Lúgos támadás: az elkövető védője „üzemi balesetként” akarja kártéríteni a súlyos csonkítást elszenvedett Renner Erikát

Ami pedig a követelt 25 millió forint töredéke, kétmillió forint lenne. Renner Erikával beszéltünk arról, hol tart az ügye. Az alperes jogi képviselőjét is kerestük, de nem kívánt nyilatkozni.

Herczeg Szonja

2020. November 16.

Ahogy az nlc.hu beszámolt róla, a lúgos orvos áldozata, Renner Erika 2017 óta polgári per keretein belül próbál kártérítést megítéltetni a bírósággal az ellene elkövetett súlyos, és – a szakértők által is alátámasztottan – életveszélyes támadás ügyében. Az ügyében elítélt férfi védője pedig most – teljesen abszurd módon – üzemi baleseti besorolás alapján akarja a kártérítését kifizetni, ami a töredéke annak, amit az áldozat követel – tudtuk meg Renner Erikától.

„2013 márciusában lettem a lúgos orvos áldozata. Kálváriámat az igazságszolgáltatásban országszerte sokan megismerték, mert a büntetőeljárás ügyészség általi megszüntetését követően arra kényszerültem, hogy a nyilvánosság előtt vívjam meg a harcomat, mert úgy éreztem, hogy ha nem így teszek, nem lesz egyáltalán felelősségre vonás. Amikor még sehol nem tartott a büntetőügy, kártérítési pert is indítottam az engem örökre megcsonkító vádlott ellen. A polgári jogi keresetem tartalmazta a testi sérüléseimet és a pszichés traumámat, valamint az ezzel kapcsolatban kényszerűen bekövetkezett életminőségi változásokat is. A kártérítési per arra való, hogy a bűncselekményt elkövető tettes a büntető ítéleten felül, ami a börtön, anyagi értelemben is vállalja tettéért a felelősséget. Így teljes az igazságszolgáltatás. Legyen óriási tétje akár csak bántalmazni valakit, különösen maradandóan összeroncsolni őt és tönkretenni az egész életét és nemcsak a sajátomra gondolok, de a környezetemére is” – mondta az nlc. megkeresésére Renner Erika arról, hol tart most az ügye.

Lúgos-ügy: üzemi balesetként kártérítenének

Újabb váratlan fordulat Renner Erika ügyében (Fotó: Nagy Zoltán)

Ez, amiről most szó van, a jogerősen lezárt büntetőper, amiben a Budai Irgalmasrendi Kórház egykori igazgatóját jogerősen 11 év fegyházbüntetésre ítélték és örökre eltiltották az orvosi hivatástól 2018. július 12-én, követő polgár jogi pere, ami a bűncselekménnyel okozott károk megtérítéséről szól. (Mint ismert, az elkövető és ügyvédje a Kúriához fordult az ítélet után, arra hivatkozva, hogy az ügyében alkalmazott büntetőeljárási törvény alkotmányellenes volt. A Kúria július 30-i döntésében az ítéletet fenntartotta, a volt orvos rácsok mögött marad és le kell töltenie a büntetését.)

Az ügy, azoknak, akik még nem ismernék: a vád szerint (ami alapján eddig összesen 6 esetben elítélték a férfit) Bene Krisztián 2013. március 12-én saját otthonában támadta meg Renner Erikát, miután a nő pár hónappal korábban szakított vele. Erika épp indulni készült, amikor az ajtóból egy maszkot és sisakot viselő alak visszatuszkolta a lakásba, megkötözte, kábító injekciót adott be neki, majd meztelenre vetkőztette. Ezután az öntudatlan Erikát bevonszolta a fürdőszobába, a fürdőkádba tette, és ott leöntötte lúggal a nemi szervét. A következőkben pokrócba csavarta, elvette telefonjait és laptopját, hogy a támadást rablásnak álcázza, majd rázárta az ajtót, és magára hagyta. Erika volt férje és jelenlegi párja – mivel Erika nem ment be aznap a munkahelyére, és többször sem vette fel a telefont – a lakására siettek, és mentőt hívtak. Az orvosszakértők szerint, ha nem így tesznek, nem tudni, mi történt volna az áldozattal.

A polgári perben Renner Erika 25 millió forintot követel támadójától, mert neki áldozatként kell viselnie és finanszíroznia a bűncselekménnyel kapcsolatos következményeket. Ezen belül például a traumafeldolgozáshoz szükséges terápia költségeit, nem is beszélve a lúgos támadás okozta fizikai sérülések helyreállításáról. (Erika 9 műtéten van túl.). „A bűncselekménnyel okozott minden terhet, minden költséget a kezdetektől én finanszírozok és minden kárát kizárólag én viselem. 2020. november 11-én, pontosan három évvel azután, hogy megkezdődött a polgári per, és hét és fél évvel a megcsonkításom után az elsőfokú bíróság lezárta a bizonyítási részt és november 25-ére ítélethirdetésre napolta el a tárgyalást” – mondja az áldozat.

