Nyitótánc alatt rohangáló vagy a menyasszony fátylát tépkedő ovisok, a szertartást hangosan végigsíró csecsemők – csak néhány jelenet azokból a videókból, amit a TikTokon a #childfreewedding – avagy gyerekmentes esküvő – hashtag alatt találunk. Ilyen tartalom pedig van bőven: a kifejezés 16,4 millió (!) megtekintésnél jár az oldalon.
A videómegosztón egyre többen posztolnak arról, hogy miért döntöttek úgy, hogy nem szeretnék, ha gyerekek vennének részt az esküvőjükön. Az okok általában hasonlóak: a pár nem akar azon aggódni, hogy valamelyik gyerek mikor rontja el szertartást, ezen kívül azt szeretnék, ha a vendégek gondtalanul ünnepelhetnének velük együtt.
Az ilyen videók visszhangja persze nem kizárólag pozitív, a kommentelők rendszerint két táborra szakadnak: azokéra, akik szerint bunkóság kizárni a vendégek gyerekeit a nagy napból, és azokéra, akik szerint ez teljesen rendben van.
Persze csak azért, mert valami külföldön trendi, nem biztos, hogy hazánkban is; sőt egy ilyen kérdésben még az is eszünkbe juthat, hogy a nyugat-európaihoz képest jóval kevésbé individualista magyar társadalomban egyáltalán kivitelezhető lenne-e egy ilyen ceremónia óriási balhé nélkül. Magyar nőket és egy esküvőszervezőt kérdeztünk arról, hogy mit gondolnak a gyerekmentes esküvőkről.
„Csak akkor lesz esküvőm, ha nem lesznek ott gyerekek”
Nem túl meglepő módon, a megkérdezettek is a már ismert két táborra szakadtak.
„Én mindenképpen gyerekmentes esküvőt szeretnék – kezdi Dóra. – Legtöbbször nem is annyira a gyerekekkel, inkább a szülőkkel van a baj. Számtalan olyan esküvőn voltam, ahol a gyerekek végig rosszalkodtak, és egy szülő, nagyszülő sem volt képes rájuk szólni, hiába mondta be a mikrofonba a vőfély, hogy vigyázzanak rájuk, mert az első tánc következik például.”
Ha már kifizettünk egy csomó pénzt, nem a gyerekek üvöltözését és rohangálását, hanem a saját meghitt pillanatunkat szeretném viszontlátni a képeken és videókon
– mondja.
A nő szerint a másik véglet az, amikor egy szülő folyamatosan a gyereke után rohangál és csitítja; igaz, hogy ilyenkor ugyan nem zavarják a párt, de így meg a meghívott vendég nem tudja élvezni a lagzit. Szerinte a legjobb megoldás az, ha egyszerűen nem mennek a gyerekek.
„Nem hiszem, hogy a gyerekek igazán élvezni tudják az esküvőket, főleg ameddig kicsik” – ért egyet Melinda. Őt gyerekként a szülei elvitték a lagziba, de nem igazán tetszett neki, rossz emlékként maradt benne. „Ráadásul miattam nekik is hamarabb le kellett lépniük a buliból” – teszi hozzá.
Mások szerint a gyerekmentes esküvőnél a központi kérdés nem is legkisebbek jelenléte, hanem a pár akarata.
„Nem a vendég tesz szívességet azzal, ha elmegy az esküvőre. Az már régen rossz, ha arra kell ügyelni szervezéskor, hogy nehogy megsértsünk valakit. Ez a házasulandók napja, tiszteletben kell tartani az ő akaratukat” – mondja Zsóka. Szerinte a vendégeknek sértődés nélkül el kellene fogadni, ha a pár nem szeretne gyerekeket látni az esküvőn, de a párnak is meg kell értenie, ha valaki emiatt nem tud vagy akar résztvenni a ceremónián.
Rékának kéttanús, egyszerű esküvője volt, de ha lett volna lagzi is, oda szívesen várta volna a gyerekeket a szülőkkel együtt. Ennek ellenére elfogadja, ha valaki a gyerekmentes szertartásra szavaz.
„Kisgyermekes szülőként akkor is otthon hagyom a gyereket a nagymamájával, ha nem gyerekmentes esküvőre vagyunk hivatalosak. A gyereknek is sokkal jobb program egy este kettesben lenni a mamával, mint részeg nagybácsik között rohangálni a táncparketten. Mi meg a férjemmel végigtáncolunk, eszünk-iszunk egy felszabadult estét” – részletezi.
fotó: getty images
„Gyerekes esküvőm volt, és ma sem csinálnám másképp”
Anna szerint sokan túlgondolják a gyerek kérdést és felesleges családi vitákba bonyolódnak miatta.
„Nekem »gyerekes« esküvőm volt, és ma se csinálnám másként. Nem volt semmi probléma velük, nem ordította egyikük se végig a szertartást, nem borították fel a tortát, aranyosan táncolgattak, kergetőztek a diszkófényekkel, elvoltak.”
De őszintén, annyi minden félremehet egy esküvőn, szerintem ezt nem kell túlstresszelni. Mi történt volna, ha valamelyik gyerek elkezd sírni? Semmi, attól még összeadnak minket, szülő meg arrébb tudja vinni, hogy ne azt hallgassa mindenki
– teszi hozzá.
