Mit teszel, ha hallod, hogy a szomszédban a férj veri a feleségét, kiabálnak a gyerekek, és látod, hogy az utcán fojtogatja a férfi a nőt? Kihívod a rendőrséget, hogy segítsenek a bántalmazott szomszédnak. Konkrétan ez történt névtelenséget kérő megszólalónkkal, aki elmesélte, hogyan jutott tudomására, hogy létezik az ideiglenesen megelőző távoltartás, ami 72 órára eltávolítja a bántalmazót az áldozat mellől, és hogy utána milyen lehetőségek álltak előtte, hogy megmeneküljön az öt gyerekkel együtt a most már exférjétől.
Kétféle távoltartás
„Az ideiglenes megelőző távoltartás 72 órára szól, ebben a 72 órában a bíróság elrendelheti a megelőző távoltartást maximum 60 napra – tisztázta a jogszabályt Debreczy Eszter, a NANE (Nők a Nőkért Együtt az Erőszak Ellen Egyesület) önkéntese. – Ha a rendőrség elrendeli az ideiglenes megelőző távoltartást, akkor automatikusan kezdeményezik a bíróságon a megelőző távoltartás intézését, ezért is szoktunk együtt beszélni erről a két távoltartásról. A megelőző távoltartás önállóan is kezdeményezhető. Úgy tűnhet, mintha a rendőrség által elrendelt távoltartást hosszabbítanák meg a bíróságon, de jogi szempontból ez két külön elrendelt, önálló távoltartás.”
„Az exférjem teljesen elborult”
„Az exférjem alkoholista, mindennap balhé, veszekedés volt nálunk, sok esetben fizikailag is agresszív volt, de nem velem és a gyerekekkel, hanem inkább a berendezést verte szét, amikor ivott és ideges lett – kezdi történetét a nő. – Azon az estén a felnőtt fiam arra ért haza, hogy az apja veri az anyját. Az exférjem teljesen elborult, ezért el akartunk menekülni otthonról, de ahogy kiértünk az autóhoz, az exem bezúzta ököllel a szélvédőt, a gyerekeket és engem pedig kirángatott az autóból.
A fiam rohant utánunk, szedte le rólam az apját, de amíg a húgát támogatta fel a földről, addig elkapott a férjem, ütni, fojtogatni kezdett, aztán a földre lökött úgy, hogy bevertem a fejem és elájultam, de ez nem zavarta, nem hagyta abba a verést.
A szomszédok hívták ki a rendőrséget, kiszaladtak, amikor hallották, hogy kiabálnak a gyerekek. Első körben a mentőket hívták, nekik már mondták, hogy bántalmazásról van szó, így a mentők értesítették a rendőröket is. Amikor magamhoz tértem, már ott voltak a mentők és rendőrök, az exférjem pedig ott állt pár méterre tőlem és röhögött, azt mondta a mentősöknek, hogy neki is hívjanak mentőt, mert én őt megvertem.”
Az áldozat emlékei szerint két fiatal, huszonéves rendőr érkezett a helyszínre, az egyik abszolút negatívan állt a dologhoz, szerinte nem történt semmi probléma, gyorsan lerendezte volna az egészet és ment volna tovább, de a másik komolyan vette a bántalmazást. „Beült mellém a mentőbe és mondta, hogy ennek nem kell így lennie, tegyek feljelentést, meg tudják oldani, hogy távol tartsák tőlem a férjemet.
Elmondta érthetően, hogy létezik ez az ideiglenes megelőző távoltartás, és hogy utána a bíróság hoz egy hosszabb távoltartásról határozatot, ha szeretném.
Rettenetes állapotban voltam, összeomlottam, de ennek a rendőrnek sikerült úgy átadnia az információkat, hogy megértettem, mi a teendőm, és mondtam, hogy szeretném a távoltartást elintézni. Nem ott a helyszínen rendelték el, hanem a rendőrkapitányságra kellett menni miatta a kórház után.”
