A FOMO az angol „fear of missing out” rövidítése, ami annyit tesz, hogy félelem attól, hogy kimaradunk, lemaradunk valamiről. A FOMO már 2013-ban bekerült az Oxford English Dictionarybe azzal a meghatározással, hogy ez a kifejezés arra az frusztrációra vagy szorongásra utal, amit akkor érzünk, amikor ráébredünk, hogy nem vagyunk ott valamilyen közösségi eseményen, akár azért, mert nem hívtak meg, vagy nem tudtunk részt venni, esetleg egyszerűen csak nem volt kedvünk elmenni. A kamaszok duplán érzik mindezt.
„Én már szart érek?!”
Általában a FOMO miatt azt feltételezzük, hogy alacsony társadalmi rangunk van, ami szorongást és kisebbrendűségi érzést kelt. Tipikusan az a „Bástya elvtársat már meg sem akarják gyilkolni? Én már szart érek?!” érzés, amit A tanú című filmben már a 70-es években olyan szépen megfogalmaztak.
A FOMO különösen gyakori a 18 és 33 év közötti korosztályban, egy felmérés szerint ebben a korcsoportban az emberek kétharmada rendszeresen tapasztalja a FOMO-t.
De miért olyan fontos a FOMO? Történelmileg az emberek mindig is aggódtak amiatt, hogy hol helyezkednek el szociálisan. A közösségi média megjelenése óta azonban már nagyobb problémákat okoz a FOMO, különösen a fiatalok számára, akik látszólag állandóan online vannak, és követik a barátok, ismerősök állapotfrissítéseit és posztjait. Így amikor a kamaszok lemaradnak egy buliról, nem mennek el egy fesztiválra, vagy nem vesznek részt az iskolai programon, akkor egy kicsit kevésbé érzik magukat menőnek, egyenrangúnak, mint azok, akik jelen voltak az eseményen és fotókat posztoltak az internetre.
Eközben a kutatások szerint a FOMO-t átélő emberek nagyobb valószínűséggel értékén felül kezelik a közösségi médiát, sőt, még az is elképzelhető, hogy a kimaradástól való félelem teszi olyan sikeressé a közösségi oldalakat. A kutatásokból kiderül, hogy a FOMO miatt a fiatalok nemcsak azt tudatják másokkal, hogy mit csinálnak, hanem azt is, hogy mennyire jól érzik magukat közben. Mindez persze nem annyira meglepő. A tizenévesek számára nagyon könnyű az alapján meghatározni az életüket, amit az interneten látnak. Valójában az, hogy figyelik, kritizálják és kedvelik mások minden egyes lépését a közösségi oldalakon, arra készteti őket, hogy a saját életüket folyamatosan ezekhez a posztokhoz mérjék.
Képünk illusztráció (Forrás: Getty Images)
A FOMO következményei
Ha megkérdezzük a kamaszokat, hogy tapasztalnak-e szorongást a közösségi média miatt, a legtöbben nemmel válaszolnak, de általában azért, mert nem tudatosodik bennük az, hogy ha stresszesek vagy aggódnak amiatt, amit online látnak, akkor lehet, hogy FOMO-t tapasztalnak. Amikor a tizenévesek és fiatal felnőttek virtuális szűrőn keresztül élik az életüket, hajlamosabbak a FOMO-ra, és mivel a tizenévesek legalább 24 százaléka szinte folyamatosan online van, nem meglepő, hogy a FOMO járványos méreteket ölt.
A túlzott aggódás amiatt, hogy mindenki más mit csinál, csak azt eredményezi, hogy a kamaszok még inkább lemaradnak a saját életükről, elveszíthetik az identitástudatukat, és csökkenhet az önbecsülésük is.
Egy tanulmány szerint például minél többet használjuk a Facebookot, annál rosszabbul érezzük magunkat tőle. Az általános elégedettségérzet romlik, mert úgy érezzük, hogy folyamatosan látnunk kell, hogy mások mit csinálnak. Egy másik tanulmány szerint pedig az emberek egyharmada pocsékabbul érezte magát, ha a Facebookot görgette, különösen akkor, ha egy ismerős nyaralós fotóit nézegették.
A National Stress and Wellbeing in Australia felmérése szerint a kamaszok 60 százaléka aggódik, amikor megtudja, hogy a barátai nélkülük szórakoznak. 51 százalék pedig szorong, ha nem tudja, mit csinálnak a barátai. A kutatók szerint valós összefüggés van a digitális technológiával töltött órák száma, a stressz és a depresszió magasabb szintje között. A Project Know szerint a tizenévesek nyomást érezhetnek arra is, hogy drogot vagy alkoholt használjanak, hogy lépést tartsanak a közösségi médiában követett barátaikkal vagy celebekkel. Az is előfordulhat, hogy kevésbé elégedettek az életükkel, ami különösen sebezhetővé teszi őket más mentális egészségügyi problémákkal szemben.
Mit tehet a szülő?
A szakemberek szerint fontos beszélgetni a FOMO-ról a kamaszokkal, és meg kell tanítani már a kisgyerekeknek is, amint internet közelébe kerülnek, hogy nem az a valóság, amit az interneten látnak a többi embertől. Hiszen mindenki csak a legideálisabb, legjobb képeket teszi közzé, ezért mindenképp érdemes szkeptikusan görgetni az Instagramot, Snapchatet és minden mást, ami menő közösségi oldal a kamaszok körében.