Bár még nincs gyereke, úgy gondolja, hogy ha valaki nem látná szívesen a gyerekét, azzal valószínűleg amúgy sem állna olyan közeli kapcsolatban, hogy gondot okozzon az esküvő kihagyása.
„Ameddig nem volt gyerekem, én is gyerekmentes esküvőt szerettem volna. Aztán lett egy, és most már nem szívesen mennék a gyerek nélkül. Egyrészt nincs mindig lehetőség másra bízni, másrészt ha nem velünk van, én is aggódni fogok, úgy pedig egyáltalán nem tudom jól érezni magamat. Lehet, hogy gyerekkel menni nem az »igazi«, de nélkülük sem az” – ért egyet Emese.
Zsófiék babája egyéves koráig öt esküvőn is volt. és mindenhol meg tudták oldani, hogy ne sírjon vagy zavarja a szertartást. Ha van egy kisbabád, akkor sem akarnál sokáig maradni, ha nem lenne veled – véli. Szerinte nevelés kérdése, hogy hogyan viselkedik egy gyerek, ő sem szereti, amikor a szülők felügyelet nélkül hagyják a randalírozó csemetéiket.
„Nem állítom, hogy nem mennénk el egy gyerekmentes esküvőre, mert abszolút helyzetfüggő, de valahol sértve érezném magam, mert a gyerekeim a családom része. Ha valahol nemkívánatos személyek, akkor lehet, én sem kívánkozok annyira oda” – összegzi.
Kinga hasonlóan vélekedik: szerinte a lerészegedő vagy túl harsány vendégek zavaróbbak, mint bármelyik gyerek.
„Én nem sértődnék meg, ha valaki ilyen esküvőt tartana, az ő dolga, cserébe ő se sértődjön meg, ha én viszont így nem megyek. Nem vagyok ősanya, egyszerűen nincs kire bízni őket. Meg egyébként is, nem minden gyerek terrorista, nekem rosszul esne, ha az enyéimet annak bélyegeznék” – mondja.
A szakember szerint az igazság középúton van
„Magyarországon még nem annyira elterjedt ez a trend, a legtöbben nem merik vagy nem szeretnék ezt kérni a vendégektől, de én is látom, hogy bárhol, ahol felmerül a téma, azonnal ráharap mindkét oldal” – mondja Balázs-Szűcs Zsuzsanna esküvőszervező.
Ő idén egyetlen olyan párral dolgozik együtt, ahol ilyen kikötés van: itt a vőlegény skandináv családja teljesen megértően viszonyult a dologhoz, de a magyar menyasszony oldalán voltak konfliktusok belőle – mondja.
A szakember szerint a legtöbben feketén vagy fehéren látják a kérdést: a gyerekesek általában megsértődnek rajta, a gyermektelenek pedig nem értik, hogy miért nem lehet elfogadni. Ő esküvőszervezőként igyekszik a középutat képviselni.
Azt szoktam javasolni, hogy ha a pár ezt szeretné, akkor kérjék meg a vendégeket, hogy ha megtehetik, ne hozzák a gyerekeket, de ha nem megoldható másképp, akkor várják őket is szeretettel.
„Úgy gondolom, hogy ha ez meg van határozva, akkor sokan nem jönnek el, vagy azért, mert megsértődnek, vagy azért, mert nem tudják hova tenni a gyereket” – részletezi.
Balázs-Szűcs Zsuzsanna
Fotó: magánarchivum
Zsuzsanna kiemeli, hogy itt a kulturális különbségek is nagy szerepet játszanak: sok nemzetközi párral dolgozik, és a mediterrán, olasz, spanyol vagy görög családok esetében fel sem merül a gyerekmentes esküvő ötlete. Magyarországon mi a középvonalban vagyunk, de nálunk sem túl elterjedt a dolog, nyolcvan százalékban még mindig gyerekesek az esküvők.
A legtöbben szerinte nem azért választják a gyerekmentes esküvőt, mert attól tartanak, hogy a csemeték megzavarják a szertartást; a leggyakrabban egyszerűen túl kicsi a helyszín ahhoz, mindenki elférjen kényelmesen. Ilyenkor könnyebb megkérni a szülőket, hogy ne hozzák a gyerekeket, mint lehúzni valakit a listáról. A másik jellemző ok az, hogy a pár azt szeretné, hogy a barátaik felszabadultan tudjanak velük ünnepelni, bulizni.
A szakértő tapasztalatai azt mutatják, hogy a legtöbb szülő egyébként együttműködő, kiviszi a gyereket a szertartásról, ha sírni kezd, és a nagyobbakat sem hagyják rendetlenkedni. Sokan fogadnak animátort, ez szerinte az óvodás-kisiskolás korosztály számára jó megoldás lehet, de a 3 év alattiak még túl kicsik, 10 év felett pedig már túl nagyok a gyerekek hozzá.
„A legtöbben nem azért veszik zokon a gyerekmentes esküvő felvetését, mert nem tudják megoldani a felügyeletet, vagy annyira azt szeretnék, hogy ott legyen a gyerek: inkább az zavarja őket, hogy úgy érzik, más akarja eldönteni helyettük, hogy viszik-e” – összegzi.