A kórházban nem különítették el az áldozatot és a bántalmazót, sőt, a nő hallotta, ahogy a kárára poénkodik a férje és az orvos nyitott ajtónál a rendelőben. A férfi annyira nyeregben érezte magát, hogy kinézegetett a folyosón, kerekesszékben ülő feleségére, aki miatta került kórházba, és vigyorgott. „Amikor a jó fej rendőr ezt észrevette, odaállt elém, hogy ne lásson az exem. Miután megvizsgáltak és nem kellett bennmaradni a kórházban, mondta a rendőr, hogy most tehetek feljelentést a kapitányságon. Bevittek a rendőrségre, ahol már szerencsére teljesen elkülönítettek minket a férjemmel.
El kellett mondani, hogyan telnek a mindennapjaink, mennyire bántalmazó általában ez a kapcsolat, hogy ez egyedi eset volt, vagy rendszeres a fizikai erőszak… aztán mondta, hogy ha kérem, akkor elindítják az ideiglenes megelőző távoltartást. Kértem.
Ekkor már hajnali egy körül járt az idő. Amikor megkaptuk a határozatot a 72 órás távoltartásról, akkor tájékoztattak arról, hogy a bíróság ebben a 72 órában intézkedni fog, várjam a hívásukat.”
Képünk illusztráció – Fotó: Getty Images
„Folyamatosan követett minket”
Az ideiglenes megelőző távoltartás nem azt jelenti, hogy egyből eltávolították ezzel az áldozat férjét a közös otthonból, hanem előtte még kapott a férfi pár órát, hogy összepakolja a személyes cuccait. Emiatt az anya a gyerekekkel inkább a felnőtt lányánál húzta meg magát éjszakára. „Másnap reggel, amikor visszamentünk a házba, már nem volt ott a férjem, de úgy döntöttünk, amíg a bíróság nem dönt a megelőző távoltartásról, addig nem költözünk vissza a gyerekekkel. Még aznap megkeresett a bíróság telefonon, úgyhogy ez a része tényleg gyorsan zajlott.
Ami viszont szörnyű volt, hogy a férjemmel együtt kellett megjelenni a bíróságon, eleve az, hogy találkozzunk ezek után, meg egy légtérben várakozzunk, nagyon stresszes volt.
Annyit tettek azért a bíróságon, hogy a folyosó két külön pontján ültettek le minket várakozni. A bírónő aztán együtt hallgatott meg minket, elmagyarázta, hogy maximum 60 napra tud adni távoltartást és megkérdezte, hogy tudok-e valamit kezdeni ezzel a 60 nappal. Végül csak 30 napot kértem, hogy addig elköltözöm a gyerekekkel – bár a ház közös tulajdon volt –, mert a férjem panaszkodni kezdett, hogy nem tud dolgozni, mert mindene ott van a házban a vállalkozásához. Én meg inkább engedtem a nyomásnak.
Amíg várakoztunk a folyosón a meghallgatás után, a férjem kígyót-békát kiabált rám, aztán elkezdett közelíteni felém, a biztonsági őrnek kellett végül rászólni, hogy menjen vissza a helyére és maradjon csendben, vagy elvezetik.
Ez jól mutatja, milyen ember az exem, mennyire nem vette komolyan a távoltartást már ott helyben sem. De szerencsére annyiban odafigyeltek a bíróságon arra, hogy bántalmazásról volt szó, hogy nem egyszerre engedtek ki minket az épületből, hanem kaptam egy 15 perces előnyt a menekülésre. Egyébként a bírói távoltartás is úgy szólt, hogy az elrendelés után még volt az exemnek pár órája otthon további holmikat összepakolni és elvinni. Beszédes, hogy elvitte otthonról az összes alkoholt például.”
