Az eltűnt személyeket egy idő után és meghatározott feltételek mellett lehet halottnak nyilvánítani, ha nincs semmilyen információ az illető hollétéről. Néha azonban a bíróság nem elég körültekintő, vagy a bürokratikus gépezetbe csúszik egy-egy homokszem, és úgy válik valaki hivatalosan halottá, hogy nagyon is életben van. Ezután neki kell bebizonyítania, hogy nem is halt meg, ami nem is olyan egyszerű, mint elsőre gondolnánk, néha hosszú évek alatt sem sikerül. Morbid történetek következnek.
1. Évek óta bizonygatja, hogy életben van
Egy francia nőnek három éve nincs személyi igazolványa, egészségbiztosítása, jogosítványa és bankszámlája, mert a bíróság 2017-ben halottá nyilvánította, pedig az 58 éves Jeanne Pouchain életben van. Az egész még 2004-ben kezdődött, amikor a nő takarítócégét 14 ezer euró (5 millió forint) kártérítésre kötelezték egy alkalmazott elbocsátása miatt. Ám a vállalat csődbe ment, ezért a volt munkavállaló 2009-ben új perben próbálta megkapni a járandóságát, de ezt elutasították, hiszen a cég már nem létezett. A volt alkalmazott aztán 2016-ban közölte a bírósággal, hogy a volt főnök semmilyen megkeresésre nem reagál, a levelekre nem válaszol, biztosan meghalt, ezért az örökösein szeretné behajtani a neki megítélt kártérítést. A bíróság erre mindenféle ellenőrzés nélkül halottnak nyilvánította a nőt, és minden hivatalos dokumentumát érvénytelenítették.
Jeanne Pouchain ezen a 2021. január 8-i fotón nagyon is élőnek tűnik, pedig a hivatalok szerint három éve meghalt (Fotó: Jean-Philippe Ksiazek / AFP)
Pouchain több mint három éve próbálja bebizonyítani, hogy él, de egyelőre nem járt sikerrel. Hiába vitt a bíróságra egy hivatalos iratot az orvosától, hogy életben van, azt mondták neki, hogy ez kevés. Most az ügyvédje azt próbálja a bírósággal kimondatni, hogy az egykori alkalmazott rosszhiszeműen keltette a nő halálhírét, hogy az örökösöktől megkaphassa a tartozást. Eközben a másik fél azzal érvel, hogy maga Pouchain játszotta el a halálát, hogy elkerülje a kártérítés megfizetését.
2. Beperelte a feleségét, mert halottnak nyilváníttatta
A romániai Constantin Reliu még 1992-ben ment ki Törökországba, hogy munkát vállaljon. Utoljára 1999-ben látogatott haza, utána viszont semmit sem hallott felőle a családja. Felesége 2013-ban kérte, hogy nyilvánítsák halottá az eltűnt férjét, ami 2016-ban meg is történt. Közben lejárt az akkor 61 éves férfi törökországi tartózkodási engedélye, és letartóztatták. Ekkor tudta meg, hogy hivatalosan már nem él.
Reliu minél előbb szeretett volna visszamenni Törökországba, ahol már van egy működő vállalkozása, de ehhez előbb újra „élővé kellett válnia”, és vissza kellett szereznie az állampolgárságát. Bírósághoz fordult, hogy érvénytelenítsék a holttá nyilvánítását. Először azonban elutasították a beadványát, csak a fellebbezés után ismerték el, hogy a férfi valóban él. Mindezek mellett pert indított az „özvegye” ellen is a történtek miatt.
Constantin Reliu
3. Elírtak egy számot, papíron meghalt a nő
A texasi Sherry Ellis egy receptet szeretett volna kiváltani a gyógyszertárban 2019-ben, de a bankkártyáját elutasította a rendszer fizetéskor. A 73 éves nő nem értette, mi történhetett, ezért bement a bankjához. Csak ott derült ki, hogy nem hackerek áldozatává vált, hanem a társadalombiztosító halottnak nyilvánította a nőt, ezért megszüntették a társadalombiztosítását és érvénytelenítették a bankkártyáját.
Ellis tízféle gyógyszert szedett egyebek mellett a vérnyomására, a szív- és gyomorproblémáira, és férjével hónapról hónapra éltek, ezért igazi csapás volt számukra a tévedés. A biztosító megvizsgálta a dolgot, és rájöttek, hogy véletlenül Ellis TAJ-számát írták egy elhunyt személy halotti anyakönyvi kivonatára. Viszont 45 napba is beletelhet, mire „feltámasztják” a papíron meghalt nőt. „Ha nekik elég pár kattintás, hogy valakit tévedésből halottnak nyilvánítsanak, miért nem lehet az egészet 30 perc alatt visszacsinálni” – tette fel a jogos kérdést a nő. Végül egy helyi tévécsatornának is elmesélte a történetét, ami meggyorsította a folyamatot, és visszaállították a társadalombiztosítását és a bankkártyáját.
4. Halottként kért útlevelet
Nem csak külföldön fordulnak elő olyan morbid esetek, amikor egy élő személyt tévesen halottnak nyilvánítanak a bürokrácia bugyraiban. 2019-ben egy egy idős, magyar állampolgár az Egyesült Államokból kért útlevelet, mert súlyos beteg lett, és még egyszer haza akart térni Magyarországra. Ekkor szembesült azzal, hogy nem kaphat útlevelet, mert Magyarországon holtnak van nyilvánítva.
Az idős férfit még 1987-ben nyilvánította holttá a Ceglédi Városi Bíróság, mert akkoriban csak annyit tudtak, hogy korábban külföldre távozott, de semmilyen információjuk nem volt a hollétéről, sem arról, hogy életben-van-e. A férfi azonban nem halt meg, Floridában telepedett le. Végül a konzulátuson keresztül a Pest Megyei Főügyészségtől kért segítséget, és a rendkívüli körülményekre tekintettel kezdeményezték a férfi holtnak nyilvánításáról szóló bírói döntés hatálytalanítását.
5. A bankja szerint Fésűs Nelly párja elhunyt
Úgy tűnik, az ismert emberek között is előfordul, hogy tévesen halottnak nyilvánítják őket. Na nem arra gondolunk, amikor a halálhíréről érkeznek hamis pletykák, hanem amikor hivatalosan is elhunytnak tekintenek valakit. Így járt Fésűs Nelly párja, Vajtó Lajos is, aki furcsa telefonhívást kapott az önkormányzattól 2016 januárjában. A hagyatéki ügyintéző konkrétan megkérdezte tőle, él-e még, mert a bankja szerint meghalt, megszüntették a számláját, és erről értesítették az önkormányzatot. Kiderült, hogy az éves egyenleg-ellenőrzésnél nem találták otthon, az egyik lakó pedig azt mondta, meghalt. Vajtó Lajost nagyon felzaklatta a történet, és írt egy hosszú, nem túl megértő levelet a bankjának. Aztán visszaállították a számláját.
Fésűs Nelly és Vajtó Lajos (Fotó: RTL Magyarország)
6. Meghalt a névrokona, őt nyilvánították holttá
A spanyol Juana Escudero 2010 óta küzd azért, hogy végre a hivatalok is elhiggyék neki, hogy életben van. Először viccesnek találta a dolgot, de hamar kiderült, hogy cseppet sem tréfás az ügy. Az ötvenes éveiben lévő nő kálváriája akkor kezdődött, amikor Málagában meghalt egy másik Juana Escudero, aki ráadásul egy napon született történetünk főszereplőjével. Tévedésből viszont az Alcala de Guadairában élő Juana Escuderót nyilvánították halottnak.
A nő úgy gondolta, szimpla adminisztrációs bakiról van szó, biztosan hamar kijavítják a hibát. Ám közölték vele, hogy minden állami nyilvántartásban halottként szerepel. Nem jogosult orvosi ellátásra, nem tudja megújítani a jogosítványát, és nem kaphat özvegyi nyugdíjat sem az időközben elhunyt férje után. Közben viszont a bankoktól, biztosítóktól ugyanúgy kapja a csekkeket, értesítéseket, számukra egyáltalán nem halott.
Megtudta azt is, hogy van egy sírhelye Málagában – mármint a névrokonának –, illetve csak volt, mert nem fizette a díjat, ezért kihantolták a sírt, a maradványokat pedig egy csontkamrában helyezték el. A nő mindent követ megmozgatott, de nem tudta elérni, hogy érvénytelenítsék a holttá nyilvánítását. Pár éve azért küzdött, hogy végezzenek DNS-tesztet a másik Juana Escudero maradványain, ami bizonyítaná az állítását.
7. Az orvosnál tudta meg, hogy nem él
Egy 77 éves, súlyosan mozgáskorlátozott pécsi férfi orvoshoz ment 2016-ban, és ott szembesült azzal, hogy nem szerepel az egészségbiztosítási rendszerben, TAJ-számát megszüntették, mert a nyilvántartás szerint elhunyt. A családot megdöbbentette a hír, majd két hétig tartó idegeskedés és utánajárás következett, mivel nemcsak az idős férfi TAJ-számát vonták be, hanem a fogyatékossági ellátása és a nyugdíjának folyósítása is megszűnt.
A férfi régebben Csarnótán élt, és az idősebb fia, akinek ugyanaz volt a neve, mint az édesapjának, másfél évvel korábban meghalt. A születési adatokat azonban a hivatali dolgozók valahogy összekeverték, ezért az apa halotti anyakönyvi kivonatát készítették el. Szerencsére miután kiderült a tévedés, gyorsan javították a hibát, és a férfi is visszakerült a társadalombiztosítási rendszerbe.
Hogyan lehet holttá nyilvánítani valakit?
- Magyarországon holttá nyilvánítási kérelmet az eltűnt házastársa, örököse, a gyámhatóság, az ügyész kérheti, valamint akinek a holttá nyilvánításához jogi érdeke fűződik.
- A kérelmet akkor lehet beadni, ha az eltűnéstől számított 5 év eltelt, és nincs információ arról, hogy az illető életben van.
- Ha a bíróság befogadja a holttá nyilvánítási kérelmet, 30 napra hirdetményt bocsát ki. Ebben felszólítják az eltűntet és azokat, akiknek információjuk van az illetőről, hogy jelentkezzenek a bíróságon.
- A határidő lejárta után a bíróság dönt, az eljárásban nincs tárgyalás, de az érdekelteket személyesen meghallgathatják (és így kiderülhet, ha valamilyen visszaélésről van szó).
- Ha a bíróság az eltűntet holtnak nyilvánítja, a személynek jogai és kötelezettségei nem lehetnek többé, és megnyílik az öröklés (gyakran emiatt adják be a kérelmet).
- Ha a holtnak nyilvánított személy előkerül, kérelmezhető a holtnak nyilvánító határozat hatályon kívül helyezése.
