Teljes tévút az, hogy az a jó szülő, aki kiszolgálja a gyerekét, hogy aztán majd 30 évesen se találjon el a szennyesig a koszos zoknikkal. Akkor tesszük a legjobbat a gyerekeinkkel, ha egészen pici koruktól kezdve bevezetjük őket otthon a házimunka világába, saját feladatot adunk nekik, és az életkoruknak megfelelő feladatokat számon is kérjük rajtuk. Nemcsak azért kell házimunkára szoktatni a gyerekeket, hogy anya ne szakadjon bele a háztartásba, hanem mert a felnőtté váláshoz szükséges készségekre tesznek szert közben.
Ha a gyerek házimunkázik, ahhoz türelem kell
Könnyebb elfoglalni a gyereket, amíg a szülők elvégzik a házimunkát, hiszen csak hátráltatnak benne, de Paul Ágnes, a CYCLE kommunikációs tanácsadója szerint nem szabad türelmetlennek lenni, inkább táplálni kell a gyerek természetes kíváncsiságát, mintsem elfojtani. Márpedig kíváncsi lesz, hiszen egy kétéves gyerek mindig ott akar lenni, ahol az anyja, és utánozni is akarja a szüleit, tehát ha épp a mosást rakjuk be, akkor biztos, hogy fejest akar ugrani a szennyeskosárba, és ő akarja beletenni a gépbe a mosószert. Bár tény, hogy ha segít a gyerek, az egy kis (nagy) felfordulással jár pici korában, de ne törjük le a kedvét, inkább hagyjuk kísérletezni.
„Kis türelemmel kulcsfontosságú készségeket fejleszthetünk az otthoni feladatok közös, játékos elvégzésével – fogalmazta meg Ágnes. – Ezt a természetes kíváncsiságot ne fojtsuk el, hanem türelemmel és kreativitással vezessük rá a gyerekeket arra, hogy eleinte pici feladatokat végezzenek el, majd ahogy idősödnek, nagyobbakat. A fiatalok azért képesek órákig számítógépes játékokkal játszani, mert abban a világban maguk cselekedhetnek belátásuk szerint, és ez óriási sikert ad.
Miért ne élhetnék meg a szabad, felelős cselekvés jogát a valós világban is?
Az önbecsülésüket és felelősségérzetüket növeljük azzal, ha saját feladataik vannak, amelyekre nekik kell figyelniük. Sok fiatal felnőttnek komoly problémát okoz az önellátás, mikor saját útjukat kezdik el járni, pedig az otthoni környezetben minden adott, hogy játszva elsajátítsák ezeket a készségeket még gyerekkorukban. “
Ez most akkor gyerekmunka?
Egy szülői értekezleten kiáltott fel a szülőtárs, amikor az óvónők javasolták, hogy kezdjük el a házimunkázást a gyerekkel, ha még nem tettük, hogy „Dehát ez gyerekmunka!” Majd folytatta, hogy szerinte ez marhaság, szegény gyereknek addig van gyerekkora, amíg nem kell mással foglalkoznia, mint a játékkal, és nem fogja otthon dolgoztatni a középsős gyerekét. Gyakori tévhit, hogy a gyerek számára olyan kényszer lenne a házimunka, mint amilyennek mi érezzük, a valóság ezzel szemben az, hogy a társadalmi beilleszkedését is segítjük, ha kis feladatokat rábízunk a ház körül.
„A rendszeres, a korosztálynak megfelelő, ésszerű mennyiség a megfelelő, tehát ez nem jelenti azt, hogy egész nap dolgozni kell, szó sincs gyerekmunkáról – mondta el Ágnes. – Ha a gyerekünkre rábízunk feladatokat, azzal azt is üzenjük, hogy megbízunk benne, és igényeljük, hogy a család, vagyis a közösség feladataihoz hozzájáruljon, ő pedig biztos abban, hogy fontos helye van a családban, figyelmet és gondoskodást kap. Ez egy adok-kapok viszony, sok kérem és köszönömmel, ami a társadalmi együttélés alapja.”
Az önállóságra nevelés babakorban kezdődik
A szakember is megerősített abban, hogy ha egészen kicsi kortól már bevezetjük a gyereket a házimunkák világába, akkor nem lesz a vége az, ami miatt most annyi szülő és nagyszülő panaszkodik, hogy nem tudják ellátni magukat a fiatalok 18-20 évesen. Ahelyett, hogy a szülők – főleg az anyák – magányos hősként vezetik a háztartást, eljött az ideje, hogy megtanítsuk a gyerekeknek, hogy a közös élettér rendben tartása közös feladat:
„Épp olyan, mint legtöbb esetben a munkavállalás, ahol a kollégákkal kell együtt teljesíteni, egy adott feladatot megoldani. Ezt minél hamarabb jó megtanulni, így a háztartási feladatok felosztása, a részfeladatok pontos elvégzése, a másik motiválása mind olyan készség, ami felkészíti a majdani iskolai és munkahelyi kihívásokra a gyerekeket.”
Milyen házimunkát végezzen egy kisgyerek?
Természetesen szó sincs arról, hogy mostantól a kétévesek porszívózzanak és háromévesen már ablakot is pucoljanak, csupán azokat az apró feladatokat érdemes rájuk bízni, amit el is tudnak végezni. Egy kétéves már a szennyesbe tudja tenni a pólóját és képes bedobni a dobozba a legót is. Aztán szépen lépésenként haladhatunk velük a nehezebb feladatok felé.
„Számos készséget lehet játszva háztartási munkával elsajátítani – mondta el Ágnes. – Ilyen például már pici korban a feladat megértése és a kivitelezéséhez szükséges lépések, vagyis a sorrendiség elsajátítása. Egy adott háztartási feladat elvégzéséhez a gyerekeknek egyrészt meg kell tanulniuk megérteni a rájuk ruházott feladatot, másrészt követniük kell a feladat elvégzéséhez szükséges sorrendet. Például mosásnál segíthet szétválogatni a színes és fehér ruhákat, majd jöhet a többi lépés, amit eleinte mi mutatunk meg neki, majd felügyelet mellett maga is elvégezheti.”
Kevesebb dolgunk nem lesz a háztartásban attól, hogy a kicsi gyerek segít, mert nyilván újra kell utána rendezni, amit már egyszer megcsinált, mégis rá kell ébredni, hogy ez az ő érdeke, úgyhogy hagyni kell, hogy házimunkázzon. Felnőttként sokkal könnyebb lesz tőle az élete, és nem csak azért, mert el tudja mosogatni maga után majd a bögréket: „A pontos szervezés és a jó rendszerezési készség óriási előnyt jelent a mindennapi életünkben és a munkánk során is – tette hozzá a szakember. – Elsajátítani a játék utáni rendrakást, étkezés után a tányérok mosogatóba helyezését és kialakítani a tárgyak helyét, időt takarít meg. Ha tudjuk, mit, hol találunk, gyorsabban eljutunk a kivitelezendő feladat sikeréhez, hiszen, ha a ceruzákat nem a plüssök között kell megkeresni, gyorsabban lehet rajzolni is!”