Sem az ideiglenes megelőző, sem pedig a bíróságon elrendelt megelőző távoltartás nem tartotta távol a nő férjét a családtól a következő 30 napban sem, naponta többször látták, hogy az utcában van, fényképezi, videózza a házat. A nő szólt erről a rendőrségnek, ahol azt mondták, amíg a férfi nem megy oda, nem zaklat vagy támad valamelyik családtagra, addig nem szegte meg a távoltartást és nem tudnak mit tenni. „Amikor elköltöztünk egy másik városba, kiderült, hogy vagy ő, vagy valamelyik haverja folyamatosan követett minket.
Írogatott a gyerekeknek, hogy tudja, pontosan hol lakunk, közben pedig feljelentett a gyámhatóságon, hogy eltűntem a gyerekekkel a távoltartás ideje alatt.
Amikor a távoltartás 17. napján költözködtünk, akkor is ott volt, fel-alá furikázott az utcában az exem és videózott minket. A hatóság ezzel sem tudott mit kezdeni, pedig kifejezetten ijesztő volt, mégsem számított a távoltartás megszegésének, hogy leskelődik utánunk.”
Van igény az ideiglenes megelőző távoltartásra
Debreczy Eszter segített értelmezni a jogszabályokat, és megosztotta a tapasztalatait arról, hogyan működik a távoltartás a gyakorlatban. Bár az jó, hogy egyáltalán már létezik ez a jogszabály, az alkalmazásában vannak hiányosságok a szakember szerint. „A 72 órás távoltartás az adott pillanatban egy jó válasz az erőszakos eseményre, így abban a három napban legalább biztonságban lehet az érintett, de a bírósági megelőző távoltartás hozhat igazán eredményt, anélkül ez a 72 óra kevés lenne – magyarázta el Debreczy Eszter. – De nagyon örülünk neki, hogy létezik az ideiglenes megelőző távoltartás, a nőszervezetek sokat tettek azért, hogy ez megjelenjen a magyar jogrendszerben, és egyébként az érintettek is igénylik. A NANE és a Patent Egyesület közös projektje, a Segítők Hálózata keretében kifejezetten a távoltartással kapcsolatban is információt nyújtanak az önkéntesek, és a megkeresések körülbelül 45 százaléka a távoltartásokkal kapcsolatos.”
A szakember szerint nagy igény van a 72 órás távoltartás nyújtotta védelemre, de sajnos nem működik annyira automatikusan, mint amennyire lehetne. Az érintettek beszámolói azt mutatják, hogy bár a rendőrség elrendelheti a jogszabály szerint a 72 órás távoltartást a helyszínen is, mégis sokszor az intézkedő rendőrök inkább megkérik az érintettet, hogy fáradjon be a rendőrkapitányságra, és ott intézik el – ahogy ez történt a megszólalónk esetében is.
„Ez megterhelő lehet az érintett számára, aki egyébként épp valamilyen bántalmazó, erőszakos helyzetből menekül, azért hívta a rendőröket – tette hozzá Debreczy Eszter.
Az ilyenkor fellépő bizonytalanság, információhiány, hivatalos rendőri, majd bírósági közeg ijesztő, elrettentő hatású is lehet.
Főleg úgy, hogy rövid az időszak, hiába növelték maximum 60 napra a távoltartást, ez nagy kockázat az érintettnek, ahol van egy bántalmazó a háttérben, aki visszatérhet a távoltartás lejárta után. Vagy például, amikor van esetleg a bántalmazóval közös gyerek, akkor sok esetben két-három hétnél hosszabb távoltartást nem szívesen rendelnek el a bíróságok. Ezért előfordulhat, hogy az érintett nem is kéri inkább a távoltartást.” Ráadásul a megelőző távoltartást nem lehet meghosszabbítani, amikor lejár a maximum 60 nap, hanem a törvény megköveteli, hogy a bántalmazó újabb fenyegető magatartást tanúsítson, egy úgynevezett közvetlen és súlyos veszélyhelyzet álljon elő ahhoz, hogy újabb megelőző távoltartás elrendelhető legyen.
„Annak ellenére, hogy nem tökéletes az ideiglenes megelőző távoltartás intézménye, jelenleg ez áll rendelkezésünkre és fontos lenne, hogy az összes olyan esetben használják, amikor lehet használni – hívta fel a figyelmet a szakember.
Sokkal többször kellene a helyszínen a rendőröknek elrendelni és a bántalmazót ezzel azonnal eltávolítani az érintett közeléből.
A gyakorlatban azonban sajnos nem mindig veszik ezt komolyan. Például a törvény előírja, hogy ha kiszáll a rendőr párkapcsolaton belüli bántalmazás miatt, akkor a feleket egymástól külön kell meghallgatni. Ez a valóságban gyakran nem így történik, és amikor ott áll a bántalmazó az érintett mellett, miközben megkérdezik, hogy szeretne-e távoltartást – már ha erre a kérdésre sor kerül –, vagy akar-e feljelentést tenni, akkor valószínűleg azt fogja mondani, hogy nem. Mert fél.”
Képünk illusztráció – Fotó: Getty Images
A törvény szelektíven véd
Debreczy Eszter szerint az is nehézség az ideiglenes megelőző távoltartással kapcsolatban, hogy nem minden intim partnerrel szemben véd a törvény. „A hozzátartozókkal szemben rendelhető el, amibe beletartozik a volt házastárs és a volt élettárs is, de arra a partnerre, aki ugyan párkapcsolatban van, vagy volt az érintettel, de sosem élt egy lakcímen az áldozattal, már nem terjed ki. Ugyanez vonatkozik arra a partnerre, aki szeretett volna párkapcsolatot, de az sosem jött létre.
Tehát például az elutasított udvarló, aki zaklatja az érintettet, fenyegeti, követi, vagy az intim partner, aki nem minősül élettársnak, de bántalmazza az áldozatot – rájuk nem kérhető az ideiglenes megelőző távoltartás.
A cikkünkben megszólaló áldozat esetében a távoltartás nem tartotta túlságosan távol a bántalmazót, és valószínűleg hasonlóan nem veszik más bántalmazók sem elég komolyan az ilyen intézkedéseket, pedig hivatalosan lenne következménye, ha megszegik a távoltartást. „A távoltartó határozat megszegése szabálysértésnek minősül, ami akár elzárással is büntethető – mondta el a szakember. – Tapasztalataink szerint ezzel a lehetőséggel a hatóságok ugyanakkor kevésbé élnek, pedig az érintett biztonsága érdekében fontos lenne, hogy az ideiglenes megelőző és megelőző távoltartás valódi visszatartó erővel bírjon, és ez adott esetben úgy érhető el, ha valóban van következménye annak, amikor a határozat rendelkezéseit a bántalmazó nem tartja be. ”
A NANE szakemberei olyan esetekkel is találkoztak már, amikor a rendőrség közvetlenül a bíróságra irányította az érintettet, amikor szóba jött a távoltartás, pedig a rendőr is elrendelhette volna 72 órára. „Általánosságban nagyon kevés az érintettek információja arról, hogy ennek mi a menete, pontosan kinél kell kérni, mi történik, ha kérik – mondta el Debreczy Eszter.
Vagy nem kapnak róla egyáltalán információt a kiszálló rendőröktől, vagy nem olyan információt kapnak, amit abban az adott szituációban megértenének.
Mert azt is számításba kell venni, hogy amikor fizikai erőszakhoz érkeznek ki a rendőrök, akkor a bántalmazott az erőszak okozta trauma hatása alatt áll, és nem biztos, hogy minden információt – főleg, ha bonyolult jogi nyelvezeten hallja – meg tud jegyezni úgy, hogy valószínűleg rengeteg más kérdést is kap közben. Mondhatjuk, hogy az ideiglenes megelőző és megelőző távoltartás jól működhetne, de sajnos nem használják ki a hatóságok teljes mértékben a jogszabály nyújtotta lehetőséget.”
Létezik jó példa külföldön?
Az eléggé világossá vált a két beszélgetés során, hogy működhetne ez jobban is Magyarországon, ezért adja magát a két kérdés: hány esetben rendelik el az ideiglenes megelőző távoltartást évente, és van-e olyan ország, ahol a családon belüli erőszak ellen hatékonyabban tudnak fellépni, ami jó példa lehetne számunkra? Debreczy Eszter elmondása szerint párkapcsolati erőszakra vonatkozó adatgyűjtés Magyarországon nem igazán van, viszont az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége folytatott egy egész EU-ra kiterjedő adatgyűjtést ezzel kapcsolatban, ami reprezentatív adatokat tartalmaz Magyarországra nézve is.
„A jelentés alapján körülbelül 223 ezer nő élhet jelenleg bántalmazó párkapcsolatban az országban, az elrendelt ideiglenes távoltartások száma 2010 és 2020 között 2000 alatt volt évente. 2020-ban konkrétan 1842 darab ideiglenes megelőző távoltartást rendeltek el Magyarországon. A bíróság által elrendelt megelőző távoltartásokról pedig tudomásom szerint nincsenek nyilvánosan hozzáférhető adatok” – mondta el Debreczy Eszter. Az ORFK Kommunikációs Szolgálata a kérdésünkre kiegészítette a szakember adatait a saját statisztikáival:
A rendőrség 2021-ben 2075 esetben, míg 2022-ben 2213 alkalommal hozott határozatot ideiglenes megelőző távoltartásról.
Debreczy Eszter szerint nem lehet egyértelműen jó külföldi példát mondani, mert nemcsak a törvények, inkább a szemlélet az, ami a döntő abban, hogy a hatóságok hogyan kezelik a párkapcsolati erőszakot. „Mennyire áll az intézkedések középpontjában a bántalmazott nő, mennyire van jelen a traumatudatos szemlélet, mennyire szükséges az érintett tevékeny magatartása annak érdekében, hogy elrendeljék a távoltartást (a jó gyakorlat a hivatalbóli elrendelés főszabálya lenne), illetve mennyire veszik komolyan a hatóságok a gyakorlatban azt, amikor a bántalmazó megszegi a távoltartó határozatban foglaltakat.
Ugyanakkor van néhány kiemelhető jó példa – tette hozzá a szakember. – Ausztriában a rendőrség a távoltartást 14 napra rendelheti el, és a rendőrség az elrendelését követő első három napban ellenőrzi, hogy a bántalmazó betartja-e annak rendelkezéseit. Svédországban a távoltartó határozat megszegése zaklatás bűncselekmény miatti eljárást vonhat maga után.”
Régen fennálló probléma
Régen még ennyi védelmet sem biztosítottak a hatóságok a családon belüli erőszak áldozatainak. A BRFK Facebook-oldalán leírt 1992-ben történt gyilkosság is többek között ennek a kiszolgáltatottságnak lett az eredménye: az orvos házaspár kapcsolata megromlott, és végül a férj megfojtotta és feldarabolta a feleségét, mert nem volt otthon teafilter. „Acélrugóként feszül a két ember közt az engesztelhetetlen gyűlölet. Hajtépés. Ökölcsapás. Az orvos kezei felesége nyakára fonódnak. A szikéhez szokott, orvoslásra avatott, életek megmentésére, emberi sorsok jobbá tételére trenírozott ujjak állatias dühvel szorítanak, barbár, kegyelmet nem ismerő gyilkos kapoccsá lesznek. (…) Emberölés bűntett elkövetése miatt ítélték el, a bíróság a nő holttestének feldarabolásával kapcsolatban a férfi kivételesen gátlástalan, kegyetlen természetére mutatott rá. Tíz év fegyházbüntetésre ítélték, az eset időpontjában mindössze fél éves kislányát nagynénje nevelte fel.”
