Nőnap: Renner Erika és Orosz Bernadett kívánsága

Nem mindenki tart ünnepeket, mert nem mozgatja meg a saját szülinapja, névnapja, a Valentin-nap, mert nem érzi szükségét az ünneplésnek, az ajándékozásnak, az üresen kongó, nagy szavaknak. Viszont vannak olyanok, akiknél nem ilyen prózai az ok. Nem szerencséjükben nem szeretnek vagy akarnak ünnepelni, hanem azért, mert úgy érzik: nincs mit. Vagy nem így szeretnék. Nem egy cserép virággal, egy bonbonnal, vagy egy éttermi vacsorával.

Hanem ennél nagyobb dolgokra vágynak, olyasmire, ami nemcsak az ők, de mások életét is megváltoztatja.

El tudjuk képzelni, hogy mire vágynak a most menekülő ukrán nők nőnapra. Vagyis nem, nem tudjuk. Ahogyan azt sem, hogy a fizikailag és lelkileg súlyosan bántalmazott, a nőiességükben és személyiségükben meggyötört nők, túlélők mit szeretnének. De megkérdeztük.

Eredetileg egy békés tüntetésen tettük volna meg, ám a szervezők a háborúra való tekintettel lemondták az eseményt, amelynek a célja az lett volna, hogy felhívják Varga Judit igazságügyminiszter figyelmét az áldozatok nem megfelelő állami segítésére, a jogrendszer hibáira és az Isztambuli-egyezmény ratifikálására. Kétségtelen, hogy a szomszédos Ukrajnában történő eseményekkel foglalkozni most rendkívül fontos, tenni az onnan menekülőkért még inkább az, ugyanakkor, attól, hogy háború van, a korábbi problémák – legyen szó a nők elleni erőszakról,  a szegénységről, vagy az egészségügyi helyzetről – nem szűntek meg. Sőt, egy háború, vagy globális válság rendszerint csak fokozza, elmélyíti azokat: mióta a világ a világ, a nők a legnagyobb elszenvedői a háborúknak.

Sárga rózsás tüntetés Renner Erika mellett 2019 novemberében (fotó: Neményi Márton)

A jelenlegi, drámai helyzet ellenére virágot vinni egy nőnapi séta során, nem a béke és az összetartás elleni tett, nem a háború, és az onnan menekülő, vagy ott rekedt emberek szenvedéseinek bagatellizálása. Ellenkezőleg, egy kiállás a legvédtelenebbek, a legkiszolgáltatottabbak mellett. Minden körülmények között.

Idén a sárga rózsát Gabriellának szántuk

Annak a 22 éves nőnek, akit február 5-én, Kemecsén a volt barátja megvakított. A 33 éves támadó Gabriella mindkét szemét kinyomta.
A nő sokáig védett házban lábadozott, testvérén keresztül akkor ezt üzente a Blikken keresztül támadójának: „Reméli, hogy A. megkapja, amit megérdemel, és ugyanolyan borzalmas kínokat kell átélnie, mint amin ő megy keresztül. Igazság szerint bármilyen nehéz is, neki és nekünk is a jövőre kell koncentrálnunk, a gyógyulás, a rehabilitáció most a legfontosabb. A kisgyermeke jó kezekben van, legalább miatta nem kell aggódnia Gabinak.”

2020-ban 88 százalékkal több kapcsolati erőszak történt Magyarországon, mint egy évvel korábban

Az első sárga rózsás tüntetés 2019-ben Renner Erika mellett szólt, amikor kiderült, a bíróság elfogadta támadójának fellebbezését, és esély nyílt arra, hogy Bene Krisztiánt szabadon engedik. Szerencsére ez nem történt meg.

A Budai Irgalmasrendi Kórház volt igazgatója 2013-ban támadta meg otthonában Renner Erikát, maró lúggal öntötte le a nő nemi szervét és környékét. Bene Krisztiánt jogerősen 11 év szabadságvesztésre ítélték. 2021 nyarán pedig Renner Erikának 25 millió forintos kártérítést is megítélt a bíróság.

Erikát arról kérdeztük, mi jut eszébe arról, hogy nőnap, és ő mit kérne ezen az ünnepen:

„Március 8.nőnap. Fontos lett volna a mostani sárga rózsás megmozdulás, de sajnos az élet közbeszólt. A hatóságok nem veszik komolyan a kapcsolati erőszak jeleit. Sok közülük – ahogy Gabriella esete is rámutatott – megelőzhető lenne, ha lennének erre kidolgozott protokollok, felvilágosítások, érzékenyítések. 2020-ban a Nem tehetsz róla, tehetsz ellene által szervezett Legyen nőnap jótékonysági rendezvényére üzent az igazságügyi miniszter, aki egy kis türelmet kért ennek kidolgozására. Én azt gondolom, a türelem véges, és hogy ez nem egy trafik, amire kiírjuk, hogy »rögtön jövök«. Minden egyes percen életek múlnak. Továbbra sem veszik komolyan, továbbra sincs hova fordulnia egy párkapcsolati erőszak elszenvedőjének. Továbbra is csak a hozzátartozókra számíthat. Egyre többen vállalják fel azt, hogy párkapcsolati erőszak áldozatai lettek és egyre többen beszélnek erről. Az emberek ezeken a borzalmakon keresztül, mint ami Gabriellával is történt megláthatják a bántalmazás igazi természetét. Sajnos, mert megfelelő edukáció és intézkedések mellett, nem lenne szükségük tragédiákon keresztül szembesülniük. Egyre többen szeretnének kifejezni, hogy ebben változást várnak. 

Attól, hogy nem tesznek semmit sem annak érdekében, hogy a párkapcsolati erőszakban legyen visszatartó erő, az áldozatokat a rendszer is kiszolgáltatja az elkövetőknek, ha éppen nem maga a rendszer bántalmazza őket, ahogyan az az én igazságügyi szakvéleményemben is leírásra került, intézményi bántalmazás áldozata is lettem.”

Renner Erika a 2020-as nőnapi demonstráción (fotó: Neményi Márton)

Orosz Bernadett kálváriája 2019 novembere óta tart. Ekkor történt, hogy döbbenetes fotók jelentek meg a Facebookon egy nőről, akit felismerhetetlenre vert az exe. Ő volt Bernadett, aki a közösségi médián keresztül kért segítséget, mivel a hivatalos szervek jóformán annyiban hagyták a bántalmazást, annak ellenére, hogy az ügyben eljáró nyomozó a kihallgatása után azt mondta:

„Ilyen brutális támadást nő ellen még nem látott.”

Bernadett úgy érezte, hogy csak a nyilvánosság segíthet rajta, rettegett, hogy az elkövető befejezi azt, amit majdnem sikerült véghez vinnie. Azóta a hatgyermekes anya csak annyit kívánt, hogy a bántalmazóját a tettéhez mérten igazságosan szankcionálják, és tartsák tőle távol.
„Amióta tudomásomra jutottak a Gabriellával való történtek, egyfolytában a még mindig, szintén szabadlábon lévő bántalmazómtól fokozottabban rettegek, miközben összeszorult szívvel folynak a könnyeim, mert mint édesanya teljes mértékben tudok azonosulni a helyzetével és nekem csak a jobb szemem idegkárosodása következett be a harmadik bántalmazásnak köszönhetően, de még ez is hátrányos hatással van a mindennapi életvitelemre. Ép ésszel felfoghatatlan számomra az a kegyetlenség, ami vele is indokolatlanul történt, és hogy talán már soha nem láthatja a kislányát” – fogalmazott az nlc-nek Orosz Bernadett, a saját ügyével kapcsolatban pedig elmondta, hogy eddig büntetőügyben mindhárom bántalmazás bizonyítva lett és perszakaszba lépett.

„2022. február 17.-én volt az előkészítő tárgyalás, ahol az ellenem elkövető nem tett beismerő vallomást. Szűkszavúan, mindösszesen egy nemmel tagadta még mindig a bántalmazások tényét, a számtalan releváns bizonyíték, tanúk és független szakértők alátámasztásával ellentétesen. Ráadásul mindezt úgy, hogy a harmadik életveszélyes bántalmazásom során tettenérés történt és a Magyar Honvédség 2020. január 09. határozata egyértelműen, »kétséget kizáróan« megállapította K. István felelősségét. Pontosabban azt, hogy a terhemre ő követte el. Mivel nem tett beismerő vallomást, ezért a per folytatódik. Hálás vagyok az illetékes bíróságnak, azért mert tekintettel vannak az áldozati, sértetti jogaimra és távmeghallgatás keretén belül hallgattak meg, melyet a továbbiakban is biztosítanak részemre” – mesél az elmúlt időszak eseményeiről Bernadett, aki arról is beszámolt, hogy szerinte okkal és joggal nehezményezi azt, hogy a férfi még mindig szabadlábon védekezhet.