A polgári per egyik 2020. januári (a Törvényszék sajtóosztálya akkor engedélyezte a regisztrációt) ülésén újságíróként részt vettem, ekkor derült ki, hogy a bíró, annak ellenére, hogy a büntetőeljárás lezajlott, az ott keletkezett szakvéleményeket okiratként átemeltél a kártérítési perbe, újabb vizsgálatoknak szeretné alávetni Erikát. (A tárgyalást Renner Erika kérése ellenére zárttá tették, az alperes személyiségi jogaira hivatkozva). Ekkor az áldozat ügyvédjét, dr. Bartos Bálintot kérdeztem, aki nagyjából vázolta, mire volt kíváncsi a bíróság a jogrendszer alapján:

Volt -e rendszeres menzesze?
Szedett-e fogamzásgátlót?
A meglévő általános állapotára/életkörülményeire tekintettel spontán vagy lombikprogramban történő gyermekvállalásra lett-e volna esélye?
Gyermekvállalásra spontán vagy lombikprogram keretében lett volna nagyobb esélye?
Jelenleg milyen állapotban van a felperes (azaz Erika) méhe?
Képes-e a felperes szexuális életet élni?
A hüvelyi sérülés milyen konkrét hátrányt okoz Erika életében?

Nem sokkal a cikk megjelenése után a perben eljáró bírót lecserélték, jelenleg női bíró viszi az ügyet, aki szintén elrendelt újabb szakértői véleményt Renner Erika állapotáról. Mint azt októberben a Telex megírta, az áldozatot júniusban négy és fél órán keresztül három női szakértő hallgatta meg, akik arra jutottak, hogy Erikánál súlyos tünetekkel jelentkező poszttraumás stressz diagnosztizálható, a traumát máig nem dolgozta fel, csak megtanult együtt élni a tünetekkel. Arra is kitérnek, hogy Renner Erika az elmúlt években intézményi abúzus áldozata lett, az ügyészség ugyanis először meg akarta szüntetni a nyomozást, majd az elhúzódó tárgyalások során főleg férfiak előtt kellett vizeletürítési- és menstruációs problémáiról, megváltozott szexuális életéről beszélnie.

A lúgos támadás elkövetője a a Fővárosi Ítélőtábla előtt (Fotó: MTI / Balogh Zoltán)

„A 10. alkalommal, amikor már 35 hónapja jártunk polgári tárgyalásokra, az alperes becsatolt egy üzemi balesetről szóló jogesetet, valamint hivatkozott egy NEFMI-rendeletre és táblázatra, ami a megváltozott munkaképességűek rokkantsági kérelmének elbírálásának szabályait rendezi, az ő sérüléseik, betegségeik százalékos megítéléséről szól” – folytatja Erika.

Jogi képviselői konyhanyelvre fordítják nekünk, hogy ez mit jelent. Azt, hogy ez a becsatolt táblázat és rendelet az üzemi baleset okán indított eljárások, illetve kérelemre indított leszázalékolások szabályozása, semmi közük egy bűncselekmény által okozott sérülés, kár, illetve a kártérítési összeg megállapításához. „Ekkor, az utolsó tárgyaláson ismerte el először a jogalapot az alperes jogi képviselője, úgy fogalmazott, nem tehet másként, ezt elismeri, majd utána a jogerős ítéletek ellenére sokadszorra is belekezdett a büntetőítéletek vitatásába, kihangsúlyozva, hogy nem a jogerősen elítélt a tettes. Számomra nem elfogadható, hogy a polgári perben az alperes és ügyvédje a büntetőítéleteket (hangsúlyozom, 6-szor ítélték el) rendszeresen relativizálással megkérdőjelezi és ezért soha, egyetlen alkalommal sem figyelmeztette őket a bíróság. Felszólalását úgy fejezte be, hogy mindezekért mintegy 2 millió forint kártérítés megítélését tartják reálisnak, melyet szerintük egyébként sem a tettes okozott, hanem az engem kezelő orvosok. Ez pedig nem igaz” – mondja Renner Erika.

Az áldozat szerint a tettes tehát üzemi balesetként kíván kezelni egy bűncselekményt és az üzemi balesetekre kalkulált ellátási jóvátétel alapján akar számolni. Renner Erika úgy érzi, ez olyan, mintha a tettes által csonkolással járó sérülésnek pusztán a technikai költségét kívánja kifizetni, vagy – mint hasonlít – a megerőszakolt nőnek az abortuszköltségét ajánlaná fel.

Renner Erika jogi képviselője is megjegyezte, hogy a becsatolt táblázat egészen másról szól, mint az ő keresetük.

Renner Erika szerint ez abszurd, mivel az elkövető tette szándékos, aljas indokból elkövetett, nincs ehhez köze sem munkavégzésnek, sem közlekedésnek, sem orvosi műhibának, sem véletlennek, sem semmilyen betegségnek.

„A sérüléseim visszafordíthatatlanok, kiterjedtek és súlyosak. Mind fizikai, mind lelki értelemben. Nem fogadta el a polgári bíróság a büntetőügyben erről született rakás szakértői véleményt, hanem új szakértői csoportot rendelt ki, akik ugyanazt egyértelműen megerősítették. Igaz, ezért le kellett utazzak Pécsre és egy négyórás kikérdezés-maratonnak kellett alávetnem magam. Csupán annyit várok el, hogy a testemet és pszichémet ért visszafordíthatatlan sérüléseket okozó brutális lúgos roncsolásért nem üzemi baleseti alapon, hanem az elkövetett bűncselekmény és az elszenvedett sérüléseim mértékével arányos kártérítést állapítson meg a bíróság.”