A szívemre hallgatok: nem karácsonyozom az idős anyukámmal

Volt, hogy addig ismételtem anyukámnak, hogy nem most kell szerelőt hívni, plázába rohangálni, hogy elment a hangom. Én pont azért nem találkozom vele hónapok óta, mert szeretem és féltem, és még sokáig szeretném magamhoz ölelni. Igen, mi a karácsonyt is külön töltjük.

Baranyai Enikő

2020. December 08.

Erős, sportos barátom hagyta el a kórházat néhány napja. Őt is megviselte a koronavírus, de egy negyvenes, anyuka ismerősöm is kórházi ellátásra szorult a betegség miatt. És van olyan ismerősöm, aki bár nagyon szereti az anyukáját, tavasztól szigorúan tartották a távolságot. A bevásárlást a 80 éves asszony küszöbén hagyta, úgy kommunikáltak, hogy az idős néni kiállt a teraszra, ő pedig az utcán maradt. De idén novemberben a néni egyre nehezebben viselte a bezártságot, és egyetlen születésnapi köszöntésre találkozott a fiával. Napokkal később a néni megbetegedett, azóta is kórházban van.

Az a helyzet, hogy sokan vannak, akik tünetmenetesen vészelik át ezt a ránk szakadt zombivírust. Ami jó hír, hiszen az egészségügy minimum túlterhelt, rossz hír viszont, mert kicsit vakmerőbben találkoznak másokkal, vagy nem veszik elég komolyan a helyzetet. És itt van a probléma.

A szeretet nem korlátozódik karácsonyra

Sok ismerősöm számol be arról, hogy márpedig a karácsony, az karácsony, nem lehet elzárni egymástól a rokonokat, amúgy sem betegek, szóval elmennek a nagyszülőkhöz, akármi is lesz. Én nem tudom, hogyan lett hirtelen mindenki profi diagnosztika, de simán hordozhatja valaki a vírust, attól, hogy nincs tünete. A karácsony az tényleg karácsony, csak nem a kötelező bejgli tunkolástól, és a sablonos csillagszórózástól és a kényszeres ajándékozástól lesz az, hanem a szeretettől. És tetszik vagy sem, úgy látom, hogy ebben az évben az aggódás a szeretet leginkább kézzelfogható jele, és ezért én nem találkozom karácsonykor a 64 éves anyukámmal.

Amikor nyáron enyhült a járvány, voltunk együtt sétálni (maszkban), és elmentünk bevásárolni, de még misére is elkísért. De az első és a második hullám alatt is nagyon szigorúan tartom magam ahhoz, hogy nincs ölelés, nincs puszi, nem megyünk 1.5 méternél közelebb egymáshoz. Lelkileg pedig úgy tudom erősíteni, hogy ha kell, kicsit kiabálva, de újra és újra elmondom neki, hogy semmit nem érek el egyetlen mostani öleléssel, ha aztán nem lesz több.

A karácsony az én értelmezésében egyébként is az elcsendesedésről, és a vallásról szól. A szeretet pedig, amit egymás iránt érzünk, nem korlátozódik erre a három napra. Három orvos barátomat kérdeztem meg, hogy szerintük „levonatozzak e karácsonyra anyához”. Csak az egyikük hajlott az igenre, ám csakis akkor, ha előtte csináltatok egy tesztet, és egyedül, autóval tudnék lemenni. Túlaggódják? Nem hiszem. Látom az arcukat (videóchaten), amikor 1- 2 napra kiszabadulnak a Covid-ügyeletből, az ő véleményük számomra mérvadó. Nem nézek görcsösen, naponta frissülő táblázatokat, tőlük próbálok tájékozódni, és a szívemre, meg az eszemre hallgatok. És igen, most a szív is azt mondja: online karácsony.

Online karácsony, nem a szeretet hiánya (Fotó: Profimedia)

Az élet, vagy a covid teszt a drága?

Anyukám erős, nem szed vérnyomásgyógyszert, nem cukros, igazából vékony, mint egy pici madárka. De idős, és én féltem. És az őrületbe kerget, amikor azzal hív fel, hogy „el fogok menni ügyet intézni a hivatalba”, vagy további kedvencem „már hívtam villanyszerelőt és ablakost, hogy még az ünnepek előtt megnézze ezt, meg azt”. Nem vagyok rá büszke, de ilyenkor úgy kiabálok, hogy elmegy a hangom. Mert igenis addig kell mondani neki, amíg a fejébe nem veri, hogy ezek most NEM létszükségletek. Hogy most a fenekén kell maradnia, kötögessen nekem új pulóvert, tanulja meg használni a Skype-ot, menjen ki maszkban sétálni a közeli parkba, és tanuljon meg online bevásárolni. Ez a feladat.

A törődés szerintem most az élet megóvása. És ha már itt tartunk, lehet, hogy a Covid-teszt megterheli a családi kasszát, de ha mindenképpen a nagyszülőkkel akarunk ünnepelni, akkor ajándék helyett csináltassuk meg, hogy valamelyest nyugodt szívvel ölelhessük át őket.