„Legalább egy nyomkövetővel való ellátása mint kényszerintézkedés számomra kissé megnyugvást jelentene. Tekintettel arra, hogy Gabriellát sem védte meg bántalmazójával szemben a távoltartási végzés. Egy veszélyes elméjű, kiszámíthatatlan, öntörvényű bántalmazót egy papír nem gátol meg abban, hogy befejezze azt, amit elkezdett, vagy megnyomorítsa az áldozat életét. Mint sok esetben tapasztalható, pl. P. Lajos debreceni baltás gyilkostól sem mentette meg a feleségét – mondja, majd hozzáteszi: – Egy bántalmazó, amennyiben elveszíti a birtok tárgyát, abban az esetben dacos gyermek módjára az áldozat teljes ellehetetlenítésére törekszik. A bántalmazó részéről nem üres fenyegetések hangzanak el. Akármilyen abszurdnak is tűnnek. Amennyiben az áldozatnak sikerül a padlóról felállnia és az élete is rendeződni látszik, esetleg már boldog, az olyan szintű dühöt vált ki a bántalmazóból, hogy az indokolatlan megtorlás hatósági védelem hiányában elkerülhetetlen. Ezért lenne fontos az, hogy végre legyen az erőszakra egy irányelv. Szakemberek képzése elengedhetetlen ahhoz, hogy felismerjék azt, hogy egy bántalmazó és nem egy normális kapcsolattal állnak szemben. Mert sajnos sok esetben még mindig normál kapcsolatként kezelik a bántalmazó kapcsolatokat és akinek sem közvetlen, sem közvetett tapasztalata nincs erről a jelenségről, nem tudja és sajnos sok esetben nem is akarja hatékonyan, érdemben kezelni. 

Fotó: Neményi Márton

Bernadett, aki 2019 óta keményen kiáll az érdekeiért, és más bántalmazottak ügye mellett, azt üzeni azoknak a nőknek, akik jelenleg is egy bántalmazó kapcsolatban élnek, hogy

ne féljenek, hanem lépjenek!

„A gyerekeknek is joguk van a biztonsághoz és az erőszakmentes élethez. Neked pedig jogod van az irántad mutatott tisztelethez, fizikai és érzelmi biztonsághoz. Senki nem érdemli meg, hogy bántsák. A személyed vagy viselkedésed nem a bántalmazás oka, ezek csak kifogások a bántalmazó részéről. A te felelősséged annyi, hogy benne maradsz-e egy bántalmazó kapcsolatban, miután felismerted a helyzeted és segítséget kapsz, de a bántások a bántalmazó felelőssége. Gabriellának nehéz szavakba öntenem az üzenetem. Egyszerűen erre nincsenek szavak. A kitartás szó ebben az esetben közhelynek tűnik számomra. Hála Istennek, hogy életben maradt és imádkozom érte, hogy mihamarabb felépüljön testileg és lelkileg egyaránt. Szívem szerint szavak nélkül átölelném, mint egy gyermeket, hogy érezze azt az emberbaráti szeretetet, amit ismeretlenül is érzek iránta, és ringatnám, ahogyan gyermekeimet vigasztaltam kisebb korukban. Még akkor is, ha ez első hallomásra furának tűnhet” –  magyarázta a nő, és azt is elmondta, ő mit kíván a kormánytól nőnap alkalmából.

„Talán furán hangzik, de kegyelmet! Ennek keretén belül az erőszakra végre egy irányelvet. A nők számára is biztosítsa a kormány azokat az emberi jogokat és lehetőségeket, amelyek egy férfit megilletnek. Tekintettel arra is, hogy minden ember egyenlő. Az emberi jogok alapját az egyén iránti tisztelet elve képezi. Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata is tartalmazza: »Minden emberi lény szabadon születik és egyenlő méltósága és joga van. Az emberek ésszel és lelkiismerettel bírván, egymással szemben testvéri szellemben kell, hogy viseltessenek.« Vagy a nyugati kultúrát átható keresztény vallás üzenete: tiszteld felebarátodat. Szeresd felebarátodat, mint te magadat. védelmet biztosítani azok számára, akiknek szükségük van rá” – mondja Bernadett, aki szerint kegyetlen és embertelen érdemi intézkedés hiányában a védtelen gyermekeket, édesanyákat, nőket életveszélyes helyzetben hagyni.