Nincs kijárási tilalom, bármikor kimehetnénk az utcára, de nem tesszük, mert komolyan vesszük, hogy otthon kell maradni, mert csak így lassíthatjuk le valamennyire a koronavírus terjedését. Sok helyen lehet olvasni a közösségi oldalakon, hogy milyen sokan veszik félvállról ezt a felhívást, nyaralásnak fogják fel a kialakult helyzetet, és nyugodt szívvel kóricálnak az utcákon.
Nem az idősekről van szó, őket még jobban meg is értjük, hiszen számukra nem olyan ismerős az online tér, hogy egyszerűen áttegyék oda a szociális kapcsolataikat, mint a fiatalok.
Nem ők egyedül azok, akik nem tudnak a fenekükön megmaradni.
A fiatalabb korosztály sem bír a négy fal között létezni, az egyik budapesti kerületben például az önkormányzat leláncolta az összes játszóteret, de másnapra már levágták a szülők a lakatokat, láncokat, és bent bandáznak a gyerekekkel. Minden jel arra mutat, hogy rengetegen vannak még mindig, akik nem veszik komolyan a koronavírus terjedését. Ezért kell feltenni a kérdést, kit védhetünk azzal, hogy otthon maradunk?
Mindenkinek van anyja, apja, nagymamája, gyereke, szerelme, barátja… akik között bőven vannak olyanok is, akikre veszélyesebb lehet a vírus, mert épp olyan vérnyomáscsökkentőt szednek, vagy daganatos megbetegedésük volt, esetleg valamilyen krónikus betegséggel élnek együtt. Neked is van, nekem is van. Ha magadért nem akarsz otthon maradni, akkor gondolj bele, kinek a védelmében tennéd meg? Magadat és másokat kell most védened azzal, hogy nem mész ki a lakásból, ha nem muszáj.
Képünk illusztráció (Forrás: Getty Images)
Rövid – és nem reprezentatív – közvélemény-kutatásom során arra jutottam, hogy a legbulizósabb ismerőseimnek is van, akiért otthon maradnak, vegyünk róluk példát!
„Az egész őrület előtt nem nagyon voltam itthon, folyton mentem a dolgom után, a munkám is szaladgálós, és imádok emberek között lenni, a barátaimmal kávézni vagy csak nagyokat sétálni a belvárosban. Mindez egy csapásra megszűnt, itthon ülök, és minden lehetséges tevékenységet átraktam az online oldalakra. Kinek a kedvéért? Leginkább a saját egészségemért és az anyukámért.” – Kata
„Én sem voltam egy otthonülő fajta, de most már két hete csak akkor megyek ki, ha vásárolni kell, igyekszem a minimálisra visszaszorítani ezt az időt. A nagymamámnak is én csinálom a bevásárlást, de szerencsére van autóm, így el tudom kerülni a tömegközlekedést. Nem megyek baráti találkozókra – ez mondjuk nem kérdés a barátaimnak sem -, nem bandázok, nem akarok kávézni kávézókban, mert szeretném, ha én is és a barátaim is épségben, egészségesen kerülnének ki a helyzetből.” – Anett
„Mi rengeteget mentünk a gyerekekkel ezerfelé, legtöbbször a játszótérre, de most inkább vállalom, hogy megőrjítenek a négy fal között, de nem megyünk ki, maximum az erkélyre napozni. Értük teszem. A férjemnek is vannak szívproblémái, amiket teljesen jól karban tartanak gyógyszerekkel, de emiatt még veszélyesebb számára most ez a helyzet. Érte is itthon maradok. Bár láttam én is, hogy levágták a láncokat a játszóterekről a szülők, és bent játszanak együtt egész sokan, de csak csóválni tudom a fejem, szerintem ez nem túl felelősségteljes magatartás.” – Zita
További cikkek a #maradjotthon témában:
