött el nekünk:
- Az önkormányzat két Családok Átmeneti Otthonával kötött ellátási szerződést. Ennek értelmében az áldozatok ezekben az intézményekben elsőbbséget élveznek.
- Ha anyát és gyermeket kell az agresszor elől menteni, az áldozatok ezenfelül a Bárka Gyermekek Átmeneti Otthonának baba-mama szobáját is használhatják.
- Miután az áldozat feljelenti a bántalmazót a rendőrségen, lehetősége van rá, hogy védett anyaotthonba költözzön.
- Amennyiben a bántalmazott még nem áll készen a családból való elköltözésre, az első a gyermek biztonságos körülményeinek a megteremtése. Ez intenzív családgondozás, pszichológusi segítség, esetleg családba fogadás által történik. Indokolt esetben bevonják a rendőrséget és a gyámhivatalt.
XI. kerület – Újbuda, László Imre (148 000 fő):
Újbudán jó ideje és jelenleg is ingyenes segítséget, támogatást kapnak azok a bántalmazott, családon belüli erőszaknak kitett emberek, akik megkeresik az Újbudai Humán Szolgáltató Központot. Ők jellemzően fiatal nők, kisgyerekesek, idősek, de előfordult már olyan is, hogy maga a gyermek kért segítséget. Mivel a szolgáltatások igénybevétele önkéntes (a gyermekveszélyeztetés kivételével), ezekben az ügyekben csak a bántalmazottra koncentrálnak – árulta el Molnár Krisztina, az októberben megválasztott újbudai polgármesteri kabinet kommunikációs vezetője.
A velük kapcsolatban állókat a pszichológiai tanácsadáson túl információnyújtással, krízistanácsadással is segítik. Lehetőség szerint fizikai segítséget is nyújtanak a kerületben, (anyaotthonokkal, védett házakkal vagy az OKIT-tal veszik fel a kapcsolatot, vagy ha kell, a családnak adományokat gyűjtenek). Továbbá jogi tanácsadás lehetősége is rendelkezésre áll, együttműködnek az érintett hatóságokkal, segítik a bántalmazottat érdekeinek képviseletében, jogainak megismerésében.
„Igyekszünk a bántalmazottat megerősíteni abban, hogy szükséges a rendőrségi feljelentés megtétele, valamint lehetősége van a távoltartás kérésére. Amennyiben szenvedélybetegség miatt lép fel kapcsolati erőszak, javasoljuk a RÉV szenvedélybetegség segítő szolgálat felkeresését. Amennyiben kiskorú gyermek veszélyeztetése is fennáll bántalmazás miatt, akkor a bántalmazóval is felvesszük a kapcsolatot. Esetkonferenciát hívunk össze, az eset súlyosságától függően hatósági intézkedésre teszünk javaslatot és jelezzük a rendőrségnek, hogy a családban kiskorú bántalmazásának gyanúja áll fenn. Az esetkonferencia célja a családdal kapcsolatban álló szakemberek együttgondolkodása, a segítségnyújtás formájának megbeszélése” – idézzük az nlc-nek küldött levél egy részletét, amely hosszasan leírta nekünk, milyen szolgáltatásokat nyújt és milyen szakmai protokollok alapján működik az újbudai áldozatsegítő központ.
XII. kerület – Hegyvidék, Pokorni Zoltán (57 ezer):
Nem kaptunk választ, pedig kétszer is írtunk nekik, és beszéltünk telefonon is. Ha mégis kapnánk, cikkünket frissítjük.
A folytatással holnap jövünk: a XIII. kerülettől a XXIII.-ig közöljük a válaszokat.
