Aktuális

Lúgos orvos: Renner Erika nőiességébe is belemarnak a bíróság nonszensz kérdései

2017 decembere óta polgári peres úton kér kártérítést az őt ért lúgos támadás miatt Renner Erika. A bíróság kérdései mélyen az intim szféra alá másznak.

Ma már szinte nincs olyan ember Magyarországon, aki legalább egyszer ne hallott volna a „lúgos támadásként” elhíresült ügyről. Pontosabban arról a harcról, amit az áldozat, a doktor volt barátnője, Renner Erika kénytelen volt megvívni azért, hogy a jogrendszer igazságot szolgáltasson neki.

Egy ideig úgy tűnt, hogy Renner Erika sikerrel járt. Bántalmazóját, aki elkábította, majd maró lúggal leöntötte nemi szervét, és magára hagyta, 2018. július 12-én, öt évvel a bűncselekmény elkövetése után a Kúria – a Fővárosi Ítélőtábla öt hónappal korábbi megismételt másodfokú ítéletét súlyosbítva – 11 évre ítélte. Erika viszonylag megnyugodott: hosszú út állt mögötte (erre nemsokára ki is térünk).

Békéje azonban csak egy évig tartott, ugyanis a „lúgos orvos”, azaz Bene Krisztián alkotmányjogi panaszt nyújtott be, amiben az addigi összes (szám szerint négy darab) jogerős ítélet megsemmisítését, valamint börtönbüntetése végrehajtásának felfüggesztését kérte. A panaszban az is szerepelt, hogy Benének „sérülnek a magánélet védelméhez, a családi élet tiszteletben tartásához és a személyi szabadsághoz, valamint a foglalkozás gyakorlásához való jogai, a mentális károk lényegében fel sem mérhetőek, a materiális károk pedig számottevőek”. Az Alkotmánybíróság, sokak meglepetésére, be is fogadta a beadványt 2019 júniusában, és novemberben kétszer is tárgyalta, de határozat egyelőre nem született. (A „meglepetés” szót csak azért használom, mert a testület nagyon ritka esetekben tesz így, a beadványok többségét alapból elutasítja.)

A panasz alapja, hogy a férfi ügyvédje szerint alkotmányellenes a Kúria jogerős ítélete, mivel megfosztották Benét az érdemi felülvizsgálat jogától amiatt, hogy a Kúria a jogerős ítéletét a 2019 júliusában életbe lépett új Btk. szerint hozta meg, míg a per még az előző Btk. szerint zajlott.

A dolog lényege konyhanyelven az, hogy amennyiben az Alkotmánybíróság helyt ad a panasznak, az egész ügyet újra is tárgyalhatják, Bene ügyvédje szerint pedig (bizonyos feltételek mellett, vagy azok nélkül) addig szabadlábra is helyezhetik védencét. Amikor ez kiderült, egy civil kezdeményezésre több száz tüntető vonult a Kossuth térre, hogy egy szál sárga rózsával fejezzék ki szolidaritásukat Erikával és mindenki mással, aki bántalmazás, erőszak áldozata lett.  

Az EZT NEM! – Sárga rózsával az igazságért tüntetés résztvevői vonulnak a Lánchídon 2019. november 4-én. A demonstrálók a lúgos orvosként ismertté vált elítélt alkotmányjogi panasza ellen tiltakoztak (Fotó: MTI / Mónus Márton)

A tüntetés utáni időszakban, tavaly év végén kimagaslóan sok tragikus kimenetelű családon belüli erőszakra derült fény, emiatt Varga Judit igazságügyi miniszter imázsépítésnek beillő videóban jelentette be, hogy 2020 az áldozatvédelem éve lesz, és mindent megtesznek azért, hogy az erőszak áldozatain segítsenek. Kivéve azt, hogy ratifikálják az isztambuli egyezményt, amit a miniszter asszony feleslegesnek tart. 

Azonban amit Renner Erika új tárgyalásával kapcsolatban tapasztalni lehet, az nem éppen ezt bizonyítja. 

Kevesen tudják, mert nem verték nagy dobra, és az ügy is nehezen visszakereshető a Fővárosi Törvényszék honlapján, de Erika 2017 decembere óta polgári per keretében próbál kártérítést megítéltetni a bírósággal az elkövetőnél. Nemcsak azért, mert jogos a követelése, de azért is, mert úgy gondolja, hogy nem az áldozatoknak kell viselniük a bűncselekménnyel kapcsolatos következményeket, hanem a jogerősen elítélt elkövetőnek – legyen szó akár büntetőjogi, akár erkölcsi vagy anyagi következményekről. Rennernek további pszichológiai segítségre volt szüksége, mert állapota nemhogy javul, de folyamatosan rosszabbodik: az alkotmánybírósági panasz befogadása és a polgári per eseményei miatt „visszacsúszott” a trauma feldolgozásában, és folyamatos terápiára szorul, hogy a mindennapokban funkcionáljon. Ez pedig nem kevés pénzbe kerül, hisz az állam nem biztosít ehhez sem anyagi, sem szakmai segítséget az áldozatoknak, mindent maguknak kell megoldaniuk és finanszírozniuk.

A bíróság január 15-i ülésén sem az alperes, vagyis Bene Krisztián, sem jogi képviselője nem jelent meg. Renner Erika, jogi képviselője, dr. Bartos Bálint ügyvéd, dr. Pákozdi Zoltán Rudolf bíró, Erika élettársa, Balogh Attila és én (rajtam kívül álló okok miatt késve) vettünk részt rajta, mivel annak ellenére, hogy a korábbi ülésekről azt a tájékoztatást kaptam, hogy zárt körűek, a Fővárosi Törvényszék sajtóosztálya megkeresésemre a januári tárgyalási nappal kapcsolatban azt válaszolta: a tárgyalás nyilvános.

Az ügy semmit nem halad, ennek oka, hogy a bíró különböző szakértői véleményeket kért be Erika állapotáról. Tette ezt annak ellenére, hogy a büntetőjogi perben az áldozatot már vizsgálták szakértők, és születtek igazságügyi szakértői vélemények is, amelyeket a polgári perbe okiratként átemeltek. Erikát még jobban traumatizálta már az újabb vizsgálatok gondolata is, akárcsak az, hogy újra megkérdőjelezik súlyos sérüléseit. A kérdések ugyanis az elszenvedett (szó szerint idézünk) „kárát”, a nemiségét és nőiességét ért csorbát hivatottak firtatni.

A szakértői véleményekkel kapcsolatban Erika ügyvédjét, dr. Bartos Bálintot kérdeztem, aki nagyjából vázolta, mire kíváncsi a bíróság a jogrendszer alapján:

  • Hány éves volt Renner Erika a bűncselekmény idején?
  • Volt -e rendszeres menzesze?
  • Szedett-e fogamzásgátlót?
  • A meglévő általános állapotára/életkörülményeire tekintettel spontán vagy lombikprogramban történő gyermekvállalásra lett-e volna esélye?
  • Gyermekvállalásra spontán vagy lombikprogram keretében lett volna nagyobb esélye?
  • Jelenleg milyen állapotban van a felperes (azaz Erika) méhe?
  • Megállapítható-e, hogy a támadás miatti sérülések és azok következményei a felperes spontán megtermékenyülését, valamint a terhesség kiviselését befolyásolták az azóta eltelt időszakban? Amennyiben igen, úgy kérik, hogy a szakember határozza meg a befolyásoltság mértékét, és mutassa be, hogy miként alakult a felperes sérülések elszenvedését megelőző állapotához képest.
  • Képes-e a felperes szexuális életet élni?
  • A hüvelyi sérülés milyen konkrét hátrányt okoz Erika életében?
  • Milyen mértékben járult hozzá Erika jelenlegi állapotához a sajtónyilvánosság, az elnyúló kezelési időszak és maga a lúggal való leöntés? Hatásukat százalékban kellene az orvosszakértőnek megállapítania.
  • Milyen volt Erika támadás előtti egészségi állapota, a traumát megelőzően volt-e esetleg pszichés megbetegedése?

Ezekre a kérdésekre kellett volna a január 15-i tárgyalási napon választ kapni, de nem sikerült. Az az intézmény, amelytől a bíró kérte a szakértői nyilatkozatot (Nemzeti Szakértői és Kutató Központ) tavaly június óta „kapacitáshiányra” hivatkozva nem végzi el a bíróság által kért vizsgálatokat (ez alatt azt kell érteni, hogy nem rendelkeznek urológussal, égéssebészetben jártas sebésszel, plasztikai sebésszel). A bíró így kénytelen újabb intézményt felkérni a vizsgálatok elvégzésére, ezért a tárgyalást elhalasztotta, a per legközelebb márciusban folytatódhat. 

Erika fontosnak érzi tisztázni, hogy ez, ami vele történik nem a bíróról szól. „Hanem arról, hogy a rendszer hogyan működik. Legyen 2020 az áldozatok, az áldozatsegítés éve, örülnék neki!” – mondja.

Zaklatásból emberölési kísérlet

Azoknak a kedvéért, akik nem ismerik az ügyet behatóan, visszamegyünk az elejére. A vád szerint (ami alapján eddig minden esetben elítélték a férfit), Bene Krisztián 2013. március 12-én saját otthonában támadta meg Renner Erikát, miután a nő pár hónappal korábban szakított vele.

Erika épp indulni készült, amikor az ajtóból egy maszkot és sisakot viselő alak visszatuszkolta a lakásba, megkötözte, kábító injekciót adott be neki, majd meztelenre vetkőztette. Ezután az öntudatlan Erikát bevonszolta a fürdőszobába, a fürdőkádba tette, és ott leöntötte lúggal a nemi szervét. A következőkben pokrócba csavarta, elvette telefonjait és laptopját, hogy a támadást rablásnak álcázza, majd rázárta az ajtót, és magára hagyta az öntudatlan, elkábított áldozatot. Ha nincs Erika volt férje és jelenlegi párja, akik – mivel Erika nem ment be aznap a munkahelyére, és többször sem vette fel a telefont – a lakására siettek, és mentőt hívtak, nem tudni, mi történt volna az áldozattal.

Renner Erika (jobbra) a vádlott tárgyalásán, 2018. február 22-én (Fotó: MTI / Balogh Zoltán)

És hogy miért rezzent össze mindkét férfi, amikor nem tudta elérni az áldozatot? Erika még a 168 Órának készült interjúmban mondta el nekem, hogy az életük már akkor merő félelem volt: elmondása szerint Bene Krisztián a támadás előtt is zaklatta, sőt jelenléte így vagy úgy folyamatos volt egészen a bűncselekményig, annak ellenére, hogy az ekkor már jelenlegi élettársával, Balogh Attilával élő Erika ezt nem akarta. Renner ennek ellenére nem fordult a rendőrséghez, hiszen „az iskolában nem tanítják meg, hogy igenis ekkor már segítséget kell kérni”, hanem próbált normális életet élni, ellátni gyermekeit, törődni új párjával, és bemenni mindennap dolgozni.

A támadás mellett viszont minden eltörpült, ami addig történt. Miután hazamehetett a kórházból, egy házi szakápoló járt hozzá mindennap kötözni, kötözés előtt pedig morfiumalapú gyógyszert kellett bevennie az iszonytató fájdalom ellen. Ráadásul hiába, hogy a fő, reggeli kötést az ápoló tette fel, a nedvedzés miatt ezt kétóránként cserélni kellett, így párjának, Attilának is meg kellett tanulnia a folyamatot. Erika ápolója szerzett egy szikét is, és Attila asszisztálásával próbálta rendszeresen megszabadítani a nőt a vastag, fekete réteget képző elhalt szövetektől, hogy a sebek tisztulhassanak.

Erika ma már jobban van, de sosem lesz képes például szexuális életet élni. Gyerekeit is megviselte az a borzalom, ami édesanyjukkal történt, fiának pszichológus segítségére volt szüksége. A támadás után több műtétre is szükség volt (összesen kilenc beavatkozáson van túl), és ezeket elintézni sem volt könnyű, ugyanis a vádlott, pontosabban a már elítélt elkövető a Budai Irgalmasrendi Kórház igazgatója volt, így a tágabb értelemben vett kollégák közül sokan nem akartak „belekeveredni”.

„Kiürítheti a katéterét a férfi mosdóban, ha akarja”

Mindennek tetejébe az ügyészség 2014 augusztusában annak ellenére is megszüntette Erika ügyét, hogy a nyomozás végén a rendőrség vádemelési javaslattal küldte azt meg nekik – arról nem is beszélve, hogy a nő a kihallgatásokra sem emlékezett vissza szívesen. Nem volt könnyű, mikor az egyik alkalommal például arra kérték, próbáljon meg visszaemlékezni, megerőszakolták-e. Amikor zokogott, a kihallgatók lehajtott fejjel hallgatták végig, egy pohár vizet sem adtak neki, és közölték vele, hogy a katéterét a férfi mosdóban ürítheti ki, ha akarja. Jogi képviselője ekkor közbelépett, és azt kérte, tartsanak szünetet, mert látta, hogy Erika már nagyon nem bírja.

Az ítéletet hallgatja a volt barátnőjét lúggal leöntő és bántalmazó orvos 2018. február 22-én. A férfit kilenc év szabadságvesztésre ítélte és végleg eltiltotta orvosi hivatásától a bíróság (Fotó: MTI  / Balogh Zoltán)

Végül Erika fellebbezett az ügyészségi megszüntető határozat ellen, így mégis lett tárgyalás. A nő ekkor fordult először a nyilvánossághoz is, mert más reményt már nem látott arra, hogy ne tussolják el nemcsak az ő, de más áldozatok ügyét sem. Mint mondta, a doktor rangjait és érdemeit hosszasan sorolták a bírósági kiírásokban, míg róla annyit mondtak:

az áldozat.

Az első bírósági tárgyaláson Erika úgy érezte magát, mintha csak díszlet lenne a saját maga által indított perben, és ez így is maradt mindaddig, amíg az egykori Népszabadság újságírója, Rab László nem írt az ügyéről, majd ennek hatására tömegesen meg nem jelentek a tárgyalásokon a sajtó képviselői. Erika elmondása szerint ekkor történt hozzáállásbeli változás az ügyében, ekkor kezdték el komolyan venni az esetet.

Első fokon végül a Fővárosi Törvényszék 2016 májusában négy év börtönbüntetésre ítélte testi sértésért Benét, és öt évre eltiltotta orvosi hivatása gyakorlásától. Ez ellen felmentésért fellebbezett a vádlott és ügyvédje.

A másodfokú tárgyaláson már súlyosbodott, maradandó súlyos testi sértés helyett életveszélyt okozó testi sértés lett az ítélet: 2017 márciusában kilenc év börtönre ítélték Benét, és örökre eltiltották a praktizálástól. Ennek ellenére a férfi az ítélet után két hétig még szabadlábon védekezhetett, Erika pedig továbbra is rendőri védelmet kapott – akkor ez már több mint két éve tartott.

A következőkben a Kúriához került az ügy, mivel plusz bűncselekményt is megállapítottak másodfokon, ott pedig visszahelyezték az ügyet másodfokra. A megismételt másodfokú tárgyalásokat már előzetesben ülte végig Bene Krisztián, az ítélet újra 9 év börtön és az orvosi hivatástól való örökös eltiltás lett. Mivel újra megállapítottak további bűncselekményeket is (magánlaksértést és személyi szabadság megsértését), harmadfokra ismételten a Kúriához került az ügy, ahol megint súlyosbítottak: 11 évre ítélték a férfit.

A kérdés most az, hogyan végződik Erika polgári pere, milyen döntésre jut az Alkotmánybíróság, és vajon kezdődhet-e a kálvária elölről.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, az nlc Facebook-oldalán teheted meg.

Címlap

top

Szeretnél értesítést kapni?

Az értesítések bármikor kikapcsolhatók a böngésző beállításaiban.

A hét legizgalmasabb cikkei!
Friss sztárhírek itthonról és külföldről
Tudd meg, mit mond a horoszkópod!
Regisztráció

Elfelejtett jelszavad helyett könnyen tudsz új jelszót megadni, ehhez az alábbi lépéseket kell csak követned:

  1. Add meg az alábbi beviteli mezőben az e-mail címed vagy felhasználóneved
  2. A hozzád tartozó címre kiküldünk egy levelet a jelszócseréhez. Ellenőrizd a SPAM mappádat is, ha nem látod pár percen belül a levelet a beérkezettek között.
  3. A levélben kapott linket 24 órán belül lekattintva eljutsz egy felületre, ahol megadhatod az új jelszavad
  4. Jelentkezz be a friss jelszóval

Fiókod törléséhez add meg a jelszavadat:

Itt tudod a jelszavadat megváltoztatni:

Új jelszó mentése