A 22 éves Chloe-Leigh Todd 2020 tavaszán egy hónapon át szenvedett torokfájástól, éjszakai izzadástól, hányástól, illetve megmagyarázhatatlan módon fogyni kezdett. Telefonon kért segítséget a háziorvosától, aki mandulagyulladást diagnosztizált nála. A fiatal anya azonban rákeresett a tüneteire a Google-ben és megdöbbenve olvasta, hogy azok leukémiára utalnak. Ekkor bejelentkezett egy személyes kivizsgálásra, mely során vért is vettek tőle. Az eredményei rendellenesek lettek, ezért azonnal kórházba ment.
„Mindenki ismeri a saját testét, és tudtam, hogy valami komoly dologról van szó. Az orvosok másra fogták, de én kitartottam amellett, hogy tévednek – mesélte a nő. – A Google-ben rákerestem a tüneteimre, éjszakai izzadás, fáradtság, zúzódások és így tovább, és a leukémia volt az első találat. Elolvastam és láttam, hogy minden tünetem megvan – mindenki azt hitte, őrült vagyok, amikor kimondtam, de tudtam, hogy nem.”
A kórházban végül diagnosztizálták Chloe leukémiáját és közölték vele azt is, hogy valószínűleg már csak hetei vannak hátra. Azonnal megkezdte az életmentő kezelést.
„Az orvosok azt mondták, nem tudják, hogy a kemoterápia segít-e, de hajlandóak voltak megpróbálni” – idézte fel a nő, hozzátéve, hogy a legnehezebb az volt számára, hogy nem tudta, láthatja-e felnőni a kisfiát.
Chloe hat kemoterápiás kezelésen esett át, melyek szerencsére eredményesnek bizonyultak. 2020 szeptemberében felkerült a csontvelődonor-transzplantációs várólistára. Nem sokkal később 100%-os egyezést találtak egy 27 éves férfi személyében, ami azt jelentette, hogy már a következő hónapban sor került az átültetésre.
Chloe később csontvelőbiopszián esett át, hogy megbizonyosodhassanak a transzplantáció sikerességéről, és megkapta az örömteli hírt, hogy rákmentes.
„Amikor megtudtam a hírt, felkaptam a fiamat, és szorosan magamhoz öleltem. Csodálatos volt tudni, hogy minden elmúlt, ez volt életem legszebb napja.”
Chloe egészségügyi gondjai azonban nem szűntek meg teljesen, jelenleg ugyanis Graft vs Host betegségben szenved, ami azt jelenti, hogy az adományozott őssejtek vagy csontvelő egyes fehérvérsejtjei elkezdik megtámadni a saját testükben lévő sejteket.
„Bármin is megyek keresztül, mindig pozitív vagyok, és mosolygok. Nem számít, milyen beteg vagyok, a gyermekemet helyezem előtérbe.”
A nő néhány héttel ezelőtt beszélt a donorral is, aki az életmentő csontvelőt adományozta neki.
„Úgy beszélgettünk, mintha egész életünkben ismertük volna egymást. Olyan kapcsolat van köztünk, amit senki sem fog tudni megérteni. Ez a kötelék mindig is megmarad közöttünk, neki köszönhetem, hogy még itt vagyok. Annyira hálás vagyok és köszönöm. Inkább végigcsinálom ezt, mint hogy egyáltalán ne éljek